Találati lista:
111. cikk / 134 Közbeszerzési törvényben előírt ajánlati biztosíték elszámolása
Kérdés: Az önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljárás nyertes vállalkozójának ajánlati biztosítékot kell fizetnie. A munka hosszú évekig fog eltartani. A szerződés szerint az ajánlati biztosíték később jóteljesítési garanciává fog átalakulni, és ha minden rendben lesz, akkor 15 év múlva vissza kell fizetni az összeget a vállalkozó részére. Hová könyvelhetjük ezt az összeget (már befolyt a költségvetési elszámolási számlára)? Véleményünk szerint nem számolhatjuk el végleges bevételként (9-be), viszont kérdéses az is, hogy 15 évig függő bevételként mutassuk ki (48)?
112. cikk / 134 Közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó ajánlati biztosíték könyvelése
Kérdés: Önkormányzatunk (mint ajánlatkérő) közbeszerzési eljárás során szerződést biztosító mellékkötelezettségként ajánlati biztosíték nyújtását kötötte ki. Ezt a szerződésszerű teljesítést követően vissza kell fizetni a vállalkozónak. A visszafizetésig hol kell ezt nyilvántartani, milyen főkönyvi számlára számoljuk el a beérkezett ajánlati biztosítékot?
113. cikk / 134 Utólag finanszírozott INTERREG-pályázat kiadásainak elszámolása
Kérdés: Kórházunk az INTERREG Közösségi Kezdeményezés Programok keretei között meghirdetett pályázatot nyert, amelynek finanszírozása utólag a szerződésben meghatározott szakaszonként történik, vagyis meg kell előlegezzük a pályázatban foglaltak megvalósításához szükséges pénzeszközöket. Hogyan kell könyvelni a megtérülésig teljesített kiadásokat, és hogyan kell szerepeltetni a költségvetési beszámolóban? (A pályázat megvalósulási időtartama több év.)
114. cikk / 134 Közoktatási tankönyvtámogatás elszámolása
Kérdés: A Költségvetési Levelek 2005. 03. 16. számában az 1023-os kérdés foglalkozott a tankönyvek értékesítésével, az a könyvelésre nem tér ki. Az OM-tájékoztató szerint a tanulói támogatás átutalása a forgalmazó részére nem értékesítés, tehát nem jön létre közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó értékesítés. Kérdésünk, hogyan és milyen bizonylat alapján kell az iskolának könyvelnie a tankönyvforgalmazó részére átutalt támogatást? Államháztartáson kívülre átadott pénzeszközként a 38-as számlaosztályba, vagy az 58-as számlaosztályba, mint ellátottak juttatása? Az 58-as számlához fűzött magyarázat szerint ebbe a számlacsoportba a felsőoktatási jegyzettámogatás tartozik, a közoktatási tankönyvtámogatást nem nevesíti itt a számlatükör és a PM-tájékoztató sem.
115. cikk / 134 Az étkezési jegyek névértékének és tényleges kiadásának elszámolása
Kérdés: Költségvetési szerv az étkezési jegyek vonatkozásában közbeszerzési eljárást folytatott le. A nyertes a 4500 Ft-os étkezési jegyet 4300 Ft-ért biztosítja. Milyen összeget kell a bérfeladásban feltüntetni, illetve a különbözet könyvelése hogyan történjen?
116. cikk / 134 Kis értékű tárgyi eszközök beszerzésének könyvelése
Kérdés: Az önkormányzat kis értékű tárgyi eszköz beszerzése esetén melyik könyvelési megoldás jogszerű: T eszközbeszerzés ktg.-e – K bankszámla T befejezetlen beruh. szla – K bankszámla T tárgyi eszköz számla – K befejezetlen beruh. szla T értékcsökkenés ktg. szla – K tárgyi eszköz szla kapcsolódó tételek
117. cikk / 134 Pályázati díj elszámolása
Kérdés: Az önkormányzatok fejlesztési feladataik ellátásához, saját forrásaik központi kiegészítésére pályázatot nyújtanak be. A pályázat a jogszabályban meghatározott mértékű pályázati díj befizetésével érvényes. A befizetett díj könyveléséhez milyen bizonylat szükséges? Ki köteles azt kiállítani? A megvalósuló beruházásnak része-e a pályázati díj?
118. cikk / 134 Nem számlázott szállítások elszámolása
Kérdés: 2005. január 1-jén módosult a 249/2000. Korm. rend. 9. sz. melléklet (4) bek. d) pontja. A nem számlázott szállítások számlán kell kimutatni negyedév és év végén a beérkezett, teljesült, de negyedév (év) végéig nem számlázott szállítások értékét. A sima szállítói állományszámlákra csak a negyedév (év) utolsó napjáig beérkezett szállítói számlákat lehet könyvelni? A később érkezőket már csak a nem számlázott szállításokra lehet elszámolni?
119. cikk / 134 Áfalevonási jog gyakorlása
Kérdés: Költségvetési kutatóintézet vagyunk, adóköteles tevékenységet folytatunk. Támogatottságunk aránya 40%, a működéshez szükséges további 60% bevétel adóköteles tevékenységből származik. Tárgyieszköz-beszerzésre pályázatot nyertünk 50 millió forint összegben, amelyhez 5 milliós (10%) saját forrást adóköteles tevékenységből kell biztosítanunk. Hogyan történik az áfaelszámolás az APEH felé, ha a támogató felé úgy nyilatkozunk, hogy: a) áfalevonási jogunk nincs, b) áfalevonási jogunk van, c) áfalevonási jogunk saját forrás arányában van? A 45 M Ft eszközbeszerzési támogatás kiutalását az arányosítás áfatartalma hogyan módosítja?
120. cikk / 134 Iskola tanműhelyében végzett kiegészítő tevékenység áfája
Kérdés: Kérjük segítségüket az Áfa-tv. 38. § értelmezéséhez. 2004. január hónaptól az arányosítást alkalmazzuk az előzetesen felszámított adó megosztására. Éves áfabefizetésünk 4994 ezer forint volt + 2005. január 20-ai befizetés 517 ezer forint, összesen 5511 ezer forintot fizettünk. Iskolánk számára ez nagyon megterhelő, mivel az önkormányzati támogatásban erre nincs fedezet. Az intézet önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, fenntartója az önkormányzat. Tanműhelyünkben alaptevékenységet kiegészítő tevékenység folyik, melynek során külső megrendelőknek különféle termékeket gyártunk. Erre a bevételre szükségünk is van, hiszen az önkormányzat előír számunkra "egyéb saját bevétel"-t. Ez 2005. évben 19 millió forint. Erre az előírt "egyéb saját bevétel"-re támogatást nem ad, és nincs is állami forrás igénybe véve, mivel a vállalkozási árban a vevő minden felmerülő költséget megtérít. Felmerül a kérdés, ha tételesen, bizonyítható módon el tudjuk különíteni az erre a munkára beszerzett anyagokat, akkor levonható-e teljes mértékben az előzetesen felszámított áfa? A támogatás utalása nincs megbontva külön feladatra, de ezekhez a külső megrendelésekhez támogatást nem is veszünk igénybe. A vállalt munkával csak a felmerülő anyag előzetesen felszámított áfáját szeretnénk visszaigényelni, minden más számlát továbbra is helyén kezelünk (tárgyi mentes, arányosítás). Kérnénk egyértelmű válaszukat, mert helyesen szeretnénk eljárni. Nagy gond ez számunkra. Ha a külső megrendelés nagyon anyagigényes az anyag áfatartalma miatt, az arányosítás százaléka a göngyölítés miatt éves szinten 6%, max. 8%-ig engedi a levonást. Az önkormányzat a támogatást nem bontja meg, nincs "pántlikázva" sem a saját konyha üzemeltetéséhez, sem az egyéb feladatokra. Költségvetésünkben így szerepel: Bevétel: x összeg Ebből: támogatás x támogatás értékű saját bevétel (étkezéstérítés) Egyéb saját bevétel x összeg (jelen esetben 19 millió forint) Hátrányos számunkra, mert az adóköteles bevételt megtéríti a vevő, és ott tartunk, hogy azért termelünk, hogy az előzetesen felszámított áfa adóból levonható 6-8%-át egészítjük ki és fizetjük be az állami költségvetésnek. Hangsúlyozom, a külső munkára fordított anyag áfatartalmát szeretnénk csak visszaigényelni. Lehetséges-e, vagy arányosítani kell továbbra is?
