2623 talált cikk a költségvetés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk piactér felújítására, fejlesztésére nyert pályázatot. A pályázaton úgy szerepeltettük, hogy a fejlesztéshez kapcsolódó áfát nem igényeljük vissza. Jelenleg a piaci tevékenység után helypénzt szedünk nettó összeg + áfatartalommal. A koordináló szerv szerint nem lehet csak a fejlesztési részt leválasztani a jelenlegi és későbbi működtetésről. Két lehetőséget látunk a megvalósításra.
1. A pályázatunkat módosítjuk nettó finanszírozásra, és visszaigényeljük a fejlesztés áfatartalmát (az áfaösszeg finanszírozása a probléma).
2. A saját bevételi rendeletünket módosítjuk, töröljük a piactartási tevékenység utáni bevételeket, így a tevékenységnek nincs árbevétele, és marad a fejlesztés bruttó támogatása.
Lehetséges-e a választási lehetőség?

Kérdés: A polgármesteri hivatal számviteli szabályzatainak hatálya kiterjeszthető a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményekre is? A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetében minden pénzügyi-számviteli feladatot a polgármesteri hivatal lát el (a pénztár kezelésétől kezdve a nyilvántartások vezetésén át a beszámolókészítésig). A hivatal és az intézmények közötti munkamegosztási megállapodásban is rögzítve van, hogy a számviteli feladatokat a polgármesteri hivatal szabályzatai alapján kell ellátni az intézményekre vonatkozóan is. Az Ávr. 9. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint: "Az Áht. 10. §-ának (4a) és (4b) bekezdései és a (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti feladatait az Áht. 10. §-nak (4a) és (4b) bekezdései szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban meghatározott helyen és módon látja el." A munkamegosztási megállapodásban meghatározott "mód" véleményünk szerint lehet az, hogy a hivatal szabályzatai alapján kell a feladatokat ellátni. Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése szerinti szabályzatokból és a (7) bekezdés szerint szabályozandó más kérdéseket rögzítő dokumentumból áll, amelynek elkészítéséért, módosításáért az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése szerinti személy felelős. Az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő szerv vezetője felelős. Az óvoda beszámolóját is a hivatal készíti el, az óvoda beszámolóját készítő szerv vezetője a jegyző. Tehát értelmezésünk szerint a jegyző készít szabályzatot, melynek hatálya kiterjeszthető az intézményre.

Kérdés: Költségvetési szervünk kapcsolatban van egy osztrák központtal rendelkező konténerbérléssel foglalkozó vállalkozással. Ez a vállalat Magyarországon közösségi adószámmal rendelkezik. Információink szerint a cég depót üzemeltet Magyarországon. A vállalat bérleti szerződése szerint folyamatosan leszámlázza a konténerbérleti díjat. A számlán a szolgáltatását (helyesen) fordított adózású tételként szerepelteti. Partnerünk kiállított egy számlát, melynek a tényleges teljesítése 08. 01.-08. 31. közötti időszakra szól. Mivel folyamatos teljesítésű a számla (hiszen havonta számláz), ezért az áfatörvény szerinti teljesítése – mely 2017. 09. 14. – és pénzügyi esedékessége megegyezik. Helyesen járunk-e el, ha az áfabevallásban a fordított áfát a tényleges teljesítés alapján a 04. hónapi bevallásban szerepeltetjük, illetve milyen dátumokat kell figyelembe vennünk az áfabevallás hónapjának meghatározásakor? Közösségen belüli beszerzésként kell-e figyelembe vennünk az adott számlát?

Kérdés: Költségvetési intézmény MOL-kártyával rendelkezik. A vásárlásokról kéthetente gyűjtőszámlát állít ki a MOL. A megvásárolt üzemanyag egy részét raktári készletre vesszük, mivel kertészeti gépekhez használjuk. Ha a felhasználás előbb valósul meg, mint ahogyan a számla megérkezik, hogyan kell a raktári mozgásokat könyvelni?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és a tevékenységünkhöz szükséges gépkocsik egy részét hosszú távú bérleti szerződés alapján használjuk. A társaság, amelytől béreljük a gépkocsikat, ún. flottakezelési szolgáltatást nyújt. A csere-autó-ügyintézés, hozom-viszem szolgáltatás mellett a társaság saját szervizzel rendelkezik, és a szervizt is beépíti szolgáltatásába, emellett pedig biztosítási (KGFB, casco) ügyintézést is vállal. A flottakezelési szolgáltatáscsomag egységes díjazás alá esik, azaz egy előre kiszámítható díjat fizetünk a társaság részére. A társaság és intézményünk között fennálló szerződéses konstrukcióban a társaság az adott járműre az általa kiválasztott biztosítónál teljes körű casco és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást köt. A biztosítási díjak a flottakezelési szolgáltatási díj részét képezik, a casco biztosítás önrésze pedig az esetek döntő többségében (azaz a biztosító által nem térített összeg) 10 százaléka, de minimum 50?000 forint. A szerződés szerint a casco biztosítás alapján térítendő kár önrészét minden esetben intézményünk fizeti. Az önrész áfarendszerbeli megítélésével kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a bérleti és flottakezelési szolgáltatás mint főszolgáltatás adóalapjába beépül, vagy mivel az intézményünk által előidézett biztosítási esemény következtében a társaság tulajdonában kár keletkezett, s a kárral kapcsolatban a társaság a biztosító felé az önrész megfizetésére kötelezett, amely kárösszeget átterhel intézményünkre, azaz arra, akinek a tevékenysége miatt elszenvedte a kárt, ebből következően tekinthető-e az önrész áthárítása kártérítésnek, amely az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint nem minősül ellenértéknek?

Kérdés: Európai uniós pályázatból konferenciákat szervezünk testvérvárosainkkal mind külföldön, mind Magyarországon egyaránt. A résztvevőknek nyújtott étkezés, szállás, utazás ebben az esetben adóköteles-e?

Kérdés: Vállalkozási maradvány felhasználható-e alaptevékenységhez kapcsolódó céljuttatásra?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény vagyunk. A központosított közbeszerzés kiterjed a mobiltelefon-szolgáltatásra is. A közbeszerzés keretében három évre az önkormányzat szerződést kötött a szolgáltatóval, és intézményünk ennek kapcsán 76 db készüléket kapott a szolgáltatótól. A készüléket ingyen kaptuk, a számlán feltüntetett értéket (kb. 15 000 Ft) engedménnyel csökkentették, így a fizetendő összeg 0 Ft. A számviteli törvény a vételár fogalmát ugyan pontosan definiálja, ez alapján a vételár ugyan 0 Ft, de az új költségvetési számvitel szerint minden olyan eszközt, amit 1 éven túl használunk, tárgyi eszközként kell bevételezni, és amennyiben az eszközt térítésmentesen kapjuk, akkor a bekerülési érték az akkor érvényes piaci ár. Kérem tájékoztatásukat, hogy a fenti esetben a készülékeket 0 Ft értéken vagy piaci értéken kell bevételezni?

Kérdés: Ha az önkormányzat tulajdonában lévő óvodai intézménye számára éven belül elhasználódó eszközöket (pl.: játékok, kifestők, műanyag poharak, evőeszközök, törölközők) kerülnek beszerzésre, annak hogyan történik az elszámolása? Helyesen járunk-e el, ha a K31-re könyveljük egyből, és innen az 5-ös költségek közt egyből leírjuk, vagy esetlegesen a K31 után a 2-es számlaosztálykészletek között kell-e nyilvántartani? Milyen nyilvántartást kell róla vezetni? Kérjük a könyvelés helyes levezetését!

Kérdés: Befogadott visszatérítendő támogatások, kölcsönök (B15) esetén hogyan tudom az elköltendő kiadási rovatokhoz rendelni az átutalt összeget?
A kormányrendelet szerint a kapott támogatást egyszerre kell könyvelni a bevételi oldalon teljesítésként (B15), illetve a kiadási oldalon a visszafizetés előírásaként (K505).
Hogyan tudom az előirányzat-változást bejelenteni, ha például a K311-es rovaton szeretném felhasználni?