Találati lista:
271 Maradvány
Kérdés: A költségvetésben a maradvány meghatározása a költségvetési számvitelből történik az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység költségvetési és finanszírozási bevételeinek és kiadásainak különbözeteként. A korábbi években a nyitó és záró pénzkészlet, illetve függő tételek korrigálásával lehetett megállapítani a pénzmaradványt. A pénzügyi számvitelből megállapítható-e a maradvány összege? Van-e olyan összefüggés, képlet, amelyből ugyanazt az összeget kapnánk meg akkor is, ha a záró pénzkészletet a függő tételekkel (esetleg a vevőköveteléssel, szállítói tartozással) korrigálnánk?
272 Térítésidíj-előírás könyvelése követelésként, ingatlant terhelő jelzálogjog-bejegyzés esetén
Kérdés: Idősek tartós bentlakásos – önkormányzat által fenntartott – költségvetési intézménye vagyunk. Előfordul, hogy a térítési díj megállapítása ingatlanon bejegyzett jelzálogjog fejében történik. A jelzálogjog-bejegyzést minden esetben a fenntartó kezdeményezi. Kinek kell a követelést kimutatni a mérlegben, és hogyan kell lekönyvelni?
273 Behajtási költségátalány – vállalkozó-e a költségvetési szerv?
Kérdés: A Költségvetési Levelek 214. számában megjelent 3991. számú kérdésre adott válaszuk miatt merült fel bennünk, hogy helyes-e az, hogy a költségvetési szervezetek általános érvénnyel nem tarthatnak igényt a behajtási költségátalányra, csak akkor, ha ebben a teljesítés előtt megállapodtak? A Ptk. 8:1. §-ának 4. pontja szerint a költségvetési szervezet is vállalkozás, amikor szakmai feladatait (ez alatt az alapító okiratban bevétel elérése érdekében végzett alapfeladatait is érteni kell) üzletszerűen végzi. Kérem a segítségüket abban, hogy helyesen értelmezzük-e a Ptk. vonatkozó előírásait, vagy abban, hogy gondolatmenetünk hol hibás!
274 Víziközmű-szolgáltatás
Kérdés: Az önkormányzat a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 78. §-ának (1) bekezdése alapján elkészítette a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendeletnek megfelelően a vagyonértékelést. A vagyonértékelési eljárás során az Áhsz. 16/A. §-t alkalmazva kell eljárni a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása alapján. A bekerülési érték újbóli megállapításakor az eszközök bruttó értékét, valamint az elszámolt értékcsökkenést a könyvekből ki kell vezetni, ezt követően pedig a vagyonértékelés eredményének dokumentumaként készített szakvélemény mellékletét képező víziközművagyon-leltár alapján, az abban szereplő értéken kell az eszközöket a könyvekbe felvenni. Az önkormányzat víziközművagyon-értékelése 2014. 01. 01. fordulónappal készült el, a szakvélemény érvényessége 6 hónap. Ezen szakvélemény alapján a számviteli nyilvántartásokon keresztül lehet-e vezetni a bekerülési érték újbóli megállapítása miatti változást, illetve mi a helyes eljárás a vagyonváltozás rendezésére?
275 Adásvételi szerződés
Kérdés: Januárban adásvételi szerződést kötöttünk egy ingatlanra, amit akkor ki is fizettünk. Most kiderült, hogy végrehajtási jogot jegyeztek be az eladó tulajdoni hányadára. Az eladó, aki a vételárat megkapta, nem tudja visszafizetni a pénzt. A kérdésem az lenne, hogy a K62 ingatlanok beszerzése ERA kódról hová kell ilyenkor elvezetni a kifizetett összeget?
276 Túligényelt cafeteria elszámolása
Kérdés: Év közben megszűnt egy dolgozónk munkaviszonya. Cafeteriát időarányosan többet vett igénybe, mint amennyi járt volna neki. Munkaviszonya megszűnésekor a túligénylését levontuk munkabéréből. Hogyan kell helyesen lekönyvelni a gazdasági eseményt?
277 Nemzetiségi önkormányzat személyi juttatása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat személyi juttatásai nem tartoznak bele a nettó finanszírozás körébe. Hogyan kell könyvelni a nettó kifizetést, a bruttó juttatásokat, a munkaadókat terhelő közterheket és a munkavállalókat terhelő közterheket?
278 Törölt adószám visszaállítása
Kérdés: Ha egy társaság adószáma törlésre került, az utóbb visszaállítható-e?
279 Európai uniós pályázat
Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk, szeretnénk a segítségüket kérni az alábbi témában:
1. 2014. év végén egy EU-s pályázaton nyert összeget a főszámlánkra (költségvetési elsz.szla) utaltak, az elkülönített alszámla helyett. Ezt a bevételt a 922 Államháztartáson kívüli működési támogatások bevételére könyveltünk, 2015-ben átvezettük a főszámlánkról az e célra nyitott elkülönített bankszámlára. A bankszámlák közötti átvezetésen kívül milyen könyvelési lépések szükségesek még? (3682. idegen pénzeszközökkel szemben milyen könyvelési tétel volna megfelelő?)
2. Az EU-s számláról kifizetéseket eszközöltünk (bankkártyával), ezeket a gazdasági eseményeket hogyan könyveljük?
1. 2014. év végén egy EU-s pályázaton nyert összeget a főszámlánkra (költségvetési elsz.szla) utaltak, az elkülönített alszámla helyett. Ezt a bevételt a 922 Államháztartáson kívüli működési támogatások bevételére könyveltünk, 2015-ben átvezettük a főszámlánkról az e célra nyitott elkülönített bankszámlára. A bankszámlák közötti átvezetésen kívül milyen könyvelési lépések szükségesek még? (3682. idegen pénzeszközökkel szemben milyen könyvelési tétel volna megfelelő?)
2. Az EU-s számláról kifizetéseket eszközöltünk (bankkártyával), ezeket a gazdasági eseményeket hogyan könyveljük?
280 Beolvadás
Kérdés: Év közben beolvadással megszűnő költségvetési szerv esetén milyen számviteli teendői vannak a megszűnő, illetve a jogutód szervnek? A megszűnő szervnek – a beszámoló elkészítését követően – vannak-e egyéb könyvelési teendői?
