1109 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló, kizárólag adóköteles tevékenységet folytató társaság (a továbbiakban: társaság) tevékenységeinek, feladatainak ellátásához személygépkocsi használatára van szükség. A társaság jelenleg nem tud ilyen értékben (kb. 10-12 millió forint) beruházni, így nyílt végű pénzügyi lízing igénybevételét tervezi. A?gépjárművek várható magánhasználata kb. 5 százalék lesz. Mivel a magyar piacon elérhető használtszemélygépkocsi-árakhoz és -állapotokhoz képest jelentősen kedvezőbb feltételekkel lehet az Európai Unió más tagállamaiban személygépkocsit vásárolni, kérdésünk arra irányul, hogy adójogilag járható-e az a konstrukció, hogy a társaság először megvásárolja (készletre) az adott személygépkocsit egy uniós tagországban, majd azt itthon értékesíti egy lízingcég részére, melyet követően azt visszalízingeli a fent említett konstrukcióban. (A tranzakció előtt a társaság bővítené a bejelentett tevékenységi köreit az autókereskedelemmel.) Álláspontunk szerint a fenti ügylet pusztán annyiban különbözik az itthon igen népszerű nyílt végű pénzügyi lízinghez képest, hogy a társaságnak ezáltal olcsóbb és jobb minőségű személygépkocsi kerül a használatába. A vázolt konstrukcióval kapcsolatban kérdésként fogalmazódott meg, hogy annak alábbiak szerinti áfarendszerbeli kezelése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak:
1. Cégtől történő uniós beszerzés alapján itthon a beszerzőnek fizetendő áfája és egyben levonható áfája is keletkezik, hiszen a beszerzés továbbértékesítési célt szolgál. Magánszemélytől történő uniós beszerzés alapján sem fizetendő, sem levonható áfa nincs.
2. A lízingcég felé történő belföldi értékesítést 27 százalék általános forgalmi adó terheli.
3. Nyílt végű pénzügyi lízing igénybevételével történő használat, melyben a 95% áfatartalom levonható, az 5% áfatartalom pedig nem levonható adóként számolandó el.

Kérdés: Az önkormányzat által lebonyolított startmunka mintaprogramok működése kapcsán az önkormányzat konyháját működtető – önkormányzat által alapított – intézménynek kerül térítésmentesen átadásra a közfoglalkoztatottak által megtermelt mezőgazdasági termény, amelyet a konyha közétkeztetéshez szükséges nyersanyagként használ fel. Azon termények, amelyek felhasználására a közétkeztetés során nincs szükség, nem kerülnek átadásra, hanem elsősorban az önkormányzat szociális rendeletében foglaltak szerint, rászorultság alapján kerül kiosztásra. Amennyiben még ezek után marad feleslegessé vált készlet, akkor azt az önkormányzat értékesíti. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat áfaalany, az értékesítés is áfával növelten történik. Az önkormányzat a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó beszerzések tekintetében az áfát nem vonja le, mivel ezen tevékenységnek a célja kötelező önkormányzati feladatellátások (közétkeztetés, szociális ellátások) segítése és nem pedig az értékesítés. Véleményünk szerint ezen tevékenység nem meríti ki az adóköteles gazdasági tevékenység fogalmát, ezért az önkormányzati intézménynek történő ingyenes átadás után nem számítunk fel áfát. Kérdésünk az, hogy helyes-e az ingyenes átadásra vonatkozó áfát érintő értelmezésünk?

Kérdés: Önkormányzatunk nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy egyedi döntés alapján esetenként támogatást nyújt magánszemélyeknek – jellemzően művészeknek – különböző önálló programjuk megvalósításához (pl. könyvkiadás, kiállítás szervezése stb.). A támogatás tényleges kifizetése támogatási szerződés alapján történik, melyben rögzítésre kerül a támogatás összege, mely összeggel a támogatottnak a szerződésben meghatározott időpontig a támogatott nevére szóló bizonylatokkal, számlákkal el kell számolni. Amennyiben a szerződésben foglalt elszámolási kötelezettségét nem teljesíti, nem a teljes összeggel számol el, vagy a támogatás összegét nem a szerződésben meghatározott cél megvalósítására használja fel, köteles a támogatás összegét részben vagy teljes összegben az önkormányzat részére visszafizetni. Fent leírt feltételekkel nyújtott támogatás a magánszemély támogatottnál keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget? A támogatási összeg kifizetésekor az önkormányzatnak mint kifizetőnek miként kell eljárnia?

Kérdés: Önkormányzatunk az alábbi jogcímeken teljesít kifizetéseket olyan magánszemélyek részére, akikkel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban: szakmai munka elismeréseként egyszeri jutalom; önkormányzat által alapított városi kitüntetéssel járó pénzjutalom.
Létrejön-e az önkormányzat és a magánszemély között a fenti esetekben biztosítotti jogviszony, azaz az ilyen jogcímen teljesített kifizetések után a kifizetőnek csak szja-előleget, vagy nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is kell vonnia a magánszemélytől?
Kell-e nyilatkoztatni a magánszemélyt, hogy van-e biztosítotti jogviszonya máshol (például főállás, vállalkozó stb.)?
Dönthet-e a magánszemély arról, hogy a kifizető biztosítotti jogviszonyként vagy anélkül teljesítse a kifizetést?

Kérdés: Gazdasági ellátó szervezetként több intézmény gazdasági feladatait látjuk el. Iskolai/óvodai/bölcsődei étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatos a kérdésünk. Kiállítható-e az erről szóló számla egy cég nevére az igénybe vevő gyermek helyett? Erről a témáról már Önök írtak a Költségvetési Levelek 201. számában a 3784. szám alatt, de időközben több szülő jelezte felénk, hogy a munkáltatójuk cafeteriaelemként adná ezt a juttatást, de emiatt a számlát ne a gyermek nevére, hanem a szülő munkáltatójának nevére kérjék. Mivel a válasz 2014. évi, nem 2017-re vonatkozik, emiatt nem fogadják el az abban foglaltakat.

Kérdés: Valutapénztárral nem rendelkező költségvetési szerv vagyunk. Külföldi kiküldetés esetén a dolgozók költségeik fedezésére forintban előleget kapnak. Kérdésem, hogy a valutaváltás-ról hozott bizonylat alapján elszámolható-e a valutaváltás költsége, illetve az átváltással járó árfolyam-különbözet?

Kérdés: Keletkezik-e cégautóadó-fizetési kötelezettsége a költségvetési szervnek azon személygépjármű után, amit csak hivatali célra használnak, illetve magáncélú használat esetén megtéríttetik annak költségét?

Kérdés: Egy belföldi magánszemély 2015. szeptember 3. napján kötött adásvételi szerződéssel lakóingatlant (lakás, lomtároló és gépkocsibeálló) vásárolt egy új építésű lakóparkban. Az adásvételi szerződés értelmében a vételár megosztásra került egyrészt a lakás és a lomtároló, másrészt pedig a gépkocsibeálló tekintetében. A?lakás és lomtároló vételára áfával növelt ellenértékben (azaz bruttó árban, amely az áfát is tartalmazza) került meghatározásra. A vételár három részletben került megfizetésre, amelyből kettő részletet még 2015-ben, az utolsó vételárrészletet pedig 2016-ban fizettek ki. A birtokbaadásra 2016 tavaszán került sor. Figyelemmel arra, hogy a kérdéses ingatlan megfelel az 5 százalékos adómérték alá tartozó ingatlanokra vonatkozó kritériumoknak (Áfa-tv. 3. számú melléklet 50-51. pont), az utolsó vételárrészletet már csak 5 százalékos általános forgalmi adó terhelte. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Hány százalékos áfatartalma van a 2015-ben megkötött adásvételi szerződésben meghatározott vételárnak, ha nem került megbontásra nettó + áfa összegre?
2. A 2016-ban megfizetett vételárnak hány százalék az áfatartalma?
3. Az adómérték változása eredményez-e adóalap-növekedést az eladónál? Amennyiben igen, akkor az áfa csökkenése miatt realizálódó adóalap-növekedés (nyereség) az áfa megfizetésére kötelezett vevőt vagy az áfát a költségvetéshez továbbutaló eladót illeti meg?
4. Amennyiben az eladót visszafizetési kötelezettség terheli, akkor hogyan lehet megállapítani a visszafizetendő összeg mértékét, és milyen jogcímen követelhető az összeg?

Kérdés: Az intézmény által rendezett szakmai rendezvényre, megbeszélésre vidékről, illetve külföldről előadók érkeznek. Utazási költségüket milyen formában lehet részükre megtéríteni (nem saját dolgozók)? Milyen ERA-kódra tudjuk elszámolni?

Kérdés: Idén kapott ruhapénz elszámolásánál elfogadható-e jövő évi ruhaszámla? (A tervezett utasításban úgy szerepelne, hogy az utasítás hatálybalépésétől 2017. január 31-ig kiállított számla fogadható el.)