1035 talált állásfoglalás a letét kifejezésre

Kérdés: Egy nonprofit kft. sportcsarnokot üzemeltet. A nem lakóingatlanok bérbeadására áfakötelezettséget választott. Az alábbi hasznosítási esetek fordulnak elő:
1. Magánemberek részére sportolás céljára sportpályát, termet adnak ki (például baráti társaság kibérli futballozni a sportcsarnok nagytermét). Ez bérbeadás és/vagy sportolási szolgáltatás?
2. Jóga-, torna- vagy táncoktató kibérli a sportcsarnok egyik kistermét, ahol magánembereknek tart foglalkozásokat, akik ezért díjat fizetnek az oktatónak.
3. Az iskolák és/vagy az óvodák fenntartói kibérlik a sportcsarnok egyik termét az iskolák, óvodák számára, tornaórák tartása érdekében.
4. Helyi sportegyesület egyik szakosztálya (például kosárlabda) számára kibérli a sportcsarnok egyik termét edzések megtartására.
5. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a szervezőknek fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik a bérlő, használó részéről.
6. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a sportcsarnok üzemeltetőjének fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik sportcsarnok üzemeltetője részéről.
7. A sportcsarnokot kibérlik koncert, táncverseny, szalagavató megtartása, előadás, egyéb, például vállalati rendezvény céljára.
Az 1-6. pont alá tartozó eseteknél a sportolók részére jellemzően öltözőhasználatot, zuhanyozási lehetőséget és sporteszközöket is biztosít a sportcsarnok. A használat szólhat néhány órára, vagy heti több alkalomra, illetve 1-2 hétre is, például edzőtábort tart a sportegyesület, illetve kiterjedhet a teljes sportcsarnokra vagy annak egy pályájára, termére. A sportcsarnok üzemeltetését a nonprofit kft. saját alkalmazottaival látja el (karbantartás, takarítás stb.).
A vázolt tényállással kapcsolatban felmerült kérdések:
– Hogyan kell értelmezni Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontjában foglalt szabályokat?
– A fenti esetek közül melyik szolgáltatás minősül bérbeadásnak és melyik sportolási szolgáltatásnyújtásnak?
– Milyen tartalmú szerződést kell kötni az egyes jogcímen használókkal annak érdekében, hogy az áfaminősítés egyértelmű legyen?

Kérdés: Egy költségvetési szerv (mint: bérbevevő) Németországban magánszemélytől bérel ösztöndíjasai részére lakást. A bérleti díjat a szerződésre hivatkozva előre, minden hónap 3-áig kell megfizetniük. A bérbevevő szerződés és egy belső bizonylat alapján utalja az összeget általában megelőző hónap végével, hogy időben megérkezzen. A német magánszemély nem állít ki sem számlát, sem számlát helyettesítő iratot.
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?

Kérdés: Iskolánk egy beruházás kapcsán több olyan számlát kapott, amiben jólteljesítési biztosíték szerepel. Ezeket a számla teljes összegével aktiváltuk, a jólteljesítési biztosítékokat mint szállítói tartozást tartottuk nyilván. Év végén az a döntés született, hogy ezeknek a tartozásoknak egy részét elengedik, így kivezetésre kerültek a 9244 számlával szemben. Az idén viszont az iskola úgy döntött, hogy mégis kifizetnék ezeket a számlákat. A kérdésem az, hogy hogyan tudom szabályosan visszavezetni tartozásnak?

Kérdés: Egy Spanyolországban székhellyel rendelkező vállalat, amely Magyarországon jelenleg áfaregisztrált adóalany (társaság), a tervezett ügyletei alapján egy magyarországi vevői készletből szolgálja ki vevőjét. A termékek az Európai Unió területéről kerülnek leszállításra a magyarországi raktárba (vevői készletbe). A raktárban a termékek használatára, hasznosítására kitárolás előtt nem kerül sor. A vevő egy magyarországi adóalany társaság, amely áfakötelezettségeit az általános szabályok szerint állapítja meg. A magyarországi készletet a vevő megbízásából egy Magyarországon letelepedett logisztikai szolgáltató kezeli és tárolja. A kitárolásra a vevő utasításai alapján kerül sor. A logisztikai szolgáltató a termékeket más áruktól elkülönítetten tárolja. A termékek tulajdonjoga a tárolás alatt a társaságnál marad mindaddig, amíg a vevő le nem hívja a termékeket, és ki nem tárolja a raktárból. A termékek kezelése keretében a logisztikai szolgáltató végzi a termék betárolását, illetve kitárolását, nyilvántartását és egyéb adminisztrációját. A társaság a készletet az időpont egyeztetését követően megtekintheti a raktárban. A társaság a vevői készletből egyetlen vevőt szolgál ki. A?társaságnak nincs más ügylete, amely magyarországi áfaregisztrációt tenne szükségessé. A fent vázolt ügylettel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy a társaság alkalmazhatja-e a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítést, amennyiben a magyar áfaregisztrációját megszünteti (deregisztrál)?

Kérdés: Intézményünk adásvételi szerződést kötött ingatlan (földterület) vásárlására. A földterületet bevetett állapotban vettük (a 2018. évi termés már bennünket illet meg), és a szerződés magában foglalta a zöldmunkák értékét is külön kiemelve. Ennek értékét is a K62-re kell könyvelni?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a költségvetési intézménynél az ellátottaktól letétre átvett pénzeszközöket? A mérlegben a pénzeszközök és követelések között került kimutatásra.

Kérdés: Ha egy belső ellenőrzés keretében feltárásra kerül, hogy a közalkalmazott nem jogosult pl. garantált bérminimumra (konyhalány), csak minimálbérre, de a munkáltató már évek óta a garantált bérminimumot folyósította eddig részére -?jogtalanul (hibásan a "B" osztályba sorolta "A" helyett) –, akkor a munkáltató csökkentheti a bérét, és a továbbiakban csak minimálbért folyósít, vagy munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként a hibája miatti különbözetet továbbra is folyósítania kell? Összességében a dolgozó bére csökkenhet? Találtunk egy alkotmánybírósági döntést, mely a meg nem szerzett munkabérrel foglalkozik, hogy van-e arra vonatkozóan szerzett joga az érintettnek. A döntés szerint ilyen szerzett jog nem keletkezik a még meg nem szerzett munkabérre. Érvényes lehet ez a döntés a téves besorolás esetére is?

Kérdés: Egy Magyarországon gazdasági céllal letelepedett társaság, többségében külföldi megrendelők részére gyárt és értékesít fogyasztási cikkeket. A gyártáshoz szükséges alapanyagokat és alkatrészeket részben a megrendelők biztosítják. Ezeket az alapanyagokat a megrendelők külön nem értékesítik a társaság részére; az alapanyagokat a társaság a saját alapanyagaival együtt beépíti a végtermékbe, és a végterméket értékesíti a megrendelők részére. Amennyiben a megrendelők által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság telephelyére, akkor ezeknek a szabad forgalomba bocsátását a társaság végzi a megrendelők által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján. A társaság rendelkezik önadózói engedéllyel, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát maga állapítja meg és helyezi levonásba. A fentieken kívül előfordulnak olyan esetek, amikor a társaság megrendelője egy meghibásodott gépet küld javításra a társasághoz. A javításhoz több esetben a megrendelő küld alkatrészt harmadik országból, melyet a társaság a javítás során beépít a meghibásodott termékbe, és a megrendelő részére javítási szolgáltatást számláz. Ezekben az esetekben a megrendelő által küldött alkatrészeket szintén a társaság helyezi szabad forgalomba, és a kapcsolódó importáfát maga állapítja meg és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. A fenti két esetben a társaság jogosult-e levonásba helyezni az import-áfát a megrendelők által rendelkezésre bocsátott alapanyagok kapcsán, ha igen, mikor nyílik meg a társaság áfalevonási joga?

Kérdés: Egy 100 százalékban önkormányzati tulajdonú társaság a nagyközönség számára ingyenesen látogatható kulturális vagy sportrendezvényeket szervez. Az ingyenes rendezvényekkel kapcsolatban közvetlenül felmerült költségek áfatartalma levonásba helyezhető-e akkor, ha a társaságnak a rendezvénnyel összefüggésben kizárólag a szponzori díjakból van áfaköteles bevétele?
A társaság önállóan vagy a tulajdonos önkormányzat által szervezett kulturális, illetve sportrendezvény társszervezőjeként rendezett eseményeken értékes tombolanyeremények sorsolását tervezi. A?nyereménytárgyak egyedi értéke esetenként elérheti, fődíj esetén pedig meghaladja a 70?000-80?000 forintot. A tombolatárgyakat vállalkozások ajánlják fel. A tombola darabját 500-800 forintért fogják árulni. A sorsoláson elhangzik a vállalkozás neve, illetve a rendezvényen a vállalkozások elhelyezhetik szóróanyagaikat, reklámtáblájukat. A felajánló nevének említése a sorsoláson, illetve a szórólapok, reklámtáblák elhelyezésének engedélyezése reklámszolgáltatásnak minősül? Ha igen, akkor társszervezés esetén mind a társaságnak, mind az önkormányzatnak számlakibocsátási kötelezettsége keletkezik. A feleknek ebben az esetben milyen értékben kell számlázni, illetve tombolatárgyak átadása tekinthető-e a reklámszolgáltatás ellentételezésének? Ha a reklámszolgáltatást a piaci értéken kell kiszámlázni, akkor a nyereménytárgyakat átadók is piaci értéken fogják kiszámlázni, tekintettel az Áfa-tv. 66. §-ának rendelkezésére?

Kérdés: Sportberuházáshoz előkészítési tevékenységeket (kiviteli tervek elkészítését, engedélyek beszerzését stb.) végez a sportegyesület, amelyet minisztériumunk vissza nem térítendő költségvetési támogatásban részesít. A beruházási helyszín ingatlanának (területének) tulajdonosa a magyar állam, a támogatottnak közös használati joga van a vagyonkezelővel. A vagyonkezelő egy költségvetési szerv. A támogatás eredményeképpen elkészült tervek melyik szerv könyveibe kerülnek számviteli nyilvántartásba, és a beruházást követően a megvalósult tárgyi eszközt (épületet) melyik szerv aktiválja?