2623 talált cikk a költségvetés kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 237. számában, a 4369. szám alatt megjelent válaszhoz kapcsolódóan lenne további kérdésem. Községünkben a polgárőr-egyesület elnöke önkormányzati képviselő. Az önkormányzat támogatja a helyi civil szervezeteket (működési támogatás), többek között a polgárőr-egyesületet is. A támogatásokra kérelmeket nyújtanak be a civil szervezetek, melyeket a képviselő-testület bírál el még a költségvetés elkészülte előtt, és a döntésről képviselő-testületi határozatot hoznak. Ez egy határozat, mely a költségvetésbe beépítésre kerül, és véglegesen a költségvetés tárgyalásakor, annak szavazásra bocsátásakor vitatja meg, fogadja el a képviselő-testület (az önkormányzat éves költségvetését). Esetünkben a polgárőr-egyesület elnöke, önkormányzati képviselőnk arra hivatkozik, hogy a kérelmek elbírálása során a döntéshozatalból "kizáratja" magát, erről képviselő-testületi határozatot is hoznak. A kérelmek elbírálásában nem vesz részt. Viszont a költségvetés tárgyalásában, a költségvetési rendelet megvitatásában, az elfogadásnál nem vonja ki magát a döntésből, ugyanúgy szavaz, mint bármelyik másik képviselő. (Talán nem is lenne túl jó döntés egy ilyen lényeges dolognál a kizárattatásnak.) Lehet-e a fentiek mellett kedvezményezett az a polgárőr-egyesület, amelynek az elnöke egy önkormányzati képviselő?

Kérdés: A következő vitám van a munkáltatómmal jubileumi jutalomra jogosító idő beszámításával kapcsolatban. Köztisztviselő vagyok, és 3 év hiányzik a 30 éves jubileumi jutalmamhoz, ami szerintem meg is van, ugyanis 1989 és 1992 között a Tanácsok Közös Költségvetési Üzeménél dolgoztam, közszolgáltatások ellátása területen. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint, szerintem, engem megillet ezeknek az éveknek a beszámítása. Munkáltatóm szerint a fent említett törvény csak az 1992 utáni időszakra vonatkozik.

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a külföldi kiküldetéshez a dolgozónak adott előleget nem a házipénztárból készpénzzel, hanem bankszámlára történő átutalás formájában folyósítják. Az elszámoláskor viszont a visszavett összeggel a pénztárban számolnak el, bruttó módon visszavételezi a teljes összeget, és kiadásba helyezi a felhasznált összeget. Az adott előleg elszámolása T36515 – K 32/33, visszavételkor T 32/33 – K36515, illetve végleges kötelezettségvállalásként és teljesítésként a kötelező számlák alkalmazásával történik. A 33 bankszámla és a 32 pénztárszámla közötti elszámolási kapcsolat megfelelőségére irányul a kérdésem. Helyes-e ez az eljárás, ha nem, hogyan kell megfelelően könyvelni?

Kérdés: Költségvetési szerv a feladni kívánt küldeményeket postai bérmentesítő géppel díjazza. A bérmentesítő gép feltöltéséhez szükséges összeget a posta előlegigénylője alapján utalja el, majd az elutalt összegről előlegszámla érkezik. Később a posta megküldi a számlát a tényleges felhasználásról, amelyen tájékoztató adatként szerepel az előző időszak maradvány előlege, az elszámolási időszak befizetése, az elszámolási időszak felhasználása, az elszámolt előleg, valamint az elszámolási maradvány előlege. (Ez azt jelenti, hogy egy időszak feltöltésére fizetett előleg nem feltétlenül kerül felhasználásra adott időszakban.) Hogyan kezeljük a díjbekérőre utalt előleget, illetve mikor és hogyan könyveljük a ténylegesen felmerült költséget?

Kérdés: Az önkormányzat szociális rendelete alapján a szociálisan rászoruló személyeknek élelmiszercsomagot (liszt, cukor, étolaj stb.) juttat. A rászorultságot határozatban állapítja meg, amely tartalmazza a természetbeni juttatás értékét, az átvétel helyét és időpontját is. A kiosztani kívánt élelmiszert az önkormányzat vásárolja meg, az önkormányzat nevére szóló számlával. A segélycsomag átvételét írásban dokumentálja. Kérem, szíveskedjenek a fenti gazdasági esemény könyvelését a költségvetési számvitel és pénzügyi számvitel szerint levezetni! A könnyebb érthetőség kedvéért szeretnénk, ha az alábbi példa alapján vezetnék le a könyvelést. Számla végösszege: 1?000?000 Ft + 270?000 Ft (áfa) = 1?270?000 Ft. 200 fő részesül a juttatásból személyenként 6350 Ft összegben.

Kérdés: Intézményünk 2012-ben egyik KMOP-s projektünk megvalósításához 118 577 E Ft összegű, felhalmozási célú, visszafizetendő támogatást kapott a fenntartó önkormányzattól. A visszafizetésre megállapodást kötöttünk, mely szerint a törlesztést 2013-ban kezdtük oly módon, hogy tényleges pénzmozgás nem történik, hanem évente 9121 E Ft-tal kevesebb működési támogatást biztosít részünkre a fenntartó. (Ezt az összeget a költségvetés tervezésekor az önkormányzat már a keretközlőn levonja a nekünk járó éves működési támogatásból). Így 13 év alatt "fizetjük vissza" a kapott támogatást. A 2014-es számviteli változás előtt csupán állományi számlákon vezettük a csökkenést tőkeváltozással szemben, mivel tényleges pénzmozgás nem történt. Hogyan, mely számlá(ko)n szerepeltessük helyesen egyrészt a még fennálló tőketartozást, illetve az évente "fizetendő" törlesztőrészleteket könyveinkben? Illetve milyen számlákon, hogyan történjen a könyvelés?

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv. Év végével leltárhiány került megállapításra, melyet szeretnénk megtéríttetni a munkavállalóval. A?nyilvántartásunkban nettó értéken szerepelnek a készletek. A számlát nettó értékben áfa nélkül, nettó értékben áfával, vagy felbruttósított nettó értékben állítsuk ki?

Kérdés: Az önkormányzatunk falugondnoki buszként üzemelteti az Opel Vivaro-B típusú gépjárművet. Fogyasztási normája nincs megadva a vonatkozó kormányrendeletben. Milyen üzemanyagnormát kell használnunk az üzemanyag-felhasználás elszámolásához?

Kérdés: Költségvetési szervnél számviteli, pénzügyi területen lévő státuszt megbízási jogviszonnyal be lehet tölteni?

Kérdés: Államháztartáson belüli szervezet vagyunk, és államháztartáson belüli szervezetnek állítunk ki szolgáltatásnyújtásról előlegszámlát. A szolgáltatás áfamentes tevékenység. A végszámlát majd a szolgáltatásnyújtásról szóló beszámolási kötelezettség teljesítésének elfogadása után állítjuk ki. Az előleget a sajátos elszámolások között kell-e kimutatni, vagy pedig követelésként, majd a pénz beérkezését követően teljesítésként, a szolgáltatásnyújtások között?