2623 talált cikk a költségvetés kifejezésre

Kérdés: A költségvetési törvény cafeteriára vonatkozó részét [59. § (4) bekezdés] decemberben módosították, és a bekezdésbe bekerült a "törvény eltérő rendelkezése hiányában" kifejezés. Önkormányzati hivatal lévén mint eltérő törvényi rendelkezés a Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése véleményünk szerint eltérő összegben határozza meg a cafeteriaként adható juttatás összegét, mely az Szja-tv.-re hivatkozva bruttó 550 000 Ft összegben maximalizálja a juttatást (100 000 Ft készpénz cafeteria, 225 000 Ft SZÉP kártya szálláshely alszámla, 150 000 Ft SZÉP kártya vendéglátás alszámla, 75 000 Ft SZÉP kártya szabadidő alszámla). Szabályosan jár-e el az önkormányzati hivatal, ha a 2017. évi cafeteria összegét bruttó 268 440 Ft/fő összegben határozza meg (tekintettel a Kttv. eltérő rendelkezésére)?

Kérdés: Költségvetési intézményként az intézményünknél közalkalmazottként foglalkoztatott orvossal köthetünk-e vállalkozói vagy egyéb megbízási szerződést közalkalmazotti munkaidejét követően végzendő, közalkalmazotti munkakörével egyező orvosi tevékenység ellátására? Az Ávr. 42. §-át megsértjük-e, ha az Ávr. 51. §-ának (2) bekezdése alapján, amennyiben intézményünknél szemész közalkalmazott orvosunkkal vállalkozói vagy megbízási szerződést kötünk szintén szemészeti tevékenység ellátására (többletfeladatként), és a szerződésbe belefoglaljuk, hogy a közalkalmazotti kinevezésén túli időben ellátott feladatához kapcsolódó díjat teljesítésigazolást követően fizetjük ki, és ennek további feltétele, hogy közalkalmazotti munkakörébe tartozó feladatainak maradéktalanul eleget tegyen?

Kérdés: A költségvetési törvény a közszférában dolgozók számára bruttó 200 ezer Ft-os cafeteriajuttatási keretet határoz meg. 2017-ben a SZÉP kártya és a 100 ezer Ft-os készpénzkifizetés maradt kedvezményes adózású a béren kívüli juttatások közül. A cafeteriakeretben akkor csak ez a két elem vehető figyelembe 100-100 ezer Ft bruttó összeggel, vagy más béren kívüli juttatás is figyelembe vehető, ha esetleg a munkavállaló a SZÉP kártyát nem tudja igénybe venni (természetesen a másik béren kívüli juttatás magasabb adózását figyelembe véve)? Illetve bejáró dolgozó esetében a 9 Ft/km hozzájáruláson felüli 6 Ft/km hozzájárulás beleszámít a cafeteriajuttatásba?

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) a munkáltatója a helyi egészségügyi alapellátást ellátó védőnőknek, akik a Kjt. alapján vannak besorolva. Személyi anyaguk felülvizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy több védőnő főiskolai oklevelében – védőnőképzés főiskolai karon – az alábbi szövegezésű melléklet található:
"...főiskolai tanulmányainak keretében iskola- és ifjúsági védőnő képzésben részesült";
"...főiskolai tanulmányainak keretében családgondozó védőnő képzésben részesült."
Ezeket az okleveleket a 90-es években szerezték, és néhányuk – de nem mindenki – ez alapján százalékos illetménykiegészítésben részesül. Ezen oklevél melléklete megfelel-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti további szakképesítésnek, és ha igen, milyen képzettségi szinten? Továbbá az is kérdés, hogy szükséges-e ez a munkakör ellátásához, mivel a védőnőknek a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet és a 266/1997. (IX. 3.) NM rendelet (területi és iskolai) főiskolai védőnői oklevelet ír elő kötelező iskolai végzettségnek, nem szükséges további képesítés.

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és az egyik 100 százalékos tulajdonunkban álló társaságnál felmerült adólevonással kapcsolatos kérdésben kérjük a segítségüket. A társaság egy társasházban vásárolt egy lakóingatlant, melyet a tervei szerint irodaként fog használni. A?lakást egy ideig bérbeadás útján hasznosította a társaság, majd felhagyott az ingatlan bérbeadásával, és megkezdődtek az átalakítási, felújítási munkálatok. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a lakó-ingatlan felújításához igénybe vett szolgáltatásokat, beszerzett termékeket terhelő előzetesen felszámított adó nem helyezhető levonásba. Kérdésünk, hogy a lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatása (irodává történő átminősítése) esetén a lakóingatlan átalakításához, rendeltetésének megváltoztatásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonásba helyezhető-e? A lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatását megelőzően történt felújítás során felmerült beszerzéseket terhelő adó utólag, az ingatlan átminősítését követően levonásba helyezhető-e?

Kérdés: Önkormányzatunk a közkifolyók vízdíját önkormányzati rendelet alapján kiszámlázza a vízbekötéssel nem rendelkező lakosok részére. A rendeletben 1 m3/fő fogyasztás került megállapításra vízhasználati díj jogcímen. Hova kell ezt könyvelni? Eddig közvetített szolgáltatásként könyveltük, de a megállapított 1 m3/fő fogyasztás nem egyező a tényleges (számla szerinti) fogyasztással. A vízhasználati díjat áfásan kell-e kiszámlázni, valamint az adóbevallásban kell-e szerepeltetni?

Kérdés: Európai uniós forrásból intézményünk vissza nem térítendő támogatásban részesül. A?támogatási szerződés mellékletét képező projekt költségvetése alapján a műszaki ellenőri szolgáltatás költsége a járulékos feladatok között – nem pedig a beruházási tevékenységek között –, igénybe vett szolgáltatásként került megtervezésre. A számviteli elszámolás során azonban az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a műszaki ellenőri tevékenységről szóló számla a bekerülési érték részeként a beruházások között került elszámolásra. A projekthez kapcsolódó könyvvizsgálat megállapította a projekt szerinti költségkategóriához viszonyított eltérést. Kérdésünk, hogy a projekt könyvviteli elszámolása során eltérhetünk-e a projekt költségvetése szerinti költségkategóriától, vagy a számviteli előírásoktól történő eltérés mellett biztosítanunk kell a projekt költségvetésével való egyezőséget?

Kérdés: 2016. december havi teljesítésű (mind a számla szerinti teljesítési időpont, mind a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv dátuma 2016. 12. 15.) beruházási számla, melynek a kifizetése 2017 januárjában történt meg. Helyesen járunk-e el, ha a számlát 2016-ban befejezetlen beruházásként kezeljük, azt nem aktiváljuk a műszaki átadás-átvétel dátumától függetlenül, tekintettel arra, hogy a költségvetési számvitel szerint a beruházási kifizetés áthúzódott 2017. évre. Ennek oka, hogy a Forrás SQL rendszerben az Eszköz modul a Pénzügy modullal pénzforgalmi egyeztetést végez, és a 2017. évben kifizetett összeggel eltérés mutatkozik, valamint a beszámolóban, mérlegjelentésben is.

Kérdés: Európai uniós forrásból intézményünk (központi költségvetési szervként) vissza nem térítendő támogatásban részesül, melynek befejezési és pénzügyi teljesítési határideje 2017. 06. 30.
A támogatási szerződés alapján intézményünk a támogatás teljes összegét támogatási előleg formájában megigényelte, a leutalás is B1603, illetve B2503 ERA kódokon érkezett. A kapott támogatási előleget teljes összegében – a felhasznált résztől függetlenül – a költségvetési számvitel szerint a 0916, illetve 0925 főkönyvi számlákon, míg a pénzügyi számvitel szerint a 922, illetve 923 főkönyvi számlákon számoltuk el. Helyesen jártunk el? A fel nem használt összeget a költségvetési számvitelben a kötelezettségvállalások között mutatjuk ki. A fel nem használt összeget kapott előlegként ki kell-e mutatnunk? Az első kifizetési kérelem 2017-ben kerül benyújtásra, a mérlegkészítés időpontjáig nem várható annak jóváhagyása, így a teljes felhasznált összeghez sem lesz jóváhagyott kifizetési kérelem. Problémánk, hogy ha bevételről előlegre átkönyveljük, akkor az év végén nem lesz meg a fedezete a kötelezettségvállalásainknak.

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, a kötelezettségvállalásokat (pl. közüzemi szolgáltatói szerződés) 2017. januárban a szerződés alapján a teljes összegben rögzítjük a könyvelési programban. A kötelezettségvállalás alapján a MÁK hogyan veszi számításba? Az utalásnál a kötelezettségvállalás egytizenketted részét veszi havonta, vagy egy összegben leköti az éves kötelezettségvállalás összegét?