3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: A 2005. Ktgv-tv. 96. § (2) bekezdése vonatkozik-e arra a hivatalsegéd postázóra, aki a munkahelyére közlekedési eszköz igénybevétele nélkül is be tud járni? A BKV-bérletet nem a munkába járáshoz, hanem a munkavégzéshez kapja. Az éves bérlet számlája a munkáltató nevére lett kiállítva.

Kérdés: Intézményünkben melegétkeztetést biztosítunk dolgozóink számára. Fogyasztásra kész ételeket vásárolunk. Ehhez természetbeni étkezés címén havi 8000 forint étkezési támogatást biztosítunk, így csak az e feletti részt kell a dolgozónak megfizetni. Az étkezési hozzájárulást, a vásárolt élelmezési kiadásokat a költségvetési támogatás finanszírozza. Az étkezési hozzájáruláshoz a támogatást nem elkülönítve kapjuk. Bevételi oldalon hogyan kell könyvelnünk? Az étkezési hozzájárulást áfával vagy áfa nélkül kell figyelembe venni?

Kérdés: Intézetünk minden második évben 3 hetes szakmai továbbképzést szervez, melyre külföldi vendégtanárokat is hívunk. Hogyan kell az ő repülőjegyüket elszámolni, amit megállapodás alapján mi fizetünk ki?

Kérdés: Az adókódex 2004/7-8. száma a "4.1. Munkahelyi eszközök használata, munkahelyi szolgáltatások igénybevétele" cím alatt értelmezi az új adójogszabályi változásokat. Ezen értelmezésében 2004-től nem kell adózni pl. a cégtelefon miatt, ha azt a magánszemély saját ügyeinek bonyolítására (is) használja. Nem pontosítja a "cégtelefon" fogalmát, ezért kérdésem: a költségvetési szerv tulajdonát képező előfizetéses mobiltelefon is cégtelefonnak minősül-e a fenti értelmezés szerint?

Kérdés: A központi költségvetési szervek alaptevékenység-bevételei eredeti előirányzatot meghaladó többletbevétele utáni 50%-os befizetési kötelezettség megállapításához kérem a segítségüket. Hogyan kell megállapítani az 50%-os befizetési kötelezettséget, ha az alaptevékenységen belül az alkalmazottak térítésénél bevételi lemaradás mutatkozik (07. űrlap, 02. sor), a hatósági bevételnél pedig többletbevétel (07 űrlap, 03. sor)? Soronként állapítom-e meg, vagy a 07. űrlap 05. sora alapján, együttesen az alaptevékenységre?

Kérdés: Az államháztartás szervezetei beszámolásáról szóló 383/2004. Korm. rendelet 14. § (8) bekezdése szerint: "Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a ... műemléki védettségű épületnél..." Hogyan és mikortól kell ezt a rendelkezést végrehajtaniuk a költségvetési szerveknek?

Kérdés: Költségvetési intézet 2001 óta 2524. szolgálati kutya főkönyvi számlán nyilvántartott 5 db kutyát, melyek értéke 5000 és 80 000 forint között van. (Az életkoruk 6-7 év.) A kutyákat szolgálati feladat ellátására képezték ki, és évente minősítik. (Továbbtenyésztés nem végezhető az állatokkal.) – Az 50 ezer forint feletti állatokat át kell-e vezetni a 1411. számlára? Az értékcsökkenés elszámolásainak kezdete 2004 decembere? – Az 50 ezer forint alattiak értékkel maradjanak a készletek között, vagy kiadásukkor már 0 forint értékkel kell hogy szerepeljenek? – A kölyökként kapott 5000 forint eszmei értékű kutya felnőtt, kiképzett állat lett. Értéke növekedhetne?

Kérdés: A pályázatokat önkormányzatunk számára a polgármesteri hivatal köztisztviselői írják, általában munkaidőn kívül. A nyertes pályázatok után milyen módon tudnánk a köztisztviselőinket díjazni, hogy az önkormányzat költségvetésére nézve az ne jelentsen indokolatlan terhet. Megbízási szerződést köztisztviselővel köthetünk-e pályázatírásra?

Kérdés: Az Áfa-tv. 33. § (4) bek. szerint a vezetékes telefon és a mobiltelefon díjából az előzetesen felszámított áfa 50%-a nem vonható le. Elkülönítve kell-e megállapítani a mobiltelefonra és a vezetékes telefonra vonatkozóan az 50%-os arányt?

Kérdés: Felsőoktatási intézmény önköltséges képzéséhez külső, számlát adó oktatókat vesz igénybe. A képzés bevételeit és költségeit önálló témaszámon könyvelik. A képzés nyereséges. A képzés a felsőoktatási intézmény tantermeiben és eszközeivel (pl. projektor) történik. A képzés adminisztrációját (számlázás, könyvelés) a felsőoktatási intézmény gazdasági hivatala végzi. Önköltségszabályzat alapján készült kalkulációval rezsiköltséget és érdekeltségialap-hozzájárulást fizet a képzés a felsőoktatási intézménynek. A képzés beszerzéseit terhelő áfát visszaigényelheti-e a felsőoktatási intézmény, vagy arányosítani kell?