2623 talált cikk a költségvetés kifejezésre

Kérdés: Az Áhsz. 29. §-ának (1) bekezdése, illetve 46. §-ának (3)–(7) bekezdéseinek korábbi előírásainak hatályon kívül helyezése és a 68/2013. NGM rendelet 7-9. §-ának, illetve 3-4. mellékletei-nek hatályban maradása közötti ellentmondásra szeretnénk választ kapni. Az új Áhsz. 46. §-ának (3) bekezdésében lévő módosítás szerint megszűnt a 7. számlaosztályban a szakfeladatok kötelező használata, ezért a költségvetési szervünk már nem is használja erre a 7-es számlaosztályt, de ebben az esetben jól értelmezzük, hogy a szakfeladatokat COFOG "alábontás"-ként kellene alkalmazni 7-es számlaosztálytól függetlenül?

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?

Kérdés: Kis értékű egyéb gép vásárlásánál központi költségvetési szervünk élt azzal a lehetőséggel, hogy egy bizonyos összeg ráfizetésével a garanciális időtartam 5 évre nőtt. A számlán ez a tétel 5 éves védelem megnevezéssel szerepel. A számlán szereplő garanciáért fizetett díj, valamint a közbeszerzési díj része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: Tudomásunk szerint nem kötelező az elektronikus számla befogadása. Intézményünk (költségvetési szerv) nem rendelkezik az elektronikus számla befogadásához szükséges archiválás feltételeivel. Amennyiben ragaszkodunk a papíralapú számlához, többletköltségeire hivatkozva számlázhat-e ezért pluszdíjat felénk a partnercégünk?

Kérdés: Egy sportegyesület nagy értékű beruházáshoz tervpályázat lefolytatását és kiviteli tervek elkészítését végzi el. A beruházó (építtető) és egyben a vagyonkezelő egy költségvetési szerv. A tervezési, szakértői, lebonyolítási, műszaki ellenőri és projektmenedzsmenti díjakat a sport-egyesület aktiválhatja-e, vagy megkezdett beruházásként értékesíti/hasznosítja/térítés nélkül átadja a beruházónak, jövőbeni vagyonkezelőnek, azaz a költségvetési szervnek? A sportegyesület költségei egyáltalán beruházási költségeknek minősülnek-e, vagy egy készletet állít elő (a tervpályázatot)? [A 2019. évi Maccabi Európa Játékok megrendezéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1323/2017. (VI. 8.) Korm. határozat alapján feltett kérdés.]

Kérdés: A 2016. évi kötelezettséggel terhelt maradvány elszámolása és annak felhasználása adott egységes rovatonként hogyan történik? Ha például 2016-ban indított közbeszerzés (előzetes árajánlat) alapján az előzetes kötelezettségvállalás K3 (500 E Ft) és K6 (1500 E Ft) rovatokon került lekötésre, de 2017-ben az adott kötelezettségvállalás rovatbontása 2016-ban nem volt pontos, és jelenleg K3 (100 E Ft) és K6 (2000 E Ft) lett. Módosíthatjuk 2017-ben (beszámoló leadását követően) a 2016-ban vállalt kötelezettség összegét a fentiek alapján, ha igen, melyik év terhére? A fentiek értelmében módosíthatjuk és átcsoportosíthatjuk az előirányzatot (maradvány terhére)? Milyen jogszabályi háttere van a fenti módosításnak (kötelezettségvállalás és előirányzat)?

Kérdés: Központi költségvetési szerv határozott idejű szerződést kötött ingatlan bérbevételéről. A szerződés alapján 3 havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot kell fizetni a bérbeadónak, aki a szerződés lejárta után (2 év múlva) visszautalja az intézménynek ezt az összeget. Hogyan kell könyvelni ezt az óvadékot? Az Áhsz. 48. §-a (8) bekezdésének i) pontja alapján könyvelhetem a 36-osok közé, vagy pedig a K355-ös rovatra?

Kérdés: A követelésre (nem közhatalmi bevétel) korábban elszámolt értékvesztést év közben vissza kell írni, amennyiben az pénzben ténylegesen befolyik az év során? A pénzügyi teljesítés dátumával kell az értékvesztés-visszaírást könyvelni?

Kérdés: A költségvetési szerveknél a belső ellenőrök időnként munkaügyi témájú ellenőrzéseket is végeznek (pl. besorolások ellenőrzése). Ebben az esetben kell-e a dolgozóktól hozzájáruló nyilatkozat, hogy a belső ellenőr a személyi anyagba betekinthessen?

Kérdés: Intézményünk (központi költségvetési intézmény) bírósági határozat alapján kártalanítást köteles kifizetni magánszemély részére földterület (rét) kisajátítása és a hozzá kapcsolódó zöldkár (széna) címen. A zöldkárt a magánszemély mint őstermelő, a bírósági határozatot követően, leszámlázta intézményünk részére. A kisajátítással érintett földterület szerzése (a jogszabálynak megfelelően) a bírósági határozatban előírt összegben (a bekerülési érték alapjaként) ingatlanberuházásként kerül intézményünknél könyvelésre. Kérdés, hogy a hozzá kapcsolódó zöldkár (amelyre őstermelői, áfát is tartalmazó számla érkezett) része-e a földterület bekerülési értékének, vagy egyéb dologi költségként könyvelendő?