474 talált cikk a kötelezettségvállalás kifejezésre

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat előre meghirdetett rendezvényén fellépő előadó szállásköltségéről a nemzetiségi önkormányzat számlával rendelkezik. Reprezentációnak minősül-e a költség, vagy dologi kiadásként könyvelendő-e a K337 rovaton belül, mint szállásköltség? A nemzetiségi önkormányzat elnöke vállalhat-e általános működéshez kapcsolódó kifizetések alapját képező kötelezettséget (pl. levélfeladás, laptop javítása, parkolóbérlet vásárlása) előzetes, képviselő-testületi határozat nélkül?

Kérdés: Önkormányzatunknak egy kft. támogatást szeretne nyújtani az alapfeladatai ellátására, elszámolási kötelezettség nélkül. Támogatói szerződés készül, melyet a képviselő-testület fogad el. Az adományozó a támogatás összegéről számla kiállítását kéri önkormányzatunktól. A számlán mekkora mértékű áfát kell szerepeltetni?

Kérdés: Időközi mérlegjelentés kapcsán az alábbi hibajelzést kaptuk a MÁK-tól: A mérlegjelentés 1/A űrlap 190. „Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra” sornak nem lehet záró egyenlege, ezért azt javítani vagy indokolni szükséges. Segítségüket kérnénk, melyik jogszabályra vagy rendeletre alapozhatja a kincstár ezen állítását? Esetünkben az érintett 4211. főkönyvi számlának van egyenlege, mert annak tartalmában vannak olyan tárgyidőszakot érintő előírt kötelezettségek, melyek pénzügyi teljesítése a tárgyidőszakot követően történt meg.

Kérdés: Az önkormányzati fenntartású intézményeknél a polgármestert felhatalmazhatja-e az intézményvezető, hogy távolléte esetén a polgármester legyen a kötelezettségvállaló? Egyáltalán kell-e hozzá írásos felhatalmazás, vagy anélkül is vállalhat a polgármester bármely alá tartozó intézménynél kötelezettséget?

Kérdés: Költségvetési szerv vonatkozásában elhunyt dolgozók hozzátartozóinak fizetett temetési költségtérítést (hozzátartozó nem költségvetési szerv dolgozója). Ezt a térítést a K12309-4 ERA-ra könyveltük, de nem került számfejtésre. Az adott havi technikai ERA-ra kell-e rögzíteni (pl.: K1230003 március havi), és kell-e számfejteni?

Kérdés: Engedélyezési és kiviteli tervek esetén (építési beruházás esetében) a beruházás aktiválásáig nyilvántartható-e a tervek értéke a 11-es számlaosztályon belül? A tervek értékét nem a 15-ös számlaosztályon belül tartanánk nyilván aktiválásig. Ezen tervek nyilvántartása eddig a K61 rovaton történt.

Kérdés: A kórház 2024. évi teljesítésű beérkezett villamosenergia-számlákat nem könyvelte 2024. évre, és nem szerepeltette az intézmény 2024. évi éves költségvetési beszámolójában. A számlákat az intézmény megkapta, de azok módosítása kérdéses volt az éves beszámoló készítésekor, mivel nem volt tisztázott, hogy ezen számlák kötelezettje a KEF vagy az intézmény. 2025. évben a kérdés rendezésre került, még az intézményt terhelte az áramdíj-kötelezettség. Jól könyvelt az intézmény, amikor a számlákat 2025. évben a 84355 Egyéb dologi ráfordítások között számolta el az előző évi áramdíj költségét?

Kérdés:

Az egyik nemzetiségi önkormányzat szobor készítéséhez gyűjt magánszemélyektől, illetve jogi személyektől pénzt (egyéni vállalkozó, kft., bt. stb.). Tudjuk, hogy elkülönített számlát kell nyitni, és a befolyt összeget csak erre a célra lehet felhasználni. Adománynak vagy támogatásnak minősül a kapott összeg? A szobor elkészítését lehet közérdekű célnak minősíteni? Az adományozó/támogató magánszemély, illetve jogi személy a befizetett összeg után jogosult-e adó-visszatérítésre, illetve a cég esetében az adóalapot lehet csökkenteni? A szobrot az kapja meg, aki az adott nemzetiségnél az adott évben a legtöbbet tette. A szobor így „vándorszobor” lenne, minden évben más-más kapná meg.

Kérdés:

Önkormányzati tulajdonú cég jogutódlással történő megszűnéséről döntöttek, jogutód a polgármesteri hivatal. A zárómérleg rendelkezésünkre áll. Melyek az átvétel könyvelési lépései a befektetett eszközök, forgóeszközök (követelések), pénzeszközök, továbbá a sajáttőke-elemek (jegyzett tőke, eredménytartalék) és a kötelezettségek esetében?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete az SzMSz-ben a kötelezettségvállalás rendjét szabályozta. A 2026. évi költségvetési rendelettervezet szerint az önkormányzat költségvetésének 1,7 milliárd forint a főösszege.
Az SzMSz az alábbi szabályozást tartalmazza:
7. a költségvetésben meghatározott célokra maximum nettó 1.000.000 forintig történő kötelezettség vállalása,
8. a működés biztonsága érdekében – az éves tervben nem szereplő feladatok végrehajtása során – nettó 1.000.000 forint összegig történő kötelezettség vállalása,
10. megrendelések kiadása nettó 1.000.000 forint összegig.
Úgy gondoljuk, hogy indokolt és jogszerű a kontroll fenntartása az előre nem tervezett, rendkívüli feladatok esetében, külön összeghatár alkalmazásával. Azonban e szabályozás nem eredményezheti a költségvetési rendeletben jóváhagyott kiadási előirányzatok végrehajtásának indokolatlan korlátozását. Az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése rögzíti azt az alapelvet, miszerint kötelezettségvállalás kizárólag a jóváhagyott költségvetési rendeletben szereplő kiadási előirányzatok mértékéig történhet. Az Áht. 36. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni a szükséges fedezet rendelkezésre állásáról, míg az Áht. 37. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a kötelezettségvállalás érvényességének feltétele a pénzügyi ellenjegyzés. Amennyiben a 7., 10. pontban szabályozott kötelezettségvállalásra és megrendelésre vonatkozó korlátozás összege (1.000.000 Ft) nem változik, akkor minden 1.000.000 forintot meghaladó megrendelés kötelezettségvállalás esetében külön képviselő-testületi döntés szükséges, ami véleményünk szerint hatalmas terhet ró az önkormányzatra, és az adminisztrációs terheket is növeli. A képviselő-testület ekkora mértékű korlátozása jogszerű-e a kötelezettségvállalás, megrendelések tekintetében? Korlátozhatja-e a képviselő-testület az elfogadott, jóváhagyott költségvetési rendelet után a polgármester kötelezettségvállalását az önkormányzat tekintetében?