Kényszertörlési eljárás alatt álló cég ingatlan-bérbeadása

Kérdés: Egy belföldön nyilvántartott adózót a cégbíróság törölt a nyilvántartásból, mert nem nyújtotta be a korábbi könyvelője a 2009. évi éves beszámolóját. Viszont a cégnek van a birtokában egy ingatlan (egy lakás), amelyet egy másik társaság bérel, és amelynek számlára van szüksége. Az ügyvéd próbálja most megmenteni a céget, és újra "üzembe helyezni", de ez még hosszú idő. Kibocsáthat-e a megszűnt cég számlákat, ha már nem létezik? Ha nem, mi a helyes megoldás a számlázásra?
Részlet a válaszából: […] ...is kiszabható, illetve a cégvezető eltiltható 5 évre a cégvezetéstől. Kényszertörlésre általában akkor kerül sor, ha nem jelentenek be követelést, illetve a cég vagyonára vonatkozó adat nem érkezik a cégbírósághoz.Ha a cégnek van vagyona, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.

Beruházás

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és saját kivitelezésben szeretnénk megvalósítani egy beruházást. Ennek hogyan történik a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...1214tőkeváltozásT 98582 – K 41231, 41331Ha a beruházás úgy történik, hogy engedményezésről a két fél megállapodást köt, azaz a követelés és kötelezettség kiegyenlítése nem pénzforgalomban realizálódik, számviteli rendezése a 499. pénzforgalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Behajthatatlan kis összegű követelés minősítése

Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra elő­­írni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásánál tisztázni kell a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos szabályokat. Az Áhsz. 5. §-ának 3. pontja a behajthatatlan követelés fogalmát a következők szerint határozza meg:Behajthatatlan követelés: az a követelés,– amelyre az adós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Késedelmi kamat elszámolása

Kérdés: A szállítónak jogos késedelmikamat-követelése van a költségvetési szerv felé. A kifizetést csak a szállító késedelmi kamatról kiállított számlája alapján lehet teljesíteni, vagy abban az esetben is, ha késedelmi kamatot közlő levelet/értesítőt küld?
Részlet a válaszából: […] A számlák késedelmes (határidőn túli) kiegyenlítése esetén, a hatályos jogszabályok alapján, a szállító késedelmi kamatot számíthat fel. A késedelmikamat-fizetési kötelezettség a számlában feltüntetett fizetési határidőt követő első naptól a tartozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

SZÉP kártya

Kérdés: Önkormányzatunknak van egy rendezvény- és turisztikai központja. Az intézmény SZÉP kártya-elfogadóhely szeretne lenni. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni:
– Milyen nyilvántartást kell vezetni erről?
– Hogyan történik az ebből befolyó bevétel könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...fenn a kártyakibocsátó bank felé a szolgáltatásnyújtásbiztosítása okán. A gazdasági műveletek számviteli elszámolása:A SZÉP kártya-követelés előírása:   T 289 – K 41331 SZÉP kártya elfogadóhelyen történő elfogadása és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Balatoni korona

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi a strandjain a Balatoni korona elfogadását. A Balatoni koronából vissza kell adni forintban (mivel koronában a legkisebb címlet az 500 Ft-os) és koronában, illetve további vásárlásokhoz fel lehet használni. Kérdésünk, hogyan kell lekönyvelnünk, amikor elfogadjuk (bevétel, áfa), ha vásárolunk vele, valamint amikor visszaváltjuk?
Részlet a válaszából: […] ...nem készpénz-helyettesítő, nemelőleg, nem értékpapír, hanem az értékesítéstől vagy a vásárlástól függőenkötelezettség vagy követelés.Amikor a Balatoni korona utalvány vásárlására kerül sor,akkor valójában még nem történik termékértékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Elévülés

Kérdés: XY építőipari kft. a 2011. IV. negyedévről beadott általánosforgalmiadó-bevallásában, következő időszakra átvihető követelésként nagyságrendileg 10 millió forintot állított be, amely összeget a 2006. III. negyedévről beadott bevallásában szerepeltetett először levonható adóként, és ezt az összeget azóta folyamatosan tovább "görgette". Tudomásunk szerint az Áfa-tv. levonási joggal kapcsolatos szabályai 2012. év elején módosultak, mely módosulás a levonható adó "továbbgörgethetőségét" is érinti. Kérdésünk arra irányul, hogy – figyelemmel a módosításra is – helyesen szerepeltettük-e a 2011. IV. negyedévéről beadott bevallásunkban az említett összeget? Továbbá, érinti-e az említett év eleji törvénymódosítás a szóban forgó összeg visszaigénylését?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés megválaszolásához először is lássuk a kérdésben isemlített törvénymódosítással érintett jogszabályi rendelkezést.Az Áfa-tv. 131. §-ának 2012. január 1-jétől hatályos szövegeaz alábbiak szerint rendelkezik:"(1) A belföldön nyilvántartásba vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Engedményezési szerződés

Kérdés: Hogyan történik az engedményezési szerződéssel létrejött engedményezés számviteli elszámolása költségvetési szerv mint engedményes részéről, ha a követelés, illetve a kötelezettség kiegyenlítése kompenzálással, illetve anélkül történik? Az engedményezés követelésvásárlással történik.
Részlet a válaszából: […] ...ruházhatók át a követelések a Ptk. szabályaiszerint. Az engedményező a "harmadik féllel" szemben fennálló követelésétszerződés megkötése mellett másra, azaz engedményesre hagyja, ami a kérdésesesetben a költségvetési szerv lesz. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Iskolai étkeztetés túlfizetésének elévülése

Kérdés: Iskolai étkeztetés túlfizetésének van-e hatályvesztése?
Részlet a válaszából: […] ...éven belülkövetelhetik egymástól a felek. Szerződésből eredő kötelezettség az ellenértékmegfizetése is, illetve a túlfizetés visszakövetelése is. A Ptk. 326. §-aalapján az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. Jelenesetben attól a naptól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Önkormányzati konyha felújítása

Kérdés: Egy önkormányzat bérleti díj elengedésével felújítást végeztetett egy gazdasági társasággal, ami bérli a konyháját. A gazdasági eseményt pénzforgalom nélküli tételként, egyező összegű számlázással kívánják megoldani. Az önkormányzat adószáma 2-es. Hogyan történik a kompenzációs ügylet áfájának könyvelése, elszámolása, rendezése?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelési lépések az önkormányzatnál abérleti díj számviteli elszámolására:– A bérlő részére a bérleti díj kiszámlázása, követeléselőírása T 282 – K 41331 – A bérleti díj bevételként történő elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.
1
28
29
30
43