Maradvány elszámolása

Kérdés: A 2013. évi pénzmaradvány igénybevételének könyvelésénél a kontírozási tétel ismert, T 005 – K 0981313, azonban az összegben nem vagyunk biztosak. Korábbi években igénybe kellett venni a pénzmaradvány mellett a pénzmaradványt terhelő elvonást is. 2014-ben mit kell igénybe venni? A pénzmaradvány igénybevétele során követelés-nyilvántartásba kell venni a pénzmaradvány összegét?
A pénzmaradványt terhelő elvonás összegét már kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vettük, valamint követelés-nyilvántartásba vettük a pénzmaradványhoz kapcsolódó alulfinanszírozás összegét is.
Részlet a válaszából: […] Az új számviteli szabályok egyszerűsítették a költségvetési maradvány megállapításának módját és tartalmát. Megszűntek az aktív és passzív pénzügyi elszámolások fogalmai, a pénzmaradványt módosító finanszírozási korrekciós tételek, mint az alul- vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.
Kapcsolódó címke:

Behajtási költségátalány

Kérdés: Ezúton szeretnék segítséget kérni a Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdésében meghatározott behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. 2014. augusztus 7-én kiadott a NAV egy tájékoztatót ezzel kapcsolatban, igaz, társaságiadó-alanyokra vonatkozóan, de felmerült bennem, hogy önkormányzatnak, illetve intézményeinek szükséges-e valamilyen számviteli elszámolás a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban? Például ha az önkormányzatnak lenne behajtásiköltségátalány-fizetési kötelezettsége, akkor a pénzügyi számvitelben el kellene ezt számolnia különféle egyéb ráfordítások között a költségvetési évben esedékes dologi kiadásokkal szemben? Illetve a költségvetési számvitelben is kötelezettségvállalást kellene-e rá könyvelni? Ha ezt a behajtási költségátalányt a jogosult írásban elengedi, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 15. sz. mellékletében foglaltak szerint a K355. Egyéb dologi kiadásokra kell elszámolni többek között a más rovaton nem szerepeltethető dologi jellegű kiadásokat, így különösen a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.
Kapcsolódó címke:

Béren kívüli juttatások éves kerete

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott törvényi rendelkezés alapján a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Öpt.-re is figyelemmel, az Szja-tv. 71...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzügyi ellenjegyző

Kérdés: Ki jogosult pénzügyi ellenjegyzésre és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 55. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére ki jogosult. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Baleset-megelőzési versenyek során gyermekek részére adott ajándékok adómentessége

Kérdés: A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes-e az a juttatás, amelyet az államháztartás – a juttatás forrása alapján akár közvetetten is – valamely alrendszeréből, ezen belül a rendőrségtől kap közoktatásban vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek? Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja alkalmazható-e, ha a rendőrség kötelező feladata a gyermekek baleset-megelőzési ismereteinek megszerzésében való részvétel, amihez játékos ügyességi és szellemi vetélkedőket, versenyeket szervez (megyei baleset-megelőző bizottságokon keresztül)? A közoktatásban részt vevő gyermekek számára szervezett versenyek során kiosztott nyeremények, szóróajándékok (toll, csoki, lufi stb.) adómentesen elszámolhatóak-e? Ha nem, miért nem? Mit kell érteni az "akár közvetetten is valamely alrendszeréből" kifejezés alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 8.22. pontja alapján mentes az adó alól az a juttatás, amelyet az államháztartás – a juttatás forrása alapján akár közvetetten is – valamely alrendszeréből a közoktatásban vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek, tanuló a tanulmányi kirándulás, táborozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.
Kapcsolódó címke:

Felújítási kiadásnak minősülő megbízási díj elszámolása

Kérdés: Központi költségvetési szerv felújításhoz kapcsolódó megbízási díjat fizet ki. A Kincstár K122-es rovatra rakja bérszámfejtéskor. A megbízási díjnak van levont járulékrésze, és szociális hozzájárulási adót is kell utána fizetni. Hogyan kell 2014-ben könyvelnem ezt a megbízási díjat? Milyen rovatra? Hogyan tudom ráaktiválni az adott tárgyi eszközre?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (3d) bekezdése szerint a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökre idegen vállalkozó által végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azoknak az egységes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Étkeztetés

Kérdés: Intézményünkben problémát okoz az étkeztetési feladatok személyek közötti megosztása. Kérdésünk lenne, hogy melyek az élelmezéssel foglalkozó munkakörök, a feladatok hol, hogyan kerülnek megírásra, továbbá az élelmezésvezető milyen feladat- és hatáskörrel bír?
Részlet a válaszából: […] Az élelmezéssel közvetlenül foglalkozó dolgozók lehetnek:– élelmezésvezető,– konyhavezető,– főszakács,– szakácsok,– konyhalány(ok).A felsorolt munkakörökön kívül még lehetséges más élelmezéssel összefüggő munkakör is, de a költségvetési szervnek erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.
Kapcsolódó címke:

Vevő-szállító számvitele

Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a szám­lák­nak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 – K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 – K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 – K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) – K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 – K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 – K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 – K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is – pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] 1. A felvetett probléma jogos. Az Önök által leírt könyvelési lépések szinkronban vannak az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelettel.I. Az immateriális javak, tárgyi eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

Vállalkozási eredmény felhasználása

Kérdés: Központi költségvetési szervnél (nem oktatási intézmény) 2013. év előtt keletkezett, adózott vállalkozási eredményt szeretnénk részben felhasználni. Melyek a felhasználás és a könyvelési feladatai 2014-ben a pénzügyi és költségvetési számvitel szerint? A fel nem használt összeget milyen feltételekkel lehet az elkövetkezendő évben (években) felhasználni? Milyen feltételekkel lehet a tárgyévben képződő vállalkozási eredményt 2015-ben vagy azt követően felhasználni? Kell-e a teljes adózás utáni összegre 2014. évi kötelezettségvállalás?
Részlet a válaszából: […] Vállalkozási maradvány elszámolása a költségvetési számvitel szerinta) Bevételi előirányzatkéntT001 – K0981321b) Kiadási előirányzatkéntT05(1) – K001c) KöveteléskéntT0981322 – K0041d) TeljesítéskéntT005 – K0981323A vállalkozási maradványt jóváhagyást követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.
Kapcsolódó címke:

Térítési díjak

Kérdés: Hogyan történik a térítési díjak kezelése? A vásárolt élelmezést hogyan kell könyvelnie intézményünknek?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartási szervek között vannak azok az intézmények, ahol a jogosultsággal rendelkező ellátást igénybe vevők az étkezésért térítési díjat kötelesek fizetni. Ezeket a térítési díjakat vagy az önkormányzat határozza meg határozatában, vagy pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
72
73
74
159