804 talált cikk a mentesség kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat nyugállományú köztisztviselő részére temetési segélyt nyújt házastársa halála miatt. Milyen rovaton kell elszámolni a kiadást? Ebben az esetben is adómentes?

Kérdés: Az önkormányzat milyen módon támogathatja a nem jogi személyiségű "szervezeteket"? Például olyan kertbarátkör, mely az önkormányzattal a rendezvények terén együttműködik, de nincs bejegyezve, nincs adószáma stb. Támogatásnak minősül-e vagy a dologi kiadások között kell elszámolni, mert a kertbarátkör nevére nem is kérhető számla, támogatási szerződést nem lehet vele kötni, mert nem szervezet? Ha lehet támogatni, hogyan számoltatható el? Mi a kötelezettségvállalás dokumentuma ilyen esetben?

Kérdés: Az önkormányzat nem tartozik áfakörbe (alanyi mentes). A víziközmű-szolgáltatás alaptevékenysége az önkormányzatnak. A víz- és csatornahálózat bérbeadásáról szóló számlát áfa felszámítása nélkül állította ki! Helyesen járt el ebben az esetben?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Bérbeadásnál áfamentességet választottunk. A bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatások továbbszámlázásánál is mentesen kell-e számláznunk, illetve mivel nem tudjuk visszaigényelni a közüzemi díjak áfatartalmát, a továbbszámlázásnál a számla nettó összegét vagy az áfát is tartalmazó bruttó összeget kell adómentesen számlázni?

Kérdés: Önkormányzatunk 9, illetve 17 személyes kisbusszal rendelkezik. Szeretnénk a buszt bérbe adni. Milyen módon tehetjük ezt meg? Hogyan kell szabályozni a bérbeadást? Szükséges-e hozzá külön szabályzat, illetve milyen egyéb módon kell szabályozni a felelősséget, mely számviteli szabályokra kell odafigyelni?
Mi a helyzet abban az esetben, ha az önkormányzat saját közalkalmazott sofőrt is biztosít a bérbeadáshoz?

Kérdés: Egy vizsgáztató áfakörös, és számlát állít ki az intézménynek a vizsgadíjról és az útiköltségről. Az útiköltségnek van áfatartalma?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk, amennyiben névadóra 1-3 ezer forint értékben ajándékot vesz a gyermek részére, minek minősül? Anyagként elszámolható, vagy üzleti ajándéknak számít?

Kérdés: Önkormányzatunk 2016. június 16-án árverésre bocsátotta belterületi L-k-e-1 lakóövezetbe sorolt építési ingatlanait. Négy telek 36 000 E Ft értékben elkelt. A végleges adásvételi szerződés 2016 júliusában kerül megkötésre. Önkormányzatunk áfakörön kívüli, 1-es adószámmal rendelkezik. A kérdésünk az lenne, hogy be kell-e jelentkeznünk az áfakörbe, az eladási árnak van-e áfatartama, ha igen, hány százalékos?

Kérdés: 2015. évben egy, az önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló társaság személygépkocsit vásárolt nyílt végű pénzügyi lízinggel. Az előlegszámlának és a havi számláknak az áfáját a társaság levonásba helyezte. A futamidő vége előtt végtörlesztésre került sor, és az eddigi "bérlő", vagyis a társaság tulajdonába került a személygépkocsi, a lízingcég az általános forgalmi adóval növelt ellenértékről a számlát ki is állította. A társaság most értékesíteni szeretné a személygépkocsit. A termék értékéhez mérten csekély összegű maradványértéken megvásárolt személygépkocsi értékesítése adómentes ügyletnek tekinthető-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában foglalt szabály alapján, figyelemmel arra, hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az Áfa-tv. 124-125. §-ai szerint valóban nem levonható, vagy a személygépkocsi nyílt végű lízingjét terhelő áfa levonásának lehetősége kizárja a 87. § b) pontjának alkalmazását?

Kérdés: Szerződés alapján önkormányzatunk a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatóak-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?