3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerint "üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkába járás kivételével..." . Ha tehát egy az intézethez érkező kutató, vagy az intézet képviseletében külföldre utazó kutató, aki tőlünk ezért adóköteles jövedelmet kap (az Art. szerint ez szükséges ahhoz, hogy kifizetők legyünk), akkor az utazása üzleti útnak minősül. Mindehhez nem kell, hogy az illető velünk munkaviszonyban legyen, munkaviszony csak a kiküldetéshez szükséges. A kifizetéseknek persze valamilyen jogviszonyon kell alapulni, de ez lehet pl. megbízási szerződés vagy OTKA-szerződés is. Jellemző módon az intézethez érkező külföldi kutatók eleget tesznek ezen feltételeknek, hiszen jövedelem megszerzése érdekében érkeznek, tevékenységük a kutatóintézet tevékenységével szorosan összefügg. Ugyanez vonatkozik a külföldi konferenciákra stb. utazó magyarokra is, amennyiben tőlünk adóköteles jövedelmet (pl. napidíjat) kapnak. Rájuk tehát vonatkozik az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének q) és r) pontja – és hasonlóan a g) is –, mely szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy és szállás ellenértékét, vagyis az adómentesen juttatható. Ugyanezen okból nem kell a szállás díját természetbeni juttatásnak – ezen belül is reprezentációnak – minősíteni az általunk rendezett konferenciák előadói tekintetében. A reprezentációt ugyanis az Szja-tv. 69. § (1) bekezdése úgy határozza meg, hogy a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, ... rendezvény, esemény keretében ... nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). A hozzánk érkező kutatók azonban nem vendégként vannak itt, hanem munkát végeznek, ezért rájuk az üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazhatjuk. A konferencián részt vevő kísérőknek pl. családtagoknak kifizetett utazás, szállás díja azonban már reprezentációnak számít. Ezt az értelmezést támasztja alá az APEH által kiadott 2003/128. Adózási kérdésben leírt állásfoglalás is. Kérdéseim e két témakört illetően a következők: Csak abban az esetben értelmezhető, illetve fizethető ki a hozzánk külföldről érkező kutató úti-, illetve szállásköltsége külföldi kiküldetésnek, amennyiben párhuzamosan adóköteles jövedelmet juttatunk számára? Amennyiben nem juttatunk adóköteles jövedelmet a hozzánk érkező kutatómunkát végző számára, a részére kifizetett úti- és szállásköltség milyen kategóriába tartozik? Helyesen járunk-e el, amennyiben az alábbi eljárást alkalmazzuk? A konferenciára meghívott külföldi kutatókat (akik azáltal, hogy az intézethez jönnek konferenciára, kutatómunkát végeznek) magyar szálláshelyeken helyezünk el, amelyet külföldi kiküldetés címén számolunk el.

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél a munkavállaló 2005. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Ezt megelőzően 2004 szeptemberétől 2005. július 15-ig egy másik településen állt jogviszonyban. Ezen időszak alapján 2005. január 16-án egyhavi különjuttatásban részesült. Ezen jogviszonya a fenti időszakban közös megegyezéssel szűnt meg. 2005. július 15-től 2005. augusztus 31-ig újabb, határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. A dolgozó azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy a fenti jogviszonyban töltött idők alapján 2006. január 16-án kerüljön részére kifizetésre a 13. havi illetmény. Fennáll-e az intézmény fizetési kötelezettsége?

Kérdés: A dolgozóknak juttatott védőoltást hol kell elszámolni? Mi vesszük meg és beoltjuk a dolgozókat. Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk.

Kérdés: Az utazási költségek elszámolásakor elfogadható-e "saját tulajdonú" gépjárműként az élettárs vagy a szülő nevén lévő személygépkocsi, alkalmazhatja-e a dolgozó az APEH által közzétett üzemanyagárat és a 9 Ft/km-t, mint bizonylat nélkül elszámolható költséget, ha élettársa vagy szülő nevén lévő gépkocsival volt kiküldetésben? Az Szja-tv.-ben saját tulajdonú, illetve házastárs tulajdonában lévő szöveg szerepel.

Kérdés: Munkáltatóm 1 fő vezető beosztású dolgozónak (igazgató) havonta a telefonköltségéből (bruttó) 10 000 Ft-ot, 3 fő vezető beosztású dolgozónak a telefon havi előfizetési díját átvállalja, a telefon a dolgozók saját tulajdona. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez a juttatás a munkáltató vagy/és a munkavállalók részére adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e? A munkáltató milyen mértékű adót, járulékot köteles fizetni?

Kérdés: A többcélú kistérségi társulás több feladatot lát el utazó szakemberek segítségével, akik főállású munkavállalók a társulásban. Közülük többen a társuláshoz tartozó egyik településen laknak, ezért amikor a lakóhelyük szerinti településen látnak el feladatot, nincsenek gépjárművel kapcsolatos kiadásai. Hogyan lehet gépjárműköltség-térítést elszámolni abban az esetben, ha a központi irodába nem mennek be a szakemberek? Kiküldetésnek számít-e a településeken eltöltött idő (a munkaszerződésben van-e lehetőség változó munkahely meghatározására)? Kötelező-e 9 Ft/km amortizációs költségtérítés fizetése, vagy a munkáltató maga döntheti el 0-9 Ft-ig, hogy mennyit fizet?

Kérdés: Az interneten számos olyan játékot (pl. kártya) szerveznek, amelyen pénzt lehet nyerni. Kérdésünk az, hogy ezek a nyeremények adómentesek-e, és ha nem, akkor kinek (a játék szervezőjének vagy a nyerteseknek) kell utána az adót megfizetni, és hogyan?

Kérdés: Az Szja-tv. nevesíti a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások körét, amelyből a 400000 Ft-ot meg nem haladó rész adómentes. A juttatások körébe beletartozik a művelődési intézményi szolgáltatás. Kérdésünk, hogy a művelődési intézményi szolgáltatás körbe mi alapján, mely szolgáltatásfajták tartoznak bele?

Kérdés: Önkormányzati hivatal jegyzője számára személygépkocsi hivatalos használata címén meg lehet-e állapítani havi átalánydíjat, és az adómentesen elszámolható-e? Vagy szabályosan csak kiküldetési rendelvény alapján számolható el?

Kérdés: A munkavállalók olyan kéréssel fordultak az intézmény vezetőjéhez, hogy a lehetőségekhez mérten más béren kívüli juttatások helyett az intézmény inkább járuljon hozzá az internetet igénylő vagy azzal már rendelkező munkatársak internetezési költségeihez. Kérdésünk, hogy milyen feltételekkel lehet ez a juttatás adómentes?