Találati lista:
381. cikk / 454 Ellenjegyzési feladatokat ellátó személy képesítési követelménye
Kérdés: A pénzügyi iroda egyik dolgozója gazdasági főiskolán gazdálkodási és menedzsment szakon szerzett közgazdászdiplomát. Egyéb pénzügyi végzettsége nincs. Elláthatja-e az ellenjegyzési feladatokat ezzel a képesítéssel?
382. cikk / 454 Önállóan működő intézmény utalványozási joga
Kérdés: A 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 78. és 72. paragrafusa alapján biztosan állítható-e, hogy utalványozási joga csak önállóan működő intézmény vezetőjének, vagy az általa megbízott és a szerv állományába tartozó alkalmazottnak van? Egy "GAMESZ" típusú intézményben jelentős szervezést igényel az utalványozás, ha az előbbi állítás igaz. Van-e lehetőség arra, hogy az önállóan működő és gazdálkodó szervezet munkavállalója utalványozzon?
383. cikk / 454 Pénzügyi-számviteli képesítés
Kérdés: Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.) 19. §-a szabályozza a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyek képesítési követelményeit. E szerint az érvényesítési feladatokat ellátó, valamint az ellenjegyzésre feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkezni. Mi minősül felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettségnek? Van-e egységes nyilvántartás (felsorolás) a felsőoktatási intézmények és szakok vonatkozásában? Mi minősül pénzügyi-számviteli képesítésnek?
384. cikk / 454 Támogatási program előlegkötelezettségként történő elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk 2009. évben több EU-s pályázatot bonyolított le hazai finanszírozó szervezetek közreműködésével. Támogatási program előlegében részesültünk, melynek bevételét a 46-os számlaosztályban könyveltük le. Az előleg azon részét, melyet már felhasználtunk, de a finanszírozó szervezet még nem ismert el, a 4491. főkönyvi számlán a mérlegben kötelezettségként mutattuk ki. Az előleg azon részét viszont, melyet még nem használtunk fel, kötelezettséggel terhelt pénzmaradványként mutattuk ki. Kérem tájékoztatásukat, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a mérlegben kötelezettségként a 4491. főkönyvi számlán ki kellett volna mutatni az összes támogatási program előlegét, függetlenül attól, hogy felhasználtuk-e vagy sem? Kérem, ha lehet, az alábbi számszerűsített példa alapján szíveskedjenek tájékoztatni, hogyan kellett volna lekönyvelni, illetve mit kellett volna a mérlegben kimutatni! Példa: Támogatási program előlege 30 M Ft, ebből felhasznált, de még a finanszírozó szervezet által el nem ismert összeg 5 M Ft, fel nem használt összeg 25 M Ft.
385. cikk / 454 Kiadási pénztárbizonylat
Kérdés: Iskolánkban az igazgató kérésére április hónaptól a kiadási pénztárbizonylatot nem a pénztárban kell kiállítani, hanem a titkárságon az egyik kolléganő végezné. Úgy tervezik, hogy számla alapján (vagy bemondásra, hogy valakinek adjunk pénzt valamire) kiállítja a bizonylatot, letépi az első példányt, azt hozzák át a pénztárba. Mellé rakjuk a kötelezettségvállalási belső nyomtatványunkat. Ekkor a pénztárban aláírja a pénzt felvevő a kiadási pénztárbizonylat első példányát (mert ugye csak az van a pénztárban). Így a kiadási pénztárbizonylaton a pénzt átvevő csak az eredeti példányon ír alá, ami számomra nem egyértelmű, mert ezzel eleve a másodpéldány nem lesz bizonyító erejű, hogy ki is vette fel a pénzt valójában? Ugyanis maga a tömb őrzése sem a pénztárban lenne. Tudomásom szerint a pénztár bizonylatait a pénztáros állíthatja ki, mind a bevételi, mind a kiadási pénztárbizonylatot. Úgy érzem, hogy ezzel megsértünk több törvényt, és zártkörű rendszer sem biztosítható. Szeretnék választ kapni arra, a fentiekben vázolt folyamat megfelel-e a szabályoknak Önök szerint?
386. cikk / 454 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Az önkormányzathoz, illetve annak hivatalához (körjegyzőség) tartozik az iskola, óvoda, konyha. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egységenként kell nézni a létszámot, vagy összességében? A körjegyzőség adja be a rehabilitációsjárulék-bevallást?
387. cikk / 454 Közcélú juttatás iskolai alapítványból
Kérdés: Iskolai alapítványunk adómentesen adhat-e a tanulóknak pl. művészeti iskolai hozzájárulási támogatást, osztálykirándulásra, erdei iskolai részvételre szállási, étkezési, utazási támogatást? A pedagógusok továbbképzéséhez hozzájárulhatunk-e, illetve az útiköltséget szintén adómentesen kifizethetjük-e? A tanulók, illetve a tanárok nem kapnának közvetlenül kézbe pénzbeli támogatást, hanem a szolgáltatók által kiállított számlát fizetnénk ki. Mindezek az alapítvány alapító okiratában rögzített céljával megegyeznek. Az alapítvány nem folytat vállalkozási tevékenységet, és nem ad ki adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást.
388. cikk / 454 Ellenjegyzési jogosultság
Kérdés: Önkormányzat hivatalaként a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet vonatkozik működésünkre. A hivatkozott jogszabály 19. § (1) bekezdésnek megfelelően az ellenjegyzési feladatokat olyan személy láthatja el, aki felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkezik. Ugyanezen jogszabály 74. § (2) bekezdés f) pontja alapján helyi önkormányzati szervnél ellenjegyző a jegyző, vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő. Amennyiben a jegyző akadályoztatva van, és ellenjegyzési feladatainak nem tud eleget tenni, úgy az ő feladataiban helyettesítheti az aljegyző akkor is, ha nem rendelkezik megfelelő pénzügyi-számviteli végzettséggel?
389. cikk / 454 Magánszemély jövedelmének felajánlása rászorulók részére oltás beadatásához
Kérdés: A nekem szánt jutalmat szeretném felajánlani azon emberek részére, akik jövedelmi viszonyaik miatt, bár szeretnék, de nem tudják beoltatni magukat a H1N1 vírus elleni védőoltással. Hogyan, mikor, milyen módon tudom felajánlani a várható jutalmam összegét, a bruttó vagy a nettó összeget a rászorulóknak?
390. cikk / 454 Köztisztviselői cafeteria 2010
Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
