Részletre vásárolt jármű kiadásainak elszámolása

Kérdés: Hogyan kell könyvelnie a költségvetési szervnek (önkormányzat), ha járművet vásárolt? Előlegként fizettünk 1197 ezer forint összeget, a tényleges költség 3990 ezer forint. A fennmaradó különbözetet (hitelt) 60 havi részlettel törlesztjük.
Részlet a válaszából: […] A megfogalmazás pontatlan, feltételezhető, hogy a 1197 ezer forintos összeg az első részlet, amely az áfát is tartalmazza.A könyvelés menete:T 1323 – K 341Az első részlet forgalmi adót nem tartalmazó összegének könyvelése közgazdasági osztályozás szerint.T 1822 – K 341Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 3.

Önkormányzattól térítés nélkül átvett épület nyilvántartási szabályai

Kérdés: Az önkormányzat mint tulajdonos térítés nélküli használatra átadta az épületeket intézményünk részére. Kinek kell nyilvántartania az ingatlanokat, kinek a mérlegében szerepel, és ki számol el értékcsökkenést ezen épületek után? Intézményünknek mit és hogyan kell nyilvántartania?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat által térítés nélkül használatba átadott épületeket abban az esetben kell a költségvetési szervnek a főkönyvi könyvelésében kimutatnia, lineáris értékcsökkenést elszámolnia, leltároznia és év végén a mérlegben kimutatnia, ha az adott épület nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 3.

Költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben

Kérdés: Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2004-től hatályos 4/A. §-a szerint a minisztériumok, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű szervek és más fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek; a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás áfája

Kérdés: Központi költségvetési szerv központi beruházást valósít meg, amit külső kivitelezővel végeztet, de egy része saját kivitelezésében készül. A beruházás a költségvetési szerv alapfeladatainak ellátását szolgálja, forrása törvényi soron megjelenő központi támogatás. Megvalósításának ideje általában több év.Saját kivitelezés megvalósítása részben saját munkaerővel, részben pedig külső szolgáltatás igénybevételével történik. Az üzembe helyezés időpontjától függetlenül az elvégzett munkák és külső számlák fedezetét lekérjük a kincsártól. Az így megvalósított saját kivitelezés saját rezsis beruházásnak minősül-e?A megvalósításhoz igénybe vett külső szolgáltatások beérkezett számláinak áfája visszaigényelhető-e?Amennyiben saját rezsis beruházás, akkor áfaköteles-e? És ha igen, akkor a teljesítés időpontjának az üzembe helyezés időpontja számít-e?Visszaigényelhető-e a megvalósításhoz konkrétan kapcsolódó beérkező számlák áfatartalma az üzembe helyezést követően (esetleg több év múlva)? Be kell-e fizetni a fizetendő áfát?
Részlet a válaszából: […] A saját vállalkozásban megvalósított beruházás fogalmát az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdésének 4. pontja tartalmazza. A hivatkozott törvényhely szerint saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak minősül az Áfa-tv. értelmében vett tárgyi eszköz létesítése saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Megállapodás alapján igénybe vett szolgáltatás elszámolása

Kérdés: Az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódón több ízben kötünk más szervekkel megállapodást egy-egy szolgáltatás igénybevételére. Hogyan kell értelmezni a számvitelben a megállapodás alapján igénybe vett szolgáltatást, ha azt számla alapján végzik? Átadott pénz vagy dologi kiadás?
Részlet a válaszából: […] Az elszámoláskor mindig a megállapodás konkrét tartalmát kell figyelembe venni.A szolgáltatásnak minősülő teljesítések körét a Pénzügyminisztérium hivatalos kiadványaként közzétett, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállításáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Előirányzat-maradványból finanszírozott kiadások áfájának elszámolása

Kérdés: Kötelezettséggel terhelt előirányzat-maradvány terhére megvalósult beruházás, felújítás és dologi kiadás visszaigényelhető áfája elszámolható-e pénzmaradvány igénybevételére? Központi költségvetési szervként előirányzatok alapján gazdálkodunk. Ez az áfaösszeg az előirányzat-maradványunk része. Ahhoz, hogy a maradványt igénybe vegyük, meg kellene emelni az előirányzatot az említett áfa összegével. Ha ez nem történik meg, akkor csak a folyó évi előirányzat terhére tudjuk kifizetni. Ez likviditási problémát okoz, mert a Kincstár előirányzat hiányában nem tud folyó évi számlákat kifizetni (pl. nagy összegű beruházásoknál).
Részlet a válaszából: […] Az előirányzat-maradvány terhére megvalósuló beruházásokat, felújításokat és dologi kiadásokat terhelő, levonásba helyezhető áfával nem kell az előirányzat-maradványt csökkenteni. Ezeknek az áfakiadásoknak a végső forrása az a működési bevétel lesz, amit az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Szakképzési támogatás elkülönítése

Kérdés: Szakképzési hozzájárulást kap a szakközépiskola. Alszámlán vagy külön bankszámlán kell-e kezelni az összeget, illetve elegendő analitikus nyilvántartást vezetni a felhasználásról?
Részlet a válaszából: […] Az Áht-vhr. szabályozza, hogy a kincstári és az önkormányzati felügyelet alá tartozó költségvetési szervek milyen jogcímeken, milyen keret-, illetve bankszámlákat nyithatnak, ill. vezethetnek.A szakképzési hozzájárulást külön ez a jogszabály nem nevesíti, így erre a célra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Kis értékű eszközök analitikus nyilvántartása

Kérdés: Kis értékű tárgyi eszköz nyilvántartási kartonját kötelező-e lezárni év végén? (Pl.: 2003. december 31. bevétel 20, kiadás 10, készlet 10.)
Részlet a válaszából: […] A kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartásánál alapvetően kétféle módon vezetett analitikáról lehet beszélni.Az egyik: a költségvetési szerv rendelkezik raktárral, és az éven túl elhasználódó, 50 ezer forint egyedi értékhatár alatti eszközeinél a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Forgatási célú értékpapír állományának kivezetése

Kérdés: Intézetünknek 150 millió forintja egy brókerháznál csődeljárás miatt benn ragadt. A mérlegünkben mint forgatási célú értékpapír mind a mai napig szerepel. Hivatalos papírok alátámasztásával szeretném kivezetni a 29311 állományi számláról. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján hogyan írhatom le?
Részlet a válaszából: […] A beválthatatlan értékpapírokat a számviteli nyilvántartásokból a megfelelő dokumentumok alapján ki kell vezetni.A helyes könyvviteli elszámolás: T 412–K 29311Abban az esetben, ha a K11 program a beszámolójelentés összeállításánál hibát jelez, akkor a felügyeleti szervnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Bérletidíj-bevételek elszámolása

Kérdés: Intézményünk a különböző telephelyein lévő helyiségeit és területeit bérleti díj ellenében bérbe adja. A megkötött bérleti szerződések tartalmazzák a bérlő által fizetendő bérleti díj mértékét, valamint a kapcsolódó közüzemi díjak (villany, víz, csatorna stb.) számlázásának módját. Ezen díjak az intézmény nevére kiállított számlákban nem jelennek meg elkülönítetten, csak az intézmény által felszerelt – a közüzemek által nem hitelesített – almérők állásából állapítható meg a fogyasztás, vagy átalányban vannak meghatározva a bérleti szerződésben.A PM által 2003. évben kiadott, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállítására szolgáló "Tájékoztató" alapján (07. űrlap, 12. sor) ezen bevételeket a bérleti- és lízingdíjbevételek (91321-es főkönyvi számlán) között számoljuk el. Az ezzel kapcsolatos közüzemi díjak kiadását pedig a különféle szolgáltatási kiadások (5522) megfelelő főkönyvi számláin tartjuk nyilván.Helyes-e az előzőekben leírt eljárásunk, vagy esetlegesen a kiadásokat a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások között kellene szerepeltetnünk? Véleményünk szerint a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai között csak azok a tételek számolhatók el, amelyek bevételeit a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei (914-es főkönyvi számlán) között kell kimutatni.
Részlet a válaszából: […] A bérleti- és lízingdíjbevételek között kell elszámolni a költségvetési szerv tulajdonában, kezelésében, ill. használatában lévő vagyontárgyak bérbeadásából származó bevételt. Ha a bérbeadó (költségvetési szerv) a helyiségek fűtéséről, világításáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.
1
137
138
139
153