730 talált cikk a megállapodás kifejezésre

Kérdés: Az óvoda épületében működik, de önálló költségvetési szerv a konyha. Az óvoda bizonyos költségek (víz, gáz, internet, telefon stb.) meghatározott százalékát továbbszámlázza a konyhának megállapodás értelmében. Az óvoda alanyi adómentes áfa szempontjából, tehát az általa kiállított számlának nincs áfatartalma. A szolgáltatók által kibocsátott számlákat hogyan kell szabályosan érkeztetni? Pl. a gázszámlának a továbbszámlázásra kerülő bruttó összege a K335-ös rovatra kerül, vagy csak a nettó a K335-re, az áfa pedig a K351-re? Nyilván a bruttó összeget számlázzuk tovább adómentesen, tehát a B403-as rovatra a teljes összeg kerül. Információink szerint a Kincstár ellenőrzi a K335 rovaton és a B403 rovaton szereplő összegek egyezőségét, ami csak az első esetben áll fenn, úgy viszont a bejövő számla alap+áfa adatai nem egyeznek a tényleges adatokkal.

Kérdés:

A kulturális ágazatot érintő béremelésről szóló 434/2025. Korm. rendelet részletezi a béremelés részét képező bérelemeket: „1. § (3) Az (1) bekezdés szerinti béremelést a 2025. november 30-án fennálló alapbér, a bérpótlék és egyéb bérelemek együttes bruttó összegének, továbbá az illetmény – ideértve a fizetési osztály és a fizetési fokozat szerint megállapított illetményt, a munkáltató döntésén alapuló illetményrészt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot és a rendszeres keresetkiegészítést – bruttó összegének alapulvételével kell megállapítani.” Egyéb bérelemként figyelembe kell venni a jutalmak összegét, tehát a meghatározott bértömegbe beletartozik-e a jutalom? Továbbá megerősítést kérnénk, hogy a bértömeg meghatározásakor a bértömeg részét nem képezi a cafeteriajuttatás, a közlekedési költségtérítés és a többletfeladat elvégzéséért járó megbízási díj.

Kérdés: Rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettsége van egy költségvetési szervnek. A legalább 4 órát foglalkoztatott 1 fő rehabilitációs foglalkoztatottnak minősül. Amennyiben év közben áll munkába a dolgozó (például február 15-én), akkor hogyan kell vele számolni a rehabilitációs foglalkoztatottak számítása során?

Kérdés: Költségvetési intézményünk (kulturális központ) terembérleti szerződést köt egy szolgáltatóval, aki az általa bérelt teremben a szerződés szerinti időpontban előadást tart. Az előadásra – a bérlő saját értékesítésén kívül – az intézményünkben is lehet jegyet vásárolni, pl. a megbízó saját online felületének használatával, vagy az általuk előre kinyomtatott jegyek átadásával, jegyárusítási jutalék ellenében. Nem kötünk bizományosi szerződést, a terembérleti szerződés kiegészítéseként a jegyek árusítását, és a jegyárusítási jutalék százalékos mértékét rögzítjük. Ez alapján a jegyárusítási jutalékot (és a terembérletet) kiszámlázzuk a bérlőnek.
Ezek alapján milyen (bizományosi vagy közvetítői) szerződést kell-e kötnünk ahhoz, hogy a jegyárusítási bevétel ne az intézményünk bevétele legyen, és a számla- és a nyugtaadási kötelezettség a megbízót terhelje?
Ha megbízottként áruljuk a jegyeket, a szerződés az intézmény nevére szólhat, vagy a feladat ellátásával megbízott kolléga nevére? (Áfa-tv. 160. § értelmezése.)
A jegyértékesítés elszámolásában kérnénk segítséget. Az átvett és értékesített jegyek elszámolása hogyan történik, a nyugtaadási kötelezettség kit terhel?

Kérdés: Önkormányzatunk ebrendészeti telepet működtet. A 785/2021. Korm. rendelet 8. §-a (1) bekezdése szerint a kóbor állat tulajdonosa köteles megtéríteni az ebrendészeti telepnek az állat befogásával és elhelyezésével kapcsolatos, a jogszabály által tételesen felsorolt költségeket. A 8. § (4) bekezdése ezen költségekre már mint „szolgáltatások díjtételei”-re hivatkozik (előzetesen meg kell határozni, honlapon közzétenni). A költségek megfizettetése kapcsán merült fel a kérdés, hogy az ebrendészeti telep tevékenysége közhatalmi tevékenység, vagy áfakörbe tartozó, áfával számlázandó szolgáltatás? Ez utóbbi esetben minden, a telep működésével, fenntartásával kapcsolatos kiadás áfája levonásba helyezhető (pl. állateleség beszerzése, közüzemi díjak, karbantartás, takarítás, fertőtlenítés stb.)?

Kérdés: Család- és gyermekjóléti szolgálatunknál hamarosan intézményvezető-váltás lesz. Abban az esetben, ha az új intézményvezető nem szeretne együtt dolgozni a házi segítségnyújtás szakmai egység vezetőjével, mik a lehetőségei, és miként élhet ezen lehetőséggel? Kötelező másik beosztást felajánlani részére? Miután diplomával rendelkezik, intézményünkben főiskolai végzettséghez kötött beosztás a mostanin kívül csak családsegítőként lenne, de egyrészt nincs erre vonatkozóan szakmai tapasztalata, illetve viselkedési problémái miatt abban a beosztásában sem lenne jó, ha a szolgálatnál maradna. Ebben az esetben jár neki végkielégítés? Ha igen, akkor miként kell kiszámolni az adott összeget? Adott szakmai egységvezető 20 éve van a szolgálatnál, szakmailag nincs kifogás a munkájára, de a hangulatingadozásai miatt nehéz vele együtt dolgozni. Számtalanszor előfordul, hogy kritikán aluli megnyilvánulásai vannak kollégái-val szemben, amivel rendszeresen feszültséget okoz.

Kérdés: Az Szt. 45. §-ának (1) bekezdése és az Áhsz. 25. §-ának (10) bekezdése, valamint a 38/2013. NGM rendelet X. fejezetének B. 4. pontja alapján a pályázat útján nyert támogatásokat el kell határolni. Az elhatárolásból visszaírjuk a személyi jellegű kiadásokat, a dologi kiadásokat, az áfát, valamint a visszafizetendő támogatást, amennyiben van. Amennyiben önerőt is kell biztosítani a beruházáshoz, úgy az önerővel növelt összegből kell a fenti tételeket levonni, és azt az összeget kell a 443* főkönyvi számon nyilvántartani, azaz az aktivált értéket? Vagy csak a pályázati támogatás összegéből kell levonni a fenti tételeket (ebben az esetben külön kell számolni rá értékcsökkenést, hiszen nem egyezik meg az elhatárolt összeg az aktiválás értékével)? Hogyan kell szabályosan elvégezni a pályázati támogatások elhatárolását?

Kérdés: Önkormányzatunk kapott egy ajánlatot térítés nélküli átadással kapcsolatban három ingatlan tekintetében. Két tétel esetén kivett közút szerepel a tulajdoni lapon, egy tekintetében kivett kerékpárút. Mivel önkormányzatunk áfa tekintetében áfakörösnek minősül, így térítés nélküli átadásnál szóba jöhet áfafizetési kötelezettség. A három ingatlan esetén felmerül-e fizetendő áfa a térítés nélküli ügylet kapcsán, vagy sem, ha az átadó fél egy, az általános szabályok szerint adózó adóalany?

Kérdés: Intézményünk vagyonkezelésbe vette egy önkormányzattól az egyik iskoláját. Az iskolával egy helyrajzi számon működik a gyermekétkeztetést biztosító konyha is, mely nem került a tankerület vagyonkezelésébe. Fő- és almérő órával felszerelt az ingatlan. Az ingatlanon napelem kiépítése történt. A mérőórák által mért villamos energiát korrigálják a napelemek által termelt energiafelhasználással, mely szintén mérőórával felszerelt, a többi közüzemi díj a mért fogyasztás alapján kerül számlázásra.
A tankerület az ingatlan használatáért bérleti díjat nem fizet. Az önkormányzat abban az esetben számlázza ki a tankerület részére a közüzemi díjakat helyesen, ha az ingatlan használatához szorosan kapcsolódó díjként, áfamentesen vagy közvetített szolgáltatásként 27%-os áfakulccsal állítja ki a számlákat?

Kérdés: A Gyvt. 94. §-ának (3) bekezdése meghatározza, hogy mikor köteles a települési önkormányzat bölcsődét üzemeltetni. A 15/1998. NM rendelet 34. §-a rendelkezik arról, hogy mit kell tenni abban az esetben, ha a települési önkormányzat nem biztosít bölcsődei ellátást.
34. §: Ha a települési önkormányzat nem biztosít bölcsődei ellátást – a Gyvt. 94. §-a (3a) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében –
a) minden év március 1-jéig a helyben szokásos módon felhívást tesz közzé arról, hogy a szülő vagy más törvényes képviselő április 15-éig jelezheti a települési önkormányzat felé a bölcsődei ellátás biztosítása iránti igényét, és
b) minden év március 31-éig megvizsgálja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adott év január 1-jei adatai alapján a település 3 év alatti lakosainak száma meghaladja-e a negyven főt.
HEFOP-pályázat keretében 2004. évben döntött a testületünk a bölcsőde bővítéséről, majd a kivitelezést 2006. évben megkezdtük. Ekkor a testület saját elhatározásból döntött a bölcsőde üzemeltetéséről, fejlesztéséről. A pályázati fenntartási kötelezettség 2024. december 31-ig tartott. A települési önkormányzatunk területén 10.000 főnél kevesebb lakos él, az éves születések száma 40–60 fő között van. Önkormányzatunk a pályázati fenntartási kötelezettség határidején túl is üzemelteti a bölcsődét, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában (továbbiakban: SzMSz) a bölcsődei ellátás az önként vállalt feladatok között szerepel. A településen nem történik felmérés, mely igazolná, hogy legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik a bölcsődei ellátásra.
Dönthet-e a testület úgy, hogy a bölcsődei ellátás továbbra is önként vállalt feladat legyen, vagy módosítanunk kell az SzMSz-t, és a kötelező feladataink között kell szerepeltetnünk?