2623 talált cikk a költségvetés kifejezésre

Kérdés: Keletkezik-e cégautóadó-fizetési kötelezettsége a költségvetési szervnek azon személygépjármű után, amit csak hivatali célra használnak, illetve magáncélú használat esetén megtéríttetik annak költségét?

Kérdés: Költségvetési szervezetünk véradás alkalmából ásványvizet, csokit és 500 Ft-os utalványt juttat a véradóknak (kalória- és folyadék-visszapótlás céljából), mely az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.7. pontja alapján adómentes. Melyik rovatra kell ezt a költséget könyvelni, a K123 (egyéb külső személyi juttatások) vagy K355 (egyéb dologi kiadások) rovatra?

Kérdés: Kérdés: Az önkormányzat európai uniós pályázat kedvezményezettjeként 2016-ban 1,1 milliárd Ft támogatásban részesült. A projekt 4 év futamidejű. A szerződés aláírásra került, a projekt költségvetését elfogadták. A támogatási összeg 2016-ban, előlegként, 100%-ban leutalásra került az elkülönített számlára. 2016-ban a mérföldkövekhez kapcsolódó kiadások pénzügyi teljesítése megtörtént, azonban nem tudható, hogy a kifizetési kérelem elfogadása 2016-ban megtörténik, vagy 2017-re áthúzódik. Ezekben az esetekben hogyan kell a költségvetési és pénzügyi számvitelben (előirányzat, követelés, kötelezettség, időbeli elhatárolás) szerepeltetni ezen bevételt (előleg) és kiadásokat?

Kérdés: Egy belföldi magánszemély 2015. szeptember 3. napján kötött adásvételi szerződéssel lakóingatlant (lakás, lomtároló és gépkocsibeálló) vásárolt egy új építésű lakóparkban. Az adásvételi szerződés értelmében a vételár megosztásra került egyrészt a lakás és a lomtároló, másrészt pedig a gépkocsibeálló tekintetében. A?lakás és lomtároló vételára áfával növelt ellenértékben (azaz bruttó árban, amely az áfát is tartalmazza) került meghatározásra. A vételár három részletben került megfizetésre, amelyből kettő részletet még 2015-ben, az utolsó vételárrészletet pedig 2016-ban fizettek ki. A birtokbaadásra 2016 tavaszán került sor. Figyelemmel arra, hogy a kérdéses ingatlan megfelel az 5 százalékos adómérték alá tartozó ingatlanokra vonatkozó kritériumoknak (Áfa-tv. 3. számú melléklet 50-51. pont), az utolsó vételárrészletet már csak 5 százalékos általános forgalmi adó terhelte. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Hány százalékos áfatartalma van a 2015-ben megkötött adásvételi szerződésben meghatározott vételárnak, ha nem került megbontásra nettó + áfa összegre?
2. A 2016-ban megfizetett vételárnak hány százalék az áfatartalma?
3. Az adómérték változása eredményez-e adóalap-növekedést az eladónál? Amennyiben igen, akkor az áfa csökkenése miatt realizálódó adóalap-növekedés (nyereség) az áfa megfizetésére kötelezett vevőt vagy az áfát a költségvetéshez továbbutaló eladót illeti meg?
4. Amennyiben az eladót visszafizetési kötelezettség terheli, akkor hogyan lehet megállapítani a visszafizetendő összeg mértékét, és milyen jogcímen követelhető az összeg?

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az önkormányzat tulajdonában, de a társaság üzemeltetésében lévő ingatlanon értéknövelő beruházást hajtott végre, és azt – mivel a beruházás tulajdonos részére való átadására nem került sor – a könyveiben, mint idegen tulajdonon végzett beruházást tartja nyilván. A gazdasági társaság a munkálatokat tulajdonosi hozzájárulás birtokában végezte. Van-e a jogszabályokban maximalizált határidő, amíg az üzemeltető a könyveiben ezt az idegen tulajdonon végzett beruházást nyilvántarthatja, vagy amíg a felek erről külön nem rendelkeznek, addig a könyvekben ez az állapot fennmaradhat? Az önkormányzatot a beruházás átadásáig terheli-e bármilyen nyilvántartási kötelezettség? A beruházás átadására milyen ajánlott eljárásrend alkalmazandó?

Kérdés: Önkormányzatunk szabad pénzeszközeit rövid lejáratú bankbetétben köti le. A betétlekötést és a -feloldást halmozottan kell könyvelni a megfelelő rovatokon (K916, B817)? Ezzel gyakorlatilag indokolatlanul megnöveljük a költségvetési főösszeget.

Kérdés: Egy jelenleg közalkalmazott dolgozó érettségi birtokában 2004. január 1-jén kezdte meg munkaviszonyát (nem közszférában). 2013. június 1-jén egy költségvetési szervnél közalkalmazottként kezdett dolgozni érettségi meglétét igénylő recepciós munkakörben, ekkor fizetési besorolásának megállapításakor, a Kjt. 87/A. §-ának előírásait is figyelembe véve, a korábban nem közszférában eltöltött valamennyi munkaviszony is közalkalmazotti jogviszonyként került meghatározásra (mindegyik munkahelyén rendelkezett érettségivel), így 9 évet figyelembe véve D3 besorolási kategóriába soroltuk. A költségvetési szervnél 2014. augusztus 1-jén új munkakörbe került, amely munkakör betöltése felsőfokú képesítést igényelt (a 2011. évben megszerzett képesítése ennek megfelelt), ezért átsorolása vált szükségessé G kategóriába. Az új besorolás megállapításakor a 2004. január 1.-2013. március 31. közötti magánszférában eltöltött időből mennyi vehető figyelembe a felsőfokú végzettséget igénylő munkakör betöltésekor (az új G osztályba sorolásnál) közalkalmazotti jogviszonyként?

Kérdés: 2017-ben átalakult a cafeteriajuttatások rendszere az Szja-tv.-ben. Változik-e ezzel össz-hangban a költségvetési törvény rendelkezése, mely maximalizálja az éves cafeteriakeretet? Az Szja-tv. szerinti éves rekreációs keretösszeg költségvetési szervek esetében 200 ezer forint. Amennyiben itt nettó összegről van szó, hogyan van ez összhangban a költségvetési törvény bruttó 200?ezer forintos maximumával?

Kérdés: Intézményátadás történt 2016-ban a részünkre. A könyvelés és az előző évek felülvizsgálata során kiderült, hogy a folyamatban lévő épületberuházást az ellenőrzés során nem fogadták el, és károkozás is történt. Bírósághoz fordult az intézmény. A könyvelésben az érkezett számlákat rögzítették K71-en, és azonnal aktiválták is. Az értékcsökkenés elszámolása azóta is folyamatban van. Ezt a befejezetlen beruházás között kellett volna nyilvántartani. Hogyan lehet a könyvelésben helyrerakni?