1626 talált cikk a költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Kötelezettséggel terhelt előirányzat-maradvány terhére megvalósult beruházás, felújítás és dologi kiadás visszaigényelhető áfája elszámolható-e pénzmaradvány igénybevételére? Központi költségvetési szervként előirányzatok alapján gazdálkodunk. Ez az áfaösszeg az előirányzat-maradványunk része. Ahhoz, hogy a maradványt igénybe vegyük, meg kellene emelni az előirányzatot az említett áfa összegével. Ha ez nem történik meg, akkor csak a folyó évi előirányzat terhére tudjuk kifizetni. Ez likviditási problémát okoz, mert a Kincstár előirányzat hiányában nem tud folyó évi számlákat kifizetni (pl. nagy összegű beruházásoknál).

Kérdés: Szakképzési hozzájárulást kap a szakközépiskola. Alszámlán vagy külön bankszámlán kell-e kezelni az összeget, illetve elegendő analitikus nyilvántartást vezetni a felhasználásról?

Kérdés: Kis értékű tárgyi eszköz nyilvántartási kartonját kötelező-e lezárni év végén? (Pl.: 2003. december 31. bevétel 20, kiadás 10, készlet 10.)

Kérdés: Intézetünknek 150 millió forintja egy brókerháznál csődeljárás miatt benn ragadt. A mérlegünkben mint forgatási célú értékpapír mind a mai napig szerepel. Hivatalos papírok alátámasztásával szeretném kivezetni a 29311 állományi számláról. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján hogyan írhatom le?

Kérdés: Intézményünk a különböző telephelyein lévő helyiségeit és területeit bérleti díj ellenében bérbe adja. A megkötött bérleti szerződések tartalmazzák a bérlő által fizetendő bérleti díj mértékét, valamint a kapcsolódó közüzemi díjak (villany, víz, csatorna stb.) számlázásának módját. Ezen díjak az intézmény nevére kiállított számlákban nem jelennek meg elkülönítetten, csak az intézmény által felszerelt – a közüzemek által nem hitelesített – almérők állásából állapítható meg a fogyasztás, vagy átalányban vannak meghatározva a bérleti szerződésben.A PM által 2003. évben kiadott, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállítására szolgáló "Tájékoztató" alapján (07. űrlap, 12. sor) ezen bevételeket a bérleti- és lízingdíjbevételek (91321-es főkönyvi számlán) között számoljuk el. Az ezzel kapcsolatos közüzemi díjak kiadását pedig a különféle szolgáltatási kiadások (5522) megfelelő főkönyvi számláin tartjuk nyilván.Helyes-e az előzőekben leírt eljárásunk, vagy esetlegesen a kiadásokat a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások között kellene szerepeltetnünk? Véleményünk szerint a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai között csak azok a tételek számolhatók el, amelyek bevételeit a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei (914-es főkönyvi számlán) között kell kimutatni.

Kérdés: A Költségvetési Levelek 16. szám 417-es kérdésére adott válaszhoz kapcsoltan a költségvetési szerv megállapíthat-e egy alsó értékhatárt, ahol sem mennyiségben, sem értékben nem tartja nyilván az eszközöket, természetesen az azonnali felhasználás tényét igazoltatja az átvevővel?

Kérdés: A hitel és a kölcsön között a költségvetési szervek működése tekintetében számviteli szempontból van-e különbség, és ha van, akkor mi az?

Kérdés: Költségvetési szerv a 2002. évi kormányrendelet, valamint kormányhatározat értelmében felértékelte ingatlanjait. Hogyan kell könyvelni a különbözetet? Kötelező-e a felértékelésen történő nyilvántartás és a mérlegben történő kimutatás, szükséges-e az évenkénti értékelés és a különbözetek elszámolása?

Kérdés: Oktatási célokat szolgáló hangszerek után kell-e értékcsökkenést számolni? Ha igen, hány százalékos a leírási kulcs, és az Szt. mely pontja vonatkozik rá?

Kérdés: 0-ra leírt eszközünket (számítógép) folyamatosan használjuk, de a további használathoz szükségessé vált hangszóró, valamint hangkártya beszerzése, amelyet ráaktiváltunk a tárgyi eszközre. A 0-ra leírt eszközünket ezért visszavezettük az eredeti állományi számlára. Az eszköz bruttó értéke most már a vásárolt hangszóró és hangkártya értékével növelt érték lett. Mely érték után kell elszámolni az értékcsökkenést? A teljes bruttó érték után, vagy csak a ráaktivált érték után?