335 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében foglalkoztat munkavállalókat. A munkaidő-nyilvántartás szabályairól, felelősségéről és módjáról szeretnék tájékoztatást kérni.

Kérdés: Hatórás részmunkaidőre vagyok kinevezve, de 2016 novembere óta 8 órában dolgozom. Ezt úgy oldják meg, hogy mindig 2 óra túl--órának minősül. Hiába dolgoztatnak velem 8 órát, cafeteriát 6 órás munkára fizetnek.

Kérdés: Egy 100% önkormányzati tulajdonú egészségügyi tevékenységet végző nonprofit kft. munkavállalója munkaidejéhez kapcsolódik a kérdésünk. A Kjt. 55. §-ához ("A munka jellegétől függően végrehajtási rendelet meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait") kapcsolódóan a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rend. 11. §-a az alábbiakról rendelkezik: "A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen töltenie
b) a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugár-ártalomnak kitett közalkalmazottnak..."
A heti 40 órás munkarendben dolgozó munkavállaló esetében ez azt jelenti, hogy a munkahelyen napi 6 órát kell csak eltöltenie (a +2 órát otthon), illetve a napi +2 órát más munkakörben is ledolgozhatja, vagy csak heti 30 órás munkarendben dolgozhat?

Kérdés: Önkormányzatunknál mind a piaci, mind a parkolási díjat beszedő kollégák hétvégi munkát is ellátnak. A dolgozók nem végeznek rendkívüli munkát, heti negyven óra a munkaidejük, de a parkolási rendeletnek, illetve a piacüzemeltetési szabályzatban foglalt nyitvatartási időpontoknak megfelelően vasárnap, illetve munkaszüneti napokon is folyik munkavégzés. A parkolási rendelet szerint díjfizetési kötelezettség hétfőtől péntekig 8.00-18.00 óráig, szombaton 8.00-18.00 óráig, vasárnap 8.00-18.00 óráig van a kijelölt parkolási zónákban. A dolgozók ezen időszakban kerülnek beosztásra. A munkaszüneti napokon a fizetőparkoló-zóna díjfizetés nélkül vehető igénybe, ekkor értelemszerűen nincs munkavégzés sem. A piac nyitvatartása naptári időszakonként változó. Hétköznap 8.00-16.00-ig, 8.00-17.00-ig, illetve 8.00-18.00-ig, szombaton 8.00-15.00-ig 8.00-16.00-ig, illetve 8.00-17.00-ig, vasárnap 8.00-12.00-ig tart nyitva. Munkaszüneti napokon május 1., pünkösdhétfő és augusztus 20. kivételével zárva tart. A fent vázoltak alapján a munkáltató az Mt.-ben foglaltak szerinti rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e, és így vasárnapra, illetve munkaszüneti napra rendes munkaidőben beoszthatók-e? Ha igen, akkor milyen pótlékra jogosultak, továbbá mire kell figyelni a részükre járó pihenőidő kiadásakor?

Kérdés: Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 96. §-ának rendelkezései alapján az önkormányzat jogosult megalkotni olyan rendeletet, melyben szabályozza a hivatali helyiségen kívüli és a hivatali munkaidőn túli házasságkötés létesítése engedélyezésének helyi szabályait és a többletszolgáltatás ellentételezéseként fizetendő díjakat. A hivatali helyiségen kívül, illetve a hivatali időn túl tartott eseményekért fizetendő többletszolgáltatási díjak az Áfa-tv. hatálya alá tartoznak-e, vagy áfakörön kívüli tevékenységnek minősülnek (mint közhatalmi tevékenység)? (Nem az egyéb szolgáltatásokra gondolunk, mint pl. zeneszolgáltatás, szervírozás.) Azt tapasztaljuk, hogy az egyes önkormányzatok tekintetében ennek megítélése eltérő.

Kérdés: A Költségvetési Levelek 244. számában feltett 4485. számú kérdést kiegészítenénk azzal, hogy az önkormányzatunk olyan sportcsarnokot működtet, amelyben uszoda, tornaterem, szauna, konditerem és szolárium található. A szauna és a szolárium igénybevételéből származó bevétel vonatkozásában online pénztárgéppel teszünk eleget nyugtaadási kötelezettségünknek. A sportcsarnokban az önkormányzati tulajdonú kft. két munkavállalója takarítói munkakörben végez munkát, akik a takarítási feladatok ellátása mellett beszedik a bevételeket és kezelik a pénztárgépet. A két munkavállaló pénztárgépkezelői képesítéssel rendelkezik, azonban nem pénztáros, hanem takarítói munkakörben vannak alkalmazva, a pénzbevételek beszedése és a pénztárgép kezelése a napi munkaidőnek csak a töredékét teszi ki, és nincs érvényben pénztárgépkezelői vagy más képesítési követelményre vonatkozó munkáltatói rendelkezés. Ebben az esetben kötelezi-e valamilyen jogszabály a kft.-t mint munkáltatót a garantált bérminimum megfizetésére? Eljárhatunk-e úgy, hogy az önkormányzat nem a kft.-t, hanem a két munkavállalóját közvetlenül bízza meg a pénzbevételek beszedésével és a pénztárgép kezelésével?

Kérdés: 2017. február 14-én fogadta el a kép-viselő-testület a 2017. évi költségvetést, melyben szerepel egy sor a túlórák és helyettesítések költségeinek fedezetére. Jogszerűen járt-e el a jegyző, ha 2017. január 23-án – a megnövekedett ellátandó feladatokat látva – munkaidőn túli munkavégzést írásban rendelt el a hivatali dolgozók esetében? Annak lecsúsztatása nem volt lehetséges az elkövetkező hónapban, ezért a költségvetés elfogadása után – amelyben szerepel egy ilyen sor a fedezetére – február 28-án történt meg a kifizetése, szabadidő megváltása.

Kérdés: A köztisztviselői illetményem a középiskolai végzettségűekre vonatkozóan, a 13. fizetési fokozatban nem éri el a garantált bérminimumot. Ki kellene-e egészíteni a munkáltatónak a garantált bérminimumra? Ha a munkáltató eltérítené az illetményt, akkor az eltérítés a garantált bérminimumra jönne rá?

Kérdés: Közalkalmazott dolgozó 1986. szeptember 1-jén kezdett munkaviszonyt a helyi általános iskolában. 2016. szeptember 1-jén részmunkaidőt kezdeményezett, abban a tudatban, hogy a 30 éves jubileumi juttatását 100%-ban megkapja a 2016. augusztus 31-ei fizetése alapján. Ennek ellenére a fenntartó a szeptember 1-jei állapotot vette figyelembe, ezért 30%-kal kevesebb lett a jubileumi juttatása. Jogos volt-e az eljárás?

Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?