1158 talált állásfoglalás a magánszemély kifejezésre

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja értékesíteni szeretné az új építésű lakását. Az első adásvételi szerződés kelte 2023. január 17-e volt. Az első tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem ingatlan-nyilvántartási szerv felé történő benyújtásának ideje a szerződéskötést követő napokban, 2023. január hónapban történt meg. Birtokbaadásra 2024 májusában került sor, a tulajdonjog tényleges bejegyzésének időpontja pedig 2025 augusztusa, a 2023. januári adásvételi szerződés jogcímén.
Melyik dátumot kell az Szja-tv. szerinti megszerzési időpontnak tekinteni?

Kérdés:

Kérem ismertessék részletesen a tartós megbízási díj számfejtését,
a) ha nem éri el a minimálbér 30%-át (pl. bruttó 50 ezer Ft/hó);
b) ha meghaladja a minimálbér 30%-át (pl. bruttó 400 ezer Ft/hó).
1. Tartós megbízás esetén számolunk 10% költséghányaddal, vagy a teljes bruttó megbízási díj a járulékfizetési és szociálishozzájárulásiadó-alap?
2. A minimálbér 30%-a után fizetendő járulékot és adót a munkáltató egészíti ki a bruttóból levont részen felül. Ezt milyen jogcímen, adónemkódon kell bevallani és megfizetni?

Kérdés: Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának édesanyja 2021. január 30-án elhalálozott. A tulajdoni lap szerint 2021 júniusában bejegyzett örököse lett a magánszemély a néhai édesanyja tulajdonát képező termőföldnek. Kell-e személyi jövedelemadót fizetnie, ha 2026. január hónapban értékesíti ezt a földet?

Kérdés:

Költségvetési szervünk munkavállalójának négy kiskorú gyermeke van, és úgy nyilatkozott, hogy igénybe veszi év közben a munkabéréből a családi adó- és járulékkedvezményt. Bruttó 600.000 forint a havibére. Az édesanya is felvételt nyert költségvetési szervünkhöz, havi 350.000 forintos bruttó munkabérért. Az anyuka nyilatkozott a négy gyermeket nevelő anyák kedvezményéről (a továbbiakban: NÉTAK), de ez járulékkedvezményre nem jogosítaná. Ebben az esetben szükséges-e az édesanyának nyilatkoznia a családi adó- és járulékkedvezmény igénybevételéről is? Az anyuka igénybe tud venni járulékkedvezményt, ha az apuka már igénybe vette?

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozójának három gyermeke van. 2007. 08. 29-én születtek a hármas ikrei, akik közül az egyik halmozottan sérült, tartósan beteg. A három gyermek közül kettő jelenleg is az édesanyjával lakik, utánuk családi pótlékot folyósítanak. A halmozottan sérült harmadik kisfiút 2021-ben szociális intézményben helyezték el. Ettől az időponttól a családi pótlékot az intézmény kapja mint tartási díjat, az édesanya lemondott róla. 2025-ben a gyermek betöltötte a 18. életévét, az intézmény kérésére gondnokot kellett kijelölni számára, mivel az állapota nem teszi lehetővé, hogy ügyeit maga intézze. A tartósan beteg gyermek után az édesanya a születésétől számítva több mint 14 évig kapta a családi pótlékot. A magánszemély édesanya jogosult-e a személyijövedelemadó-mentességet igénybe venni? A családi járulékkedvezményt kettő vagy három gyerekre veheti igénybe az édesanya?

Kérdés:

Intézményünk az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. pontja alapján tervezi belépőjegyek beszerzését egy nemzeti parktól különböző kiállításokra és szervezett túrákra, amelyeken dolgozóink részt vehetnek. A nemzeti park által nyújtott ilyen jellegű szolgáltatások kulturális szolgáltatásnak minősülnek? Az egyes meghatározott juttatások körében biztosítható-e a dolgozók részére eseti belépő sportlétesítménybe való látogatásra? Ha igen, vonatkozik-e erre értekbeli korlátozás? Illetve mindkét eset kapcsán kérdezzük, hogy mivel az intézmény vásárolná meg a belépőjegyeket, így előzetes kötelezettségvállalás elkészítése szükséges? Mely rovat lenne az Önök szempontjából legmegfelelőbben alkalmazandó?

Kérdés: Kistelepülési önkormányzat vagyunk, és egyre nagyobb a szakemberhiány arra vonatkozóan, hogy kisebb javítási, karbantartási feladatokat elvégeztessünk. A vállalkozások általában ilyen kis volumenű munkát nem vállalnak, de előfordul, hogy a környéken vállalkozás sincs, aki kisebb javításokat elvégez (pl. ajtózárcsere, a buszmegálló törött deszkáinak kijavítása, a mosdóhelyiség kimeszelése, kiesett csavarok pótlása, szekrényzár cseréje, polc javítása stb.). A településen még él egy-két idősebb nyugdíjas, aki el tudja végezni, de nem számlaképes, illetve van olyan vállalkozás, aki elvállalná, de katás vállalkozó, így az önkormányzatnak számlát kiállítani nem tud. Köthet-e az önkormányzat megbízási szerződést egy nyugdíjassal vagy egy katás vállalkozóval a fentiekben felsorolt kisebb javítási feladatok elvégzésére?

Kérdés: Az önkormányzatunk adna 20.000 Ft értékben ajándékutalványt a dolgozóinak, melyet egy meghatározott üzletben vásárolhatnának le. Az ajándékutalványokat megvásárolja az önkormányzat. Adózási szempontból milyen költségekkel járna ez?

Kérdés: Települési önkormányzat támogatást kíván nyújtani annak a többcélú kistérségi társulásnak, amelynek maga a település is tagja. A település arra ad támogatást, hogy a társulás azt valamilyen kulturális szolgáltatás igénybevételére fordítsa a kistérség részére. A társulás összesen 300.000 Ft összegben 1000 db belépőjegyet kíván ebből vásárolni egy, a településen működő történeti-kulturális emlékparkba. A társulásnak általa fenntartott intézménye nincs. Ezeket a belépőket terv szerint átadná a többi önkormányzat részére, az önkormányzatok pedig adott esetben az intézményeik dolgozói részére. A fentiek szerint adott juttatás adómentes-e mind a társulás részéről, mind az önkormányzat részéről? Amennyiben adómentes, akkor kell-e számfejteni a KIRA-rendszerben az adott dolgozó részére mint adómentes juttatást, vagy elegendő átvételi jegyzéken átadni?