1107 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Munkatársunk munkaköre és feladatai megkövetelik az állandó elérhetőséget és esetenként az ügyintézést. Lehetséges-e az intézmény által juttatott mobiltelefon-feltöltőkártya adómentessége, ha a dolgozó nyilatkozik arról, hogy csak a munkájához használja azt?

Kérdés: Egyetemünk az elmúlt években több román állampolgárságú doktoranduszhallgatóval kötött megbízási szerződést az egyes tanszékeken végzendő munkákra. Helyesen jártunk-e el akkor, amikor a részükre kifizetett megbízási díjból nem vontunk adóelőleget? A hallgatók egy része időközben letelepedési engedélyt és magyar állampolgárságot kapott, de továbbra is megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk őket. A kifizetésekből most már adóelőleget vonunk a kifizetőre megállapított szabályok szerint. Helyes-e az eljárásunk?

Kérdés: Városunk polgármesteri hivatala testvérvárosi küldöttséget fogadott. A nyelvi nehézségek áthidalása érdekében egyetemi hallgatókat alkalmaztunk tolmácsként, megbízási szerződéssel. Kell-e adóelőleget vonnunk a megbízási díjból? Minősíthetjük-e a tevékenységet szellemi tevékenységnek?

Kérdés: Költségvetési szerv egyaránt használ vonalas telefonkészüléket, előfizetéses és kártyás mobiltelefonokat. A telefonköltséget milyen feltételek mellett számolhatja el a költségvetési szerv adómentesen? Hívószám-részletezés hiányában minden esetben (vonalas, mobil) meg kell-e fizetni az adót (szja stb.) a teljes telefonköltség után?

Kérdés: Dolgozónk évek óta súlyosan beteg, de eddig még nem érvényesített erre tekintettel adókedvezményt. Milyen feltételekkel érvényesítheti, és megteheti-e ezt visszamenőleg?

Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?

Kérdés: Iskolánk egyik régi tanulója alapítvány létrehozására egy nagyobb összeget adományozott. Az alapítvány két éve működik, célja a hátrányos anyagi körülmények között élő diákok támogatása. Az alapítványt közhasznú szervezetként jegyezte be a bíróság. Ebben az évben jelentkezett egy másik régi tanulónk, aki szívesen támogatná az alapítványt. Kiadhatunk-e adókedvezményre jogosító igazolást az adományozott összegről?

Kérdés: Milyen esetekben marad tárgyi adómentes az oktatás 2003. július 1-jétől? Az óraadó tanárok továbbra is tárgyi mentesen folytathatják-e tevékenységüket?

Kérdés: Pedagógusok külföldi tanulmányúton vesznek részt. A kiadásokat az intézmény költségvetési pénzből fizeti. Terheli-e az iskolát valamilyen fizetési kötelezettség (pl. adó, tb stb.)?

Kérdés: A Ktv. 49/G. § (1) bekezdés alapján a köztisztviselőket ruházati költségtérítés illeti meg. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 5.5. pontja szerint a költségtérítés jellegű bevételek közül adómentes a ruházati költségtérítés. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót? Az elszámolás milyen bizonylat alapján történik?