Többcélú kistérségi társulások költségvetése és költségvetési beszámolója

Kérdés: 1. Kell-e szerepeltetni az önkormányzat 2005. évi költségvetésében a többcélú kistérségi társulás költségvetését, hasonlóan a kisebbségi önkormányzati költségvetéshez akkor, 1.1. ha az adott önkormányzat külön munkaszervezettel látja el a "gesztori" feladatokat, illetve akkor, 1.2. ha az adott önkormányzat nem külön munkaszervezet keretében, hanem a polgármesteri hivatal dolgozóinak közreműködésével látja el a "gesztori" feladatokat? 2. A gesztor önkormányzat miként készíti el a többcélú kistérségi társulás 2004. évi egyszerűsített beszámolóját? Szerepeltetnie kell-e a beszámolójában a társulás adatait is, vagy a társulás azt teljesen önállóan készíti és továbbítja a főhatóság felé?
Részlet a válaszából: […] 1. A többcélú kistérségi társulás önálló költségvetéstkészít. Az Áht-vhr. 29. §-ának (12) bekezdésében foglaltak szerint aköltségvetés elkészítésére, szerkezetére, elfogadására ugyanazokat ajogszabályokat kell alkalmazni, mint amelyek a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.
Kapcsolódó címke:

Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja értelmében amegszűnés – a 9/A §-ban meghatározott eltérésekkel – termékértékesítésnekminősül, ha az adóalany adóalanyisága megszűnésének időpontjában olyan termékettart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Tanulóknak adómentesen nyújtott különféle szolgáltatások és a munkahelyi élelmezés elszámolása

Kérdés: Amennyiben általános iskolai tanulónak nyújtanak adómentesen (szja) ételt, italt, szállást, utazást, hol kell a könyvvitelben elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés pontatlan, mert szövegéből nem állapítható meg,hogy milyen célból, milyen alkalommal nyújtották a felsorolt szolgáltatásokat.Feltételezve, hogy a költségek ünnepélyen, rendezvényen merültek fel, akövetkezőket kell figyelembe venni.A különféle kiadások tartalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.
Kapcsolódó címke:

Nem önálló költségvetési intézmények áfarendszerbeli megítélése I.

Kérdés: A költségvetési intézmények áfamegítélésénél esetenként problémát okoz, hogy a részben önálló, teljes jogkörű költségvetési szerv nem rendelkezik önálló adószámmal, a bevallásokat az öszszesített adatok alapján az önálló költségvetési szerv készíti el, a bevalláson és a befizetésen az önálló intézmény adószáma szerepel. A pénzforgalom bonyolításához csak az önkormányzati önálló intézmény rendelkezik bankszámlaszámmal, a részben önálló nem. Helyes gyakorlatként kell-e kezelni a fentebb leírt megoldást, vagy az Áfa-tv. alapján az önálló gazdálkodást folytató, részben önálló intézménynek külön adószámmal kell vagy lehet rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] Az önálló és részben önálló intézmények esetén meg kellkülönböztetni a gazdasági és a jogi értelemben vett önállóságot. Bizonyosköltségvetési szervek (ilyen pl. az óvoda, az iskola) jogilag önálló jogiszemélyek, csak gazdaságilag nem tekinthetők önállónak. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Nem önálló költségvetési intézmények áfarendszerbeli megítélése II.

Kérdés: Problémát jelent az érintett önkormányzati intézményeknél a támogatással és az igénybe vevő befizetésével megfizetett étkeztetéshez kapcsolódó áfa elszámolása, amennyiben a részben önálló intézmény kizárólag étkeztetéssel foglalkozik. Többségében az ilyen, részben önálló intézmény pénzforgalma az önálló intézmény beszámoló jelentésében egy külön szakfeladatként mutatható ki. Ebben az esetben az önálló intézmény élhet-e a részben önálló intézmény tevékenységére az elkülönített arányosításszámítási lehetőségével, függetlenül attól, hogy közös adószámon készül a bevallás és a befizetés?
Részlet a válaszából: […] A más nevében folytatott gazdasági tevékenység lényegébenazt jelenti, hogy maga az anyaintézmény (az önálló intézmény) gazdálkodik,szerződéseket köt, kifizetéseket teljesít, jogokat és kötelezettségeket vállal,míg a részben önálló intézmény önállóan nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Cégtelefon minősítése

Kérdés: Az adókódex 2004/7-8. száma a "4.1. Munkahelyi eszközök használata, munkahelyi szolgáltatások igénybevétele" cím alatt értelmezi az új adójogszabályi változásokat. Ezen értelmezésében 2004-től nem kell adózni pl. a cégtelefon miatt, ha azt a magánszemély saját ügyeinek bonyolítására (is) használja. Nem pontosítja a "cégtelefon" fogalmát, ezért kérdésem: a költségvetési szerv tulajdonát képező előfizetéses mobiltelefon is cégtelefonnak minősül-e a fenti értelmezés szerint?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2005. január 1-jétől hatályos 4. § (1)bekezdésében foglalt kedvező szabály a kifizető (munkáltató) mobiltelefonjárais alkalmazható, feltéve hogy a mobiltelefon állandó használatát azértbiztosították a munkavállaló, a megbízott vagy a kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
Kapcsolódó címke:

Alaptevékenységi bevétel túlteljesítése utáni befizetési kötelezettség

Kérdés: A központi költségvetési szervek alaptevékenység-bevételei eredeti előirányzatot meghaladó többletbevétele utáni 50%-os befizetési kötelezettség megállapításához kérem a segítségüket. Hogyan kell megállapítani az 50%-os befizetési kötelezettséget, ha az alaptevékenységen belül az alkalmazottak térítésénél bevételi lemaradás mutatkozik (07. űrlap, 02. sor), a hatósági bevételnél pedig többletbevétel (07 űrlap, 03. sor)? Soronként állapítom-e meg, vagy a 07. űrlap 05. sora alapján, együttesen az alaptevékenységre?
Részlet a válaszából: […] Az alaptevékenység bevételei megnevezés egy összesítő,gyűjtő kategória, mely több bevételi jogcímet foglal magában.Az Áht. 92. § (2) bekezdése nem az egyes bevételi jogcímektúlteljesítése után, hanem az alaptevékenység bevételei összesítő kategóriabevételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
Kapcsolódó címke:

Műemléki védettségű épületek terv szerinti értékcsökkenése

Kérdés: Az államháztartás szervezetei beszámolásáról szóló 383/2004. Korm. rendelet 14. § (8) bekezdése szerint: "Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a ... műemléki védettségű épületnél..." Hogyan és mikortól kell ezt a rendelkezést végrehajtaniuk a költségvetési szerveknek?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. 30. § (8) bekezdése szerint nem szabadelszámolni terv szerinti értékcsökkenést a műemléki védettségű épületeknél.Ezt a rendelkezést az Szt-vhr. 2004. december 29-énkihirdetett módosítása szerint már a 2004. évi beszámolónál is alkalmaznikellett. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Szolgálati kutya nyilvántartása

Kérdés: Költségvetési intézet 2001 óta 2524. szolgálati kutya főkönyvi számlán nyilvántartott 5 db kutyát, melyek értéke 5000 és 80 000 forint között van. (Az életkoruk 6-7 év.) A kutyákat szolgálati feladat ellátására képezték ki, és évente minősítik. (Továbbtenyésztés nem végezhető az állatokkal.) – Az 50 ezer forint feletti állatokat át kell-e vezetni a 1411. számlára? Az értékcsökkenés elszámolásainak kezdete 2004 decembere? – Az 50 ezer forint alattiak értékkel maradjanak a készletek között, vagy kiadásukkor már 0 forint értékkel kell hogy szerepeljenek? – A kölyökként kapott 5000 forint eszmei értékű kutya felnőtt, kiképzett állat lett. Értéke növekedhetne?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. és az Szt-vhr. az 50 ezer forint egyedi beszerzési(bekerülési) érték esetén a tárgyi eszközök esetében választási lehetőséget ada vállalkozónak, ill. a költségvetési szervnek, hogy ezeknél a tárgyieszközöknél az éven belüli amortizálást alkalmazhatják, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Költségvetési szervek önálló adóalanyisága

Kérdés: Önkormányzati fenntartású önálló intézményhez négy, részben önálló intézmény tartozik. A részben önállóak az alapító okiratuk szerint jogi személyiséggel rendelkező szervek. Az intézmények egy adószámmal – az önálló intézmény adószámával – rendelkeznek, a tevékenységük során számlákat, bizonylatokat állítanak ki. A számlán az intézmény megnevezésénél az alapító okirat szerinti intézményi nevet kell feltüntetni, vagy az önálló intézmény nevét, mivel az adószám ehhez az intézményi névhez kapcsolódik.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. alkalmazásában értelmezett önállóság nemfeltétlenül esik egybe azok gazdasági önállóságával. Egy költségvetési szervlehet önállóan gazdálkodó, illetve részben önállóan gazdálkodó szervezet, de eza szóban forgó szerv áfarendszerbeli jogállására nincsen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
136
137
138
160