A panellakások energiatakarékos felújításának elszámolása I.

Kérdés: Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál a panellakások energiatakarékos felújítását, ha a felújítás az épület teljes tetőszerkezetének hő- és vízszigetelésére irányul, és a társasházban magán- és önkormányzati tulajdonú lakások is vannak? Helyes-e az a megközelítés, hogy az osztatlan közös tulajdon (pl. tető) felújítása az egyes lakások értékét nem emeli? (Ellentétben például a nyílászárók cseréjével, aminél a kiadás közvetlenül konkrét lakáshoz kapcsolható.) Könyvelhető-e az osztatlan közös tulajdon felújítása – függetlenül a tulajdoni megosztástól – teljes összegben átadott pénzeszközként?
Részlet a válaszából: […] Az általános eljárás szerint a panelházak energiatakarékosfelújításának lebonyolítója a társasház. A tetőszerkezet teljes hő- ésvízszigetelése növeli az egyes lakások értékét is, mert a lakásoktulajdonosainak költségei a felújítás elvégzése után csökkennek. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

A panellakások energiatakarékos felújításának elszámolása II.

Kérdés: Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál a panellakások pályázati pénzzel megvalósított energiatakarékos felújítását a számlatükör 2006. évi változása után? A Költségvetési Levelek 55. számában megjelent 1245. sz. kérdésre adott válasz a költségek teljes összegét (pályázat + önkormányzati hozzájárulás + önerő) osztja fel a tulajdoni arányoknak megfelelően. Az 56. szám 1262. sz. kérdésében már csak az önkormányzati hozzájárulás összege kerül megbontásra magán- és önkormányzati tulajdon szerint. Milyen számlára kell könyvelni a pályázatra eső 1/3 részt és a lakosságtól befolyt önerőt? Kell-e alkalmazni a 487. Továbbadási célú bevételek számlát az átvett pénzekre, illetve a 397. Továbbadási célú kiadások számlát az ezekből kifizetett felújítások összegére? Helyes-e az értelmezésünk, hogy ezeken a főkönyvi számlákon csak államháztartáson belülre továbbított pénzeszközök szerepelhetnek?
Részlet a válaszából: […] Az 1245. és az 1262. sz. kérdésekre adott válaszok nemugyanazt a lebonyolítási esetet tartalmazzák. Az 1262. kérdés válasza arra azesetre vonatkozik, amikor a felújítási munkáknak és a kapcsolódó pénzügyi eljárásoknaka lebonyolítója a társasház. Az 1245. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Megszűnt közműtársulat hitele miatt a tulajdonos önkormányzat könyvvizsgálati kötelezettsége

Kérdés: Könyvvizsgálatra kötelezettnek kell-e tekinteni az önkormányzatot abban az esetben, ha az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A § (2) bekezdésének megfelelően az előző évi kiadásainak összege meghaladta a 300 millió Ft-ot, és a közműtársulás megszűnése után átveszi annak vagyonával együtt a társulat hitelállományát is, amire egyébként a hitel felvételekor kezességet vállalt, ugyanakkor a közműtársulati lebonyolítási számla a számlarend szerint az idegen pénzeszközök között szerepel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. 9. mellékletének 3/b. pontja a megszűnővíziközmű-társulattal kapcsolatban a következő rendelkezést tartalmazza:"A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.)Korm. rendelet 14. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak fizetett hozzájárulás

Kérdés: Hová kell helyesen könyvelni az 1993. évi III. tv. 50. § (2) bekezdése alapján kiállított és az 53. § (1) bekezdésben meghatározott egészségbiztosítási pénztárnak fizetett térítési díj összegét?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott jogszabály alapján a kérdésre nem lehetválaszt adni, mert a kérdés nem kapcsolódik az idézett törvény §-aihoz.A munkáltató által – a munkavállalók részére – az önkénteskölcsönös biztosítópénztáraknak átutalt munkáltatói hozzájárulások,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Ingatlanok értékesítéséből származó bevételek utáni befizetési kötelezettség

Kérdés: Hány százalékos befizetési kötelezettség terheli a központi költségvetési szervek ingatlanértékesítését 2006-ban? Melyik bevételi soron kell kimutatni a főkönyvi nyilvántartásban a sok éve részletekben törlesztett szolgálati lakás értékesítéséből befolyó bevételt? Van-e befizetési kötelezettség e bevételek után? Ha igen, akkor melyik év szabályát kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanértékesítésből befolyt bevétel központiköltségvetési szervet megillető részét az Áht. 109/A §-ának (4) és (5)bekezdése a következők szerint szabályozza:"(4) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévőingatlan értékesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Előző évi pénzmaradvány nyilvántartása

Kérdés: Az önkormányzati és intézményi pénzmaradványok átadásával, átvételével kapcsolatban kérdezem: 2006-ban a könyvviteli elszámolásra már a 372., 463. számlacsoportokat kell alkalmazni, vagy ez csak 2007-től lehetséges?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi költségvetések elkészítéséhez kiadott hivatalospénzügyminisztériumi tájékoztató kiadvány szerint az önkormányzatiköltségvetési szerveknek az önrevízió során megállapított, vagy az önkormányzatáltal elvont pénzmaradványt a 04. űrlap 20. során kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Állami hozzájárulások elszámolási számla alkalmazása

Kérdés: Fejlesztési célú hitellel rendelkező önkormányzat vagyunk, pénzintézetnél alszámlát nyitottunk a normatív állami támogatás pénzforgalmunk bonyolítására. Az alszámlára érkező bevételeket az érkezés napján átvezettük a költségvetés bankszámlánkra, ahonnan teljesítjük mind a működési, mind a fejlesztési kiadásainkat. Helyesen járunk-e el az alszámla átvezetésével? Helyesen gondoljuk-e, hogy az alszámláról nem teljesítünk kifizetéseket? Hó végén az alszámlaegyenleg 0 forint.
Részlet a válaszából: […] Az Ámr. 103. § (11) bekezdése szerint "a hitellelrendelkező, azt felvenni szándékozó, illetve készfizető kezességet vállalóhelyi önkormányzat a normatív állami hozzájárulásokkal, az egyéb központiköltségvetési támogatásokkal, az átengedett személyi jövedelemadóval,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.

Beruházás, felújítás és karbantartás közötti különbség

Kérdés: Egy oktatási intézmény a tanműhelyén kicserélt 2 db ablakot saját kivitelezésben, melyet beruházásként ráaktivált az épület értékére. A belső ellenőrzés kifogásolta a jelentésében, arra hivatkozva, hogy ez karbantartásnak minősül. Az intézmény gazdasági vezetője azzal indokolta a beruházásként történő könyvelést, hogy műszakilag magasabb színvonalú ablak került beépítésre – egyszeres fémkeret helyett fakeretes, hőszigetelt üvegű –, ami növeli az épület értékét. Kérdésem, hogy az ablakcsere (mely 2 db ablakot érintett) beruházás, felújítás vagy karbantartás? Az intézmény értékelési szabályzata így szól: "épület-karbantartás: a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (beleértve a nyílászárók cseréjét is)".
Részlet a válaszából: […] A beruházás, felújítás és karbantartás közötti elhatárolástnem az elvégzett munka mennyisége alapján, hanem annak jellege szerint lehetmeghatározni.Az elvégzett ablakcsere nem tartozik a beruházások közé,mivel az Szt. beruházásokra vonatkozó kritériumainak nem felel meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.

Földút szilárd burkolatú úttá történő átépítése

Kérdés: Önkormányzatunk földutat szilárd burkolatú úttá építtetett ki. A földút korábbi nyilvántartási értékével mit kell tenni a beruházás elkészülte után?
Részlet a válaszából: […] A földútnak szilárd burkolattal történő ellátása mennyiséginövekedéssel nem járó, csak értéket növelő beruházásnak minősül.Szilárd útburkolatnak minősül: kockakő, terméskő,keramitburkolat, térburkolat, aszfalt, aszfaltbeton, betonburkolat stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.

Kis értékű tárgyi eszközök elszámolása

Kérdés: Ha központi beruházási keretből vásárolnak székeket, amelyeknek az egyedi bekerülési értéke 10 ezer forint, akkor lehet-e kis értékű tárgyi eszközként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kis értékű tárgyi eszközök elszámolására a következőáltalános szabályok vonatkoznak.– Az Szt. előírásai szerint csak olyan eszközt lehet abefektetett eszközök, ezen belül a tárgyi eszközök közé besorolni, amelyeknekaz elhasználódási ideje az egy évet meghaladja.–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.
1
17
18
19
25