201 talált cikk a köznevelés kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzat (használatba adó) köznevelési közfeladat ellátása céljából tankerületünknek (használatba vevő) térítésmentesen használatba ad ingatlanrészeket (maradnak olyan helyiségek, amelyek az önkormányzat kizárólagos használatában maradnak). A használatba vevő használati díj fizetésére nem köteles, azonban az üzemeltetési költségeket meg kell, hogy fizesse a használatba adó felé. Ennek egy része költségátalány, másik része közüzemi számla alapján kerül meghatározott százalékban, területarányosan továbbterhelésre. Ezekről a költségekről a használatba adó számlát állít ki felénk, melyet tavaly áfásan, 2026-ban pedig áfamentesen állítottak ki (ráadásul az áfával megnövelt összeget számlázták ki adómentes kulccsal). Arra hivatkoznak, hogy az ingatlan nem minősül bérbeadásnak, mert a használat ellenérték nélkül történik, és a felek között nem áll fenn piaci jellegű, mellérendelt gazdasági jogviszony. Az önkormányzat jelen jogviszony keretében közfel-adat-ellátási minőségében jár el, és a tevékenysége nem minősül gazdasági tevékenységnek. Így a továbbhárított összeg az Áfa-tv. hatályán kívüli költségtérítésnek minősül. Ez valóban nem minősül bérbeadásnak? Az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Itt viszont azt kellene vizsgálni, hogy az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében választott-e adókötelezettséget. A fentiek tekintetében kérem állásfoglalásukat arról, hogyan számláz helyesen üzemeltetési díjat az önkormányzat, milyen számlát fogadhat be tankerületünk?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában álló napközi otthonos óvoda és bölcsőde igazgatói álláspályázatára a kiírás szerinti feltételeknek megfelelne egy pályázó (jelenleg is az intézmény alkalmazottja), azonban jelenleg a pályázó és a pályázó közeli hozzátartozója (lánya) is az intézmény alkalmazásában álló óvodapedagógus. Fennáll-e összeférhetetlenség, ha a pályázó pályázata pozitív elbírálását követően igazgatóként látná el a feladatait úgy, hogy a közeli hozzátartozója (lánya) továbbra is az intézmény alkalmazásában állna óvodapedagógusként, és ezzel a munkáltatói jogokat a pályázó gyakorolná felette? Amennyiben fennáll az összeférhetetlenség, hogyan lehet ezt feloldani annak érdekében, hogy mindegyik munkavállaló az intézmény alkalmazásában maradhasson, a pályázó intézményvezetőként, a lánya pedig óvodapedagógusként?

Kérdés: Rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettsége van egy költségvetési szervnek. A legalább 4 órát foglalkoztatott 1 fő rehabilitációs foglalkoztatottnak minősül. Amennyiben év közben áll munkába a dolgozó (például február 15-én), akkor hogyan kell vele számolni a rehabilitációs foglalkoztatottak számítása során?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó és működő közoktatási intézmény gazdasági vezetője pályázatának kiírása, kinevezése kinek a feladata, ki dönt az állás betöltéséről, és a munkáltatói jogoknak ki lesz a gyakorlója?

Kérdés: Óvónő betölti a 65. életévét, és 38 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik, azonban nem kíván nyugdíjba vonulni, tovább kíván dolgozni. Viszont a munkáltató fel kívánja menteni a nyugdíjas korára hivatkozással, és nem kívánja tovább foglalkoztatni. Ebben az esetben jár-e neki a 40 év jogviszony után járó jubileumi juttatás a felmentéssel egyidejűleg?

Kérdés: Két különböző tankerületi központnál állok részmunkaidős jogviszonyban (65% – 62,5%) és igénybe veszem a 60–65 évesekre vonatkozó csökkentett munkaidőt is. 40 éves munkaviszony során mindig legalább 100%-ban dolgoztam. Mindkét helyen jogosulttá válok a köznevelési foglalkoztatotti jubileumi jutalomra? Melyik tankerületnek és milyen mértékű jutalmat kell fizetnie számomra? A Púétv. 105. §-ának (8)–(9) bekezdései esetleg kizárják, hogy mindkét munkáltató fizessen jutalmat, ezért csak a „főállású” (65%) munkahelynek kell kifizetnie azt?

Kérdés: A települési önkormányzat szeretne 1 fő óvodapedagógus létszámot leépíteni. Mik az erre vonatkozó szabályok? Milyen határidővel lehet meghozni ezt a döntést? Ki dönt a konkrét személyről, akit elbocsátanak, és milyen juttatások illetik meg?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának gyermeke 2025 nyarán érettségizett. A családi kedvezmény szempontjából 2025 júliusában kedvezményezett eltartottként figyelembe vehető-e, tekintettel arra, hogy az érettségi időszak 2025. július 2-ig tartott? A gyermek 2025 szeptemberében kezdte egyetemi tanulmányait, keresőtevékenységet nem folytatott, és nem folytat azóta sem. 2025 augusztusára eltartottnak minősül-e, azaz lehet-e 2-es kategóriába sorolni az szja-bevallásban?

Kérdés: Önkormányzati óvodában 2015. január 1-jétől óvodatitkárként foglalkoztatott kolléganőnk 2025. 12. 15-én közgazdásztanár-diplomát szerzett. A 401/2023. Korm. rendelet alapján – mint NOKS-os munkavállaló – Gyakornok vagy Pedagógus I. fokozatba sorolandó?

Kérdés: Egyik dolgozónk 1993. 09. 01-től Magyarországon dolgozik óvodapedagógusként. Előtte 1985. 11. 12-től 1989. 02. 03-ig képesítés nélküli óvónő volt Lettországban, Rigában, a volt Szovjetunió területén. 1991. 12. 02-től 1993. 08. 01-ig pedig képesített óvónő volt. Ezeket az adatokat a külföldi munkakönyv hivatalos magyar fordítása tartalmazza. Az óvodapedagógus elmondása szerint 1985. 11. 12-től 1989. 02. 03-ig dajka volt. Ezen időszakok a dolgozó köznevelési foglalkoztatotti jubileumi jutalmára jogosító időbe beleszámítanak?