1638 talált cikk a költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési szerv központi beruházást valósít meg, amit külső kivitelezővel végeztet, de egy része saját kivitelezésében készül. A beruházás a költségvetési szerv alapfeladatainak ellátását szolgálja, forrása törvényi soron megjelenő központi támogatás. Megvalósításának ideje általában több év.Saját kivitelezés megvalósítása részben saját munkaerővel, részben pedig külső szolgáltatás igénybevételével történik. Az üzembe helyezés időpontjától függetlenül az elvégzett munkák és külső számlák fedezetét lekérjük a kincsártól. Az így megvalósított saját kivitelezés saját rezsis beruházásnak minősül-e?A megvalósításhoz igénybe vett külső szolgáltatások beérkezett számláinak áfája visszaigényelhető-e?Amennyiben saját rezsis beruházás, akkor áfaköteles-e? És ha igen, akkor a teljesítés időpontjának az üzembe helyezés időpontja számít-e?Visszaigényelhető-e a megvalósításhoz konkrétan kapcsolódó beérkező számlák áfatartalma az üzembe helyezést követően (esetleg több év múlva)? Be kell-e fizetni a fizetendő áfát?

Kérdés: Az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódón több ízben kötünk más szervekkel megállapodást egy-egy szolgáltatás igénybevételére. Hogyan kell értelmezni a számvitelben a megállapodás alapján igénybe vett szolgáltatást, ha azt számla alapján végzik? Átadott pénz vagy dologi kiadás?

Kérdés: Kötelezettséggel terhelt előirányzat-maradvány terhére megvalósult beruházás, felújítás és dologi kiadás visszaigényelhető áfája elszámolható-e pénzmaradvány igénybevételére? Központi költségvetési szervként előirányzatok alapján gazdálkodunk. Ez az áfaösszeg az előirányzat-maradványunk része. Ahhoz, hogy a maradványt igénybe vegyük, meg kellene emelni az előirányzatot az említett áfa összegével. Ha ez nem történik meg, akkor csak a folyó évi előirányzat terhére tudjuk kifizetni. Ez likviditási problémát okoz, mert a Kincstár előirányzat hiányában nem tud folyó évi számlákat kifizetni (pl. nagy összegű beruházásoknál).

Kérdés: Szakképzési hozzájárulást kap a szakközépiskola. Alszámlán vagy külön bankszámlán kell-e kezelni az összeget, illetve elegendő analitikus nyilvántartást vezetni a felhasználásról?

Kérdés: Kis értékű tárgyi eszköz nyilvántartási kartonját kötelező-e lezárni év végén? (Pl.: 2003. december 31. bevétel 20, kiadás 10, készlet 10.)

Kérdés: Intézetünknek 150 millió forintja egy brókerháznál csődeljárás miatt benn ragadt. A mérlegünkben mint forgatási célú értékpapír mind a mai napig szerepel. Hivatalos papírok alátámasztásával szeretném kivezetni a 29311 állományi számláról. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján hogyan írhatom le?

Kérdés: Intézményünk a különböző telephelyein lévő helyiségeit és területeit bérleti díj ellenében bérbe adja. A megkötött bérleti szerződések tartalmazzák a bérlő által fizetendő bérleti díj mértékét, valamint a kapcsolódó közüzemi díjak (villany, víz, csatorna stb.) számlázásának módját. Ezen díjak az intézmény nevére kiállított számlákban nem jelennek meg elkülönítetten, csak az intézmény által felszerelt – a közüzemek által nem hitelesített – almérők állásából állapítható meg a fogyasztás, vagy átalányban vannak meghatározva a bérleti szerződésben.A PM által 2003. évben kiadott, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállítására szolgáló "Tájékoztató" alapján (07. űrlap, 12. sor) ezen bevételeket a bérleti- és lízingdíjbevételek (91321-es főkönyvi számlán) között számoljuk el. Az ezzel kapcsolatos közüzemi díjak kiadását pedig a különféle szolgáltatási kiadások (5522) megfelelő főkönyvi számláin tartjuk nyilván.Helyes-e az előzőekben leírt eljárásunk, vagy esetlegesen a kiadásokat a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások között kellene szerepeltetnünk? Véleményünk szerint a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai között csak azok a tételek számolhatók el, amelyek bevételeit a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei (914-es főkönyvi számlán) között kell kimutatni.

Kérdés: A Költségvetési Levelek 16. szám 417-es kérdésére adott válaszhoz kapcsoltan a költségvetési szerv megállapíthat-e egy alsó értékhatárt, ahol sem mennyiségben, sem értékben nem tartja nyilván az eszközöket, természetesen az azonnali felhasználás tényét igazoltatja az átvevővel?

Kérdés: A hitel és a kölcsön között a költségvetési szervek működése tekintetében számviteli szempontból van-e különbség, és ha van, akkor mi az?

Kérdés: Költségvetési szerv a 2002. évi kormányrendelet, valamint kormányhatározat értelmében felértékelte ingatlanjait. Hogyan kell könyvelni a különbözetet? Kötelező-e a felértékelésen történő nyilvántartás és a mérlegben történő kimutatás, szükséges-e az évenkénti értékelés és a különbözetek elszámolása?