134 talált cikk a közvetített szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: A Szoctv. 48. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete – a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése rögzíti, hogy az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti.
Helyes-e az a gyakorlat, mely szerint az önkormányzat közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza az eltemettetés költségeit az utolsó lakóhely szerinti önkormányzatnak, és a temetkezési vállalat által kiállított számla áfaösszegét pedig visszaigényli az adóhatóságtól?

Kérdés: Tankerületünk 2017. január 1-jével átvette az iskolák működtetését az önkormányzatoktól. A működtetésre átvett iskolák vagyonkezelési szerződésében rögzítésre került, hogy a gyermek-étkeztetéshez, valamint a szünidei gyermekétkeztetéshez szükséges ingó és ingatlan vagyon az átvevő (tankerületi központ) részére nem került átadásra, azokat az önkormányzat a Gyvt. 21/A. és 21/C. §-aiban előírt kötelező feladatellátásának biztosítása céljából önállóan hasznosítja. A vagyonkezelési szerződés szerint a gyermekétkeztetéshez, valamint a szünidei gyermekétkeztetéshez kapcsolódóan a tálalókonyha vonatkozásában az ingatlanrészek használatának módját és az üzemeltetési költségmegosztást a felek különmegállapodásban rögzítik. A költségek továbbszámlázásával kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy közvetített szolgáltatásról vagy használathoz kapcsolódó járulékos költségekről van szó?
– Az iskolák épülete önkormányzati tulajdonban maradt.
– A földhivatali bejegyzések szerint 1/1 arányban a tankerületi központ a vagyonkezelő.
– A tankerületi központ a bérbeadási tevékenységet a főszabály szerint áfamentesen végzi.
– Az átszámlázandó közüzemi díjak, hulladékszállítás, őrzés-védelem, vagyonbiztosítás, tűzvédelem vonatkozásában a szolgáltatóval szerződő fél a tankerületi központ, a számlák a központ nevére jönnek.
Amennyiben áfásan kell továbbszámlázni, a továbbszámlázott tételek áfáját levonásba helyezhetjük-e?

Kérdés: 2017. január 1-jétől a polgármesteri hivatal átvette a konyhák működését az önkormányzattól, ami felvet néhány kérdést. A szociális étkeztetés maradt önkormányzati feladat, az intézményi és szünidei gyermekétkeztetés, valamint a munkahelyi és vendégétkeztetés azonban hivatali feladat lett. Korábbi években minden költséget az intézményi gyermekétkeztetésen számoltunk el, majd negyedévet követően a lefőzött adagszám alapján lett felosztva az egyes étkezési típusok között, és átkönyveléssel került a megfelelő kormányzati funkcióra és részgazdára (típus szerinti elkülönítés a könyvelőprogram szerint). A helyzetet nehezíti, hogy az iskola és a konyha közös óráról működik, így egy korábban kikalkulált adagszámra jutó rezsiösszeggel számolunk. Január-ban az iskolát átvette a KLIK, így 3. félként bejön a számlázásba. Mi a véleményük a következőkről?
1. A KLIK-nek 2 számlát kell kiállítani, egyet az önkormányzatnak a szociális étkezési adagok után fizetendő rezsiről, egy másikat a hivatalnak a gyermek-, munkahelyi és vendégétkezők adagja után fizetendő rezsiről.
2. A hivatal számlát állít ki az önkormányzatnak a szociális étkezők adagjára jutó bér-, járulék- és felhasznált nyersanyag után, mindhárom költség-elem után fel kell számolni a 27% áfát. Az önkormányzatnál pedig vásárolt szolgáltatásként lesz lekönyvelve. Annyiban növeli meg a költségeket, hogy a bér és járulék után is kell áfát fizetni. Így az egyik intézmény áfabefizető lesz, a másik áfa-visszaigénylő. És csak összességében, konszolidáltan nem lesz több az áfafizetési kötelezettség. A korábbi átkönyvelés megtörténhet-e az intézmények között, hogy ne kelljen számlát kiállítani?
3. Ha az előző számlában tételesen van kimutatva a bér, a járulék és a nyersanyag, akkor az önkormányzatnak a bért és járulékot közvetített szolgáltatásként kell könyvelnie a K335-re, illetve a nyersanyagot a K332-re? De ha nincs részletesen kimutatva, csak egyösszegű számla kerül kiállításra? Esetleg továbbszámlázott tételként kezelhető-e?
A következő probléma a kötelezettségvállalással kapcsolatban merült fel:
4. A hivatal közbeszerzés keretében kötött szerződést a nyersanyag-beszállítókkal. Ez egy keretszerződés, mely meghatározott egységárra vonatkozik, meghatározott mennyiség rendelése esetén. A szerződés szerinti összegnél azonban kevesebbet és többet is rendelhet a hivatal meghatározott százalékkal. Így a közbeszerzési szerződéssel lekötött összeg előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. A végleges kötelezettségvállalás akkor keletkezik, amikor az élelmezésvezető megrendeli az adott árut. Mivel kötelezettséget előzetes pénzügyi ellenjegyzés után lehet vállalni, mindkét dokumentum (közbeszerzési szerződés és a megrendelő is) pénzügyileg ellenjegyzésre kerül. Abban az esetben nincs probléma, ha a megrendelő nagyobb összegre szól, mert a vállalt végleges kötelezettség pénzügyi teljesítése kisebb. Viszont ha nagyobb összegről szól a számla, akkor a különbségre nem történt végleges kötelezettségvállalás. Ez hogyan küszöbölhető ki?

Kérdés: Önkormányzatunk közszolgáltatási szerződést kötött egy vállalkozással a város közigazgatási határain belül menetrend szerinti, helyi, közforgalmú autóbusz közlekedési hálózat működtetésére. Az utasok a járatokat vonaljegy nélkül, díjmentesen vehetik igénybe a teljes vonalszakaszon. A menetrend szerinti járatnak megállója van egy forgalmas üzletközpontnál, amelynek tulajdonosa vállalta, hogy az önkormányzat által fizetendő szolgáltatási díj egy részét, számla ellenében, megtéríti önkormányzatunk részére. A szolgáltatási díjból továbbszámlázott összeget a kiadás felmerülésekor a K335 közvetített szolgáltatások rovaton számoljuk el. A bevétel elszámolása B403 közvetített szolgáltatások ellenértéke rovaton történik. Jelenleg a kiadáskor felmerülő áfát nem levonható áfaként kezeljük. A bevételhez kapcsolódó számla kiállításakor azonban 27%-os áfakulccsal számolunk, és szerepeltetjük az önkormányzat áfabevallásában. Ebben az esetben van-e lehetőségünk arra, hogy a kiadási oldalon elszámolt közvetített szolgáltatások áfáját levonásba helyezzük?

Kérdés: Kerületi önkormányzat havonta, a kerület lakosai számára ingyenes lapot jelentet meg, illetve rendszeresen ingyenesen látogatható rendezvényeket szervez, például kiállításmegnyitót. Ezen tevékenységekhez kapcsolódóan felmerült kiadásokat, pl. plakátnyomtatás, meghívók nyomdaköltsége, lapszerkesztés, tördelés lehet-e úgy tekinteni, mint a tevékenységet bemutató, népszerűsítő reklám, marketing, és ez alapján lehet-e a K342-es rovatra könyvelni, vagy nem helyes ez a megközelítés, és valamely más rovatra kell könyvelni? Ha igen, akkor melyikre, a K336, K337 vagy K355-ös rovatra?

Kérdés: Az önkormányzat és az óvoda egy épületben működik. Nincs bérleti szerződés, az óvoda nem fizet bérleti díjat. Az önkormányzat és az óvoda is alanyi adómentes, 1-es adószámmal rendelkezik. Mérőóra nincs, százalékos arányban fizet az óvoda közüzemi díjat az önkormányzatnak. Szerződés kötése szükséges? A közüzemi számla óvoda felé számlázandó részét K335-re könyveljük. Ezt milyen áfatartalommal tegyük? A?számlázás a B403 "Közvetített szolgáltatások ellenértéke" rovaton könyvelődik alanyi adómentes megjegyzéssel, áfatartalom nélkül. Hogyan helyes a könyvelés?

Kérdés: Egy magánszemély saját tulajdonában lévő ingatlanának beépíthetősége érdekében kérelmezte az önkormányzat képviselő-testületétől, hogy módosítsa a település rendezési tervét úgy, hogy a magánszemély a telken tervezett építési munkálatokat elvégezhesse. A képviselő-testület a kérelmet elfogadta azzal a kikötéssel, hogy a módosítással kapcsolatban felmerült 200 000 Ft + áfa tervezési költséget a magánszemélynek meg kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat rendelte meg a rendezési terv módosítását, ezért a tervezési díjat az önkormányzatnak kell kifizetnie a tervező cég részére. A számlában szereplő áfát nem vonjuk le, mivel az "önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége" kormányzati funkción kerül elszámolásra ez a kiadás, amely adómentes tevékenységnek minősül. Mivel az önkormányzat adóalany, ezért a magánszemélynek áfásan számlázhatjuk tovább, amelyből az áfaösszeget az adóhatóság részére be kell fizetni. Így az önkormányzatnak azonban nem térül meg a teljes 254?000 Ft-os költsége, a fizetendő áfát saját költségvetéséből kell finanszíroznia. Tekinthetjük-e a fenti gazdasági eseményt közvetített szolgáltatásnak? Amennyiben igen, akkor a tervezési díj áfája az önkormányzatnál levonható lesz?

Kérdés: Az internethasználat költségét a dolgozóinknak továbbszámlázzuk. A továbbszámlázásnál mint költségvetési intézmény alkalmazhatjuk-e a 18%-os áfakulcsot, vagy a 27%-os adómértékkel kell számolnunk?

Kérdés: Központi költségvetési szerv értékesített egy autót, melynek van könyv szerinti értéke még, és az alacsonyabb, mint a piaci érték. Vagyis drágábban adtuk el, mint a könyv szerinti érték. Mi a teendő, mik a pontos könyvelési tételek?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 228. számában megjelent 4210. számú kérdéssel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy abban az az esetben, ha a költségvetési intézmény a bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi díjakat, mint alapügylethez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat, adómentesen számlázza tovább, és a továbbszámlázás mérőóra alapján történik, akkor a B403-as rovatra a továbbszámlázott, áfát is tartalmazó beszerzési árat számoljuk el bevételként, de hogyan járunk el helyesen a kiadásoknál? A B403-ra elszámolt pl. 127 Ft bevételhez kapcsoló kiadásokat milyen rovatra könyveljük? 100 Ft-ot a K335-re és 27 Ft-ot a K351-re, de akkor nem ugyanaz az összeg szerepel a K335 és B403 rovatokon, vagy 127 Ft-ot a K335-re, de akkor meg a számla áfatartalma nem az áfarovaton szerepel?