181 talált cikk a köznevelés kifejezésre

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontjával kapcsolatban kérem állásfoglalásukat. Tankerületi központunk fenntartásában lévő köznevelési intézmény pedagógusai háromnapos diákolimpiára kísérték diákjaikat. A rendezvényen szállást és étkezést is kaptak, a szolgáltató számláján külön soron jelenik meg a pedagógusok és a diákok étkezése. Jól értelmezzük a jogszabályt, hogy a fenti költségek mentesek a személyi jövedelemadó alól, s egyben járulékfizetési kötelezettséggel sem járnak? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontjában megjelölt „saját bevételéből” szókapcsolatot az intézmény teljes költségvetésére kell-e értelmezni (mely a fenntartó költségvetésének része), avagy kizárólag a költségvetési számviteli értelemben vett saját bevételt kell érteni alatta, ami csak egy része a teljes intézményi költségvetésnek? A jogalkotói szándék arra irányult-e, hogy pénzügyi forrástól függetlenül mentesítse az adó alól a fenti oktatási feladat elvégzését (tanulók kísérete), vagy szándékosan csak a „saját bevételből” finanszírozott költségeket kívánja mentesíteni?

Kérdés: A 2011. évi CXXXII. törvény 51/B. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar állam kisajátította az önkormányzat 2 felépítményes ingatlanját (hulladékudvar, kerítés, kivett iskolaépület). Az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva a Módtv. 4. hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv. 4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv. 4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?

Kérdés: Adott egy óvodai dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozó, akinek a képesítése lehetővé teszi, hogy bölcsődei dajkaként is dolgozzon. A költségvetési szerv óvoda és bölcsőde is egyben. A munkáltató jogosan jár el, amikor az óvodai dajkát (köznevelési jogviszony) időnként átvezényli a bölcsődébe a bölcsődei dajka (közalkalmazott) helyettesítésére pl. annak szabadsága ideje alatt? Ilyenkor mi az eljárás? Elegendő, hogy szóban előre tájékoztatják a dolgozót? Jár érte erre az időtartamra bármiféle pluszjuttatás, pl. helyettesítési díj stb.? Ha igen, mi az alapja (melyik dolgozó bére)? Hogy kell(ene) a jelenléti nyilvántartást ez esetben dokumentálni?

Kérdés: Adott egy óvodai dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozó, akinek a képesítése lehetővé teszi, hogy bölcsődei dajkaként is dolgozzon. Kötelezheti-e a munkáltató a helyettesítésre, annak ellenére, hogy ily módon nem látható el a feladat? Mondhat-e az ovis dajka nemet? Lehet-e megbízási szerződéssel megbízási díjat kérnie az óvodai dajkának azokra a napokra, amelyeken „helyettesíti” a bölcsődei dajkát? Ez esetben a főállásában azokon a napokon – gondolom – szabadságon lenne. A megbízási szerződésben mik lehetnek a legfontosabb szempontok, amiket fontos írásban rögzíteni? Nyilvánvaló, hogy a munkáltató nem kíván ezekre a napokra pluszjuttatást fizetni, azonban az világos, hogy abszolút nem irányíthatja át másik jogviszonyú dolgozó helyettesítésére a köznevelési jogviszonyú dajkát. Nagyon fontos lenne tudni, hogy hol az a határ, amit már nem kell elfogadnia a dolgozónak.

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?

Kérdés: A Púétv. 104. § (A vezetői teljesítmény elismerése, célfeladat ellátása) (2) bekezdése: Az igazgatót a fenntartó, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót az igazgató jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető vezetői megbízási díjjal számított éves havi illetményének tizenöt százalékát, köznevelésben foglalkoztatott esetében éves havi illetményének tizenöt százalékát. Pl.: havi illetmény vezetői megbízással bruttó 900.000 Ft×12 = 10.800.000 Ft×15% = 1.620.000. Tehát az éves bér 15%-a vagy a havibér 15%-a lehet maximum a jutalom?

Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk, iskolagyümölcs-programban részt veszünk, illetve az idei tanévtől az iskolatejprogramban is. A beérkezett szállítói számlákat kell-e könyvelni, ha igen, hogyan? Pénzforgalom nincs mögötte, csak megkapjuk a szállítólevelek alapján kiállított számlákat. 2018-as NGM tájékoztató alapján nem kerültek könyvelésre. Idézem: „11. Az iskolatej- és iskolagyümölcs-programban igényelhető támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatos változások. Az óvoda- és iskolatejprogram szabályozásáról szóló 21/2017. (IV. 26.) FM rendelet és az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program végrehajtásáról szóló 29/2017. (VI. 7.) FM rendelet 2018. december 7-én hatályba lépett módosítása alapján a fenti rendeletek szerinti támogatások formája nem szállítói finanszírozás, így a programban részt vevő államháztartásba tartozó fenntartók és költségvetési szerveik 2018. évi számviteli elszámolásaiban sem jelenhetnek meg a fenti programokhoz tartozó bevételek és kiadások.” Viszont most lesz ellenőrzésünk, ahol nyilatkoznunk kell, hogy könyveltük-e és hogyan.

Kérdés: Jelenleg önkormányzati fenntartású óvodában dolgozom óvodapedagógusként. Ha esetleg átmennék nem önkormányzati fenntartású intézménybe, pedagógiai szakszolgálathoz (állami fenntartású), ott is jogosult lennék a köznevelési jubileumi jutalomra?

Kérdés: Önkormányzatunknál falugondnoki szolgálatot végző közalkalmazott 2024. 12. 25-ével betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát (65 éves). Az önkormányzat főállásban közalkalmazottként foglalkoztathatja-e tovább a nyugdíj mellett? Kaphat-e bért és nyugdíjat egyszerre?

Kérdés: Munkatársunk 2024. 09. 01. nappal került hivatalunkhoz köztisztviselői jogviszonyba. A Kttv. szerinti jubileumi jutalomhoz történő beszámítás alapján 26 év 6 nap jogosító idővel rendelkezik. A munkavállaló nyilatkozata alapján a korábbi munkáltatóknál nem került kifizetésre a 25 éves jubileumi jutalma. A korábbi munkáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt. Az Eszjtv. szerint szolgálati elismerés jár 25 év jogviszony után. Az Eszjtv. és a Kttv. ugyanazon szolgálati időket tekinti a jubileumi jutalom/szolgálati elismerés alapjának. A fennálló helyzetben a jelenlegi munkáltató – utólagosan – köteles-e kifizetni a köztisztviselőnek a 25 éves jubileumi jutalmat?