1196 talált cikk a közalkalmazott kifejezésre

Kérdés: Az iskolánkban dolgozó közalkalmazott kolléganőnk (53 éves) "A7"-es besorolás alapján kapja a bérét. E szerint 20+7 nap fizetett szabadság jár neki. Az Mt. szerint 45 életév felett 30 nap szabadság járna neki évente. Jól járunk-e el, ha 27 nap szabadságot engedélyezünk számára?

Kérdés: Az óraadó tanár – megbízási szerződés keretében történő – foglalkoztatása közoktatási intézményben – akár a kötelező óra 40%-át meg nem haladóan is – miképpen egyeztethető össze a 7001/2005. FMM-PM együttes irányelvben foglaltakkal, mely rögzíti a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokat? Nem minősül ez színlelt szerződéssel történő foglalkoztatásnak?

Kérdés: Gazdasági vezetők munkaértekezletén kérdésként felvetődött, hogy kötelezhető-e a közalkalmazott a kedvezményes utazásra jogosító utalvány [85/2007. Korm. rend. 7. § (1) bekezdés] felhasználására kiküldetés esetén?

Kérdés: Közalkalmazotti besorolások helyességére vonatkozóan szeretnénk kérdezni. Bölcsődében dolgozó szakgondozó felsőfokú végzettséget (óvodapedagógus vagy szociálpedagógus) szerez, besorolható "F" fizetési osztályba? Bölcsődevezető (nem magasabb vezető) szakgondozói képesítéssel és szociálpedagógusi felsőfokú végzettséggel "F" fizetési osztályba sorolandó? Szakácsnői munkakörben foglalkoztatott szakács szakmunkás képesítéssel rendelkező közalkalmazott érettségi vizsgát tesz. Melyik fizetési osztályba sorolható (jelenleg "B" fizetési osztály)?

Kérdés: Intézményünk közalkalmazotti jogviszonyban gyógymasszőrt alkalmaz. Feladata főleg tornáztatás, nem a tipikus gyógymasszőri tevékenység. Kérdésem, hogy napi 8 órában történő foglalkoztatása megfelel-e a törvényi előírásoknak?

Kérdés: Amennyiben a helyi önkormányzat által fenntartott – művészeti, közművelődési, közgyűjteményi, közoktatási és szolgáltató feladatokat ellátó, valamint egyéb – intézményeknél foglalkoztatott köztisztviselő, közalkalmazott besorolási osztálya/fizetési fokozata helytelenül került megállapításra, akkor mi a helyes eljárásmód a korrekcióra? Be kell-e ilyenkor sorolni a helyes besorolási osztályba/fizetési fokozatba, és ez járhat-e a közalkalmazott/köztisztviselő illetményének csökkenésével?

Kérdés: Egyik pedagógusunk munkaviszonya 1999-től folyamatos. 2005. 01. 01.-2005. 02. 06-ig fizetés nélküli szabadságon volt. 2006 januárjában érvényes szabályozás szerint részére nem járt 13. havi vagy 0. havi illetmény, még arányos rész sem. Változott-e ez a szabályozás? Van-e lehetőség visszamenőleg az "elmaradt" juttatás kifizetésére?

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónknak az alábbi munkaviszonyai voltak: 1. általános iskola, 1981. 08. 17.-1982. 07. 31., megszűnés közös megegyezéssel; 2. állami vállalat, 1982. 08. 23.-1991. 01. 07., megszűnés közös megegyezéssel; 3. munkanélküli, 2004. 10. 05.-2005. 06. 30.; 4. munkanélküli, 2005. 07. 12.-2005. 09. 03.; 5. költségvetési intézmény, 2005. 11. 01.-2007. 11. 30., megszűnés határozott idő lejártával. A dolgozó 2008. május 1-jétől alkalmazásunkba került (költségvetési szerv), és szeretnénk tudni, hogy a korábbi munkaviszonyai közül mi számítható be neki a besorolásnál. Mit jelent az, hogy "a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál figyelembe kell venni a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett"? Közalkalmazottak besorolásánál figyelembe vehető-e a korábban társas vállalkozóként, egyéni vállalkozóként eltöltött idő?

Kérdés: A Gazdasági Ellátó Szervezetek tekintetében a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmaz a közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában végrehajtási szabályokat. E rendelet azonban nem tartalmaz előírásokat a közalkalmazotti illetménynövekedést illetően, így a "további" szakképesítések hasznosításának mértékére sem. Ha a szakközépiskolai érettségi bizonyítványban a vállalati tervező, könyvelő statisztikus szakképesítés fel van tüntetve, adható-e illetménynövekedés? A társulási munkaszervezetben dolgozó belső ellenőröknek a főiskolai, egyetemi (közgazdász, jogász) végzettségen túli további mérlegképes könyvelő, illetve adótanácsadó felsőfokú szakképesítésre adható-e illetménynövekedés? A további szakképesítés mindkét esetben szerepel a kinevezésben.

Kérdés: Közművelődési intézményünk egyik dolgozója kapott egy végzést a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól, melyben öregségi nyugdíj ügyben arányos nyugdíjelőleget állapítottak meg részére. Ez a végzés hivatalosan nem került a munkáltató kezébe, a dolgozó nem tájékoztatta őt arról, hogy ilyen irányú kérelmet nyújtott be. A Tny-tv. 73. §-a alapján: Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani. Kérdésünk, hogy a dolgozó ezen esetben kimeríti-e a Kjt. 37/B. §-ban említett nyugdíjasnak minősülés esetét, ami felmentési indok?