Költségvetési szervnél, önkormányzatnál és hivatalánál két munkavégzésre irányuló jogviszony egyidejű fennállásának feltételei

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében. Az önkormányzattal munkaviszonyban álló személy tekintetében a képviselő-testület vagy annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
Kapcsolódó címke:

Munkavállalók közép- és felsőfokú oktatásban részt vevő gyermekeinek támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk támogatni kívánja a dolgozók közép- és felsőfokú képzésben részt vevő, iskoláskorú gyerekeit szeptemberben. Milyen lejelentési, fizetési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...kell tenni a köznevelésben részt vevő, illetve a felsőoktatásban tanuló gyermekekre tekintettel a munkavállalónak adott juttatások között, tekintettel arra, hogy eltérő adózási szabályok érvényesülnek a két személyi kör vonatkozásában.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
Kapcsolódó címkék:  

Nyílászárók értékesítése és beszerelése

Kérdés: Önkormányzatunk adókötelesen ad bérbe ingatlanokat (adószámunkban 2-es áfakód szerepel), és a bérbe adott ingatlanok egy részénél a nyílászárókat ki fogjuk cseréltetni. A gyártó a gyártás előtt felméri a helyszínen a legyártandó nyílás­zárók egyedi méreteit, a munkát gyártásba ekkor adja, majd a gyártás után elvégzi azok beépítését is. A fenti tényállással kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az alábbi esetekben a gyártó az önkormányzatunk – mint szolgáltatást igénybe vevő – által kiállított "fordított adós" nyilatkozat birtokában kibocsáthatja-e számláit a fordított adózás szabályai szerint (Áfa-tv. 142. §). A gyártó álláspontja szerint, mivel ő nem a készleten lévő nyílászárókat értékesíti, hanem az ingatlanok egyedi jellemzői alapján, a nyílászárók egyedi méretei alapján új nyílászárókat gyárt (teszi mindezt vállalkozói szerződés alapján), a fordított adózás szabályai szerint kell eljárnia. A nyílászárók típusától füg­gően az alábbi háromféle megoldásban történik a nyílászárók beszerelése:
1. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílás­zárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi saját munkavállalóival.
2. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílás­zárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi, azonban a beszerelés elvégzéséhez alvállalkozót von be.
3. A gyártó vállalkozói szerződést köt a nyílászárók legyártására, azonban a legyártott nyílászárókat nem a gyártó szereli be, hanem egy harmadik cég, akivel önkormányzatunk köt szerződést. Ebben az esetben a gyártó az egyedileg legyártott nyílászárókat számlázza, azok beszerelését nem ő végzi.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
Kapcsolódó címke:

Nemzetiségi önkormányzat személyi juttatása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat személyi juttatásai nem tartoznak bele a nettó finanszírozás körébe. Hogyan kell könyvelni a nettó kifizetést, a bruttó juttatásokat, a munkaadókat terhelő közterheket és a munkavállalókat terhelő közterheket?
Részlet a válaszából: […] A személyi juttatásokkal és a kapcsolódó közterhekkel kapcsolatos gazdasági események elszámolásai a következők:1. Kötelezettségvállalás a költségvetési számvitel szerintT0021 – K051(2)/05222. Esedékes személyi juttatások a költségvetési számvitel szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
Kapcsolódó címke:

Munkába járás költségtérítésének változása, ha a munkavállalónak óvodás, bölcsődés gyermeke van

Kérdés: Amennyiben kollégánk gyermeke óvodás vagy bölcsődés, és a településen belülről jár be dolgozni, milyen módon téríthető meg számára a munkába járás költsége az új rendelkezések alapján?
Részlet a válaszából: […] ...munkába járáshoz megvásárolt bérlet, jegy árának 86%-át köteles megtéríteni, de a kormányrendeletben meghatározott esetekben – a munkavállaló döntése szerint – a közlekedési eszközzel történő munkába járás költségének megtérítése helyett 9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
Kapcsolódó címkék:  

Hivatali autó vezetésével össze­- függésben kiszabott közigazgatási bírság

Kérdés: Költségvetési szerv munkatársának gyorshajtása miatt közigazgatási bírságot róttak ki a költségvetési szervre mint a gépjármű üzemben tartójára. A költségvetési szerv számlát helyettesítő (adómentes) okmányt állított ki az érintett kormánytisztviselőnek. Helyes-e a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának alkalmazása? Amennyiben nem, akkor a kormánytisztviselővel szembeni követelés előírása milyen dokumentum alapján történhet? Kormánytisztviselő kérésére – az erre vonatkozó károkozás és vétkességet elismerő nyilatkozat megtételén túli, hozzájáruló nyilatkozattal – történhet-e a követelésérvényesítés az illetményből való levonás útján? Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a dolgozó miatt a munkáltatóra kirótt közigazgatási bírság áthárítását a vétkes dolgozóra?
Részlet a válaszából: […] ...kerül kiszabásra, azt a költségvetési szervnek kell megfizetnie. Ekkor a közigazgatási bírság kártérítés formájában követelhető a munkavállalótól (kormánytisztviselőtől). Tekintettel arra, hogy munkavállalói kártérítésként kell érvényesíteni a követelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Terményjuttatás közfoglalkoztatottnak

Kérdés: Az önkormányzatok a közmunkaprogram keretében a közmunkában foglalkoztatottak részére terményt adnak. Milyen adó és járulék terheli ezt a juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...az az Szja-tv. 70. §-ának (1a) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül, feltéve hogy a munkáltató azt valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján adja több munkavállaló (közfoglalkoztatott) részére, azonos feltételekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:    

Bankszámla-költségtérítés a közszférában

Kérdés: A költségvetési szervnél foglalkoztatottak részére fizethető bankszámla-hozzájárulásnak (2015-ben maximum havonta 1000 Ft/fő) a munkáltató és a munkavállaló részéről milyen adó-, illetve járulékvonzatai vannak? Az adott költségvetési szervnek (önkormányzat, intézmény) van-e lehetősége erre a célra külön normatívát igényelni? Amennyiben vannak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók, rájuk is vonatkozhat ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz a Kttv. 143. §-a a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában. A Kttv. rendelkezik a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó sajátos szabályokról, mely szerint az Mt. – egyébként a munkaviszonyban állóknál a fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Munkahelyvédelmi akcióterv

Kérdés: A Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő befizetéseket melyik főkönyvi számon kell elszámolnunk abban az esetben, ha központi költségvetési szerv vagyunk? A 05/5022 főkönyvi szám a helyi önkormányzatok törvényi befizetéseit tartalmazza, viszont a 39/2014. (II. 24.) Korm. rendelet a központi költségvetési szerveknek is befizetési kötelezettséget ír elő.
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szervek – más munkáltatókhoz hasonlóan – a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal összefüggésben igénybe vehették a szociális hozzájárulási adóból a Munkahelyvédelmi akcióterv keretében nyújtott kedvezményeket, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Munkabér-követelés elévülése

Kérdés: Mikor évül el a munkavállaló munkabér-követelésre vonatkozó igénye, ha a munkáltató több mint öt éve a havi háromszázezer forintos munkabéréből csak a minimálbérnek megfelelő munkabért fizette ki számára?
Részlet a válaszából: […] ...szabály vagy a felek megállapodása alapján a másik félnek valamely kötelezettségét teljesítenie kellett.A fentiek értelmében tehát a munkavállalók bérkövetelésének elévülésére a hároméves szabályt kell alkalmazni, azaz minden havi bérfizetés esedékessége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
48
49
50
123