1226 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Oktatási intézményünknél egyházi személyek is tanítanak – főállásban –, akik munkájukért bruttó 69 000 forint munkabért kapnak havonta. Sajnálatos módon 2008. évben az új bérprogramunk nem tudta "értelmezni" az ő jogviszonyukat, emiatt nem történt részükre bérszámfejtés annak ellenére, hogy munkaviszonyuk nem szűnt meg. Az adóbevallást – természetesen – így küldtük be, hisz nem sikerült számukra bért számfejteni, tehát a bevallásban nulla forint szerepelt. Szeretném megjegyezni, hogy az egyházi személyek részére nekünk csak szja-levonási és megfizetési kötelezettségünk van, mert a járulékokat és az ehót központilag rendezi a Magyar Katolikus Egyház a mindenkori minimálbér összegéig. Kérdésem a következő: Február hónapban kifizettük "duplán" az egyházi személyek részére a munkabért – tehát bruttó 138 000 forintot, az szja-t levontuk, megfizettük (igaz, az adójóváírást csak egyszer vehetjük figyelembe, emiatt adójuk is magasabb lett) az adóbevallásban – nyilvánvalóan – ez az összeg szerepel. Kell-e önrevízióval élni mindkét hónapra vonatkozóan (januárra, februárra), hogy "helyére kerüljenek" az adók, járulékok, vagy rendben van ez így? A bevallásunkban ugyan csak az szja-ról tudnék javítást elvégezni.

Kérdés: Dolgozóink felháborodása határtalan, tekintettel arra, hogy a dolgozók 90 százaléka az adójóváírás összegét nem kapta meg, így a nettó keresetük lényegesen csökkent. A bérszámfejtőnk (MÁK) úgy értelmezte az adójóváírást, hogy akinek meghaladta a januári illetmény 12-szeresét a bére, annak nem adott adójóváírást. A dolgozók arra számítottak, hogy csak abban a hónapban csökken 0-ra az adójóváírásuk, ha az év folyamán a havonta göngyölített bérük már elérte az 1250 ezer forintot, illetve a 2762 ezer forintot. Szeretnénk megtudni, hogy a bérszámfejtőnk helyesen járt-e el, amikor a havi bruttó 97 ezer forinttól a 213 ezer forintig keresők adójóváírását nem adja meg, illetve csak a 9 százalékkal csökkentett összeget, ami kb. 2000 Ft/hó mindössze?

Kérdés: Iskolánkban a közalkalmazottak az Szja-tv. szerinti 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy a 12 000 Ft-os melegétkezést kapják választásuk szerint. A melegétkezésnél vetődik fel pár kérdés. Iskolánk dolgozóinak a mellettünk lévő óvodában van lehetőségük kedvezményes étkezés igénybevételére. Van, aki igénybe veszi, van, aki nem (nem kötelező). Ha valaki igénybe veszi, akkor sem biztos, hogy a hónap minden napján. Ilyenkor az óvoda számlát állít ki a dolgozó nevére. Ha mindennap étkezik a dolgozó, akkor sem tudja igénybe venni a teljes 12 000 Ft-os keretet. A fennmaradó összegre hozhat-e számlát a munkavállaló? A számlának a munkáltató nevére vagy a munkavállaló nevére kell szólnia?

Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló munkaviszonyai: 1. Vállalat: 1969. 11.10.-1972. 03. 20., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 2. Vízügyi Közműép.: 1972. 03. 23.-1972. 09. 30., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 3. Szövetkezet: 1972. 10. 02.-1974. 01. 15., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 4. Szövetkezet: 1974. 01. 17.-1974. 06. 15., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 5. MGTSZ: 1974. 06. 18.-1977. 01. 23., a megszűnés módja: áthelyezés; 6. Tanács: 1977. 01. 24.- 1978. 12. 31., a megszűnés módja: áthelyezés; 7. Tanács: 1979. 01. 01-1983. 12. 31., a megszűnés módja: áthelyezés; 8. Költségvetési intézmény: 1984. 01. 01.-1990. 10. 31., a megszűnés módja: felmondás a dolgozó részéről; 9. Munkanélküli: 1991. 01. 29.-1991. 04. 21; 10. Költségvetési intézmény: 1991. 04. 22-től. Mely időszakok vehető figyelembe a jubileumi jutalom számításánál? Mikor jogosult a közalkalmazott a jubileumi jutalomra?

Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló munkaviszonyai: 1. Óvoda: 1975-1977., a megszűnés módja: áthelyezés; 2. Tanács: 1977-1978., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 3. Egyetem: 1978-1997., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 4. Munkanélküli: 1997-1998; 5. Költségvetési intézmény: 1998-tól. Mely időszakok vehetők figyelembe a jubileumi jutalom számításánál?

Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló munkaviszonyai: 1. Kórház: 1983. 08. 15.-1985. 08. 28., a megszűnés módja: felmondás a dolgozó részéről; 2. Tanács: 1985. 09. 11.-1986. 05. 31., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 3. Tanács: 1986. 06. 01.-1989. 12. 31., a megszűnés módja: áthelyezés; 4. Költségvetési intézmény: 1990. 01. 01-jétől. Mely időszakok vehetők figyelembe a jubileumi jutalom számításánál? Mikor fizethető ki a 25 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Az önkormányzat átvállalta elhunyt díszpolgára temetési költségét az elhunyt hozzátartozójától (a számla az önkormányzat nevére szól). Milyen jogcímen kell elszámolni a jelzett kiadást? Keletkezik-e adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak vagy az elhunyt hozzátartozójának?

Kérdés: A személyi jövedelemadóról szóló törvényben az adómentesen juttatható meleg étel összege havi 10 ezer forintban került meghatározásra 2007. évben. Ha valaki egy adott hónapban nem használja ki teljes mértékig a 10 ezer forintot, a fennmaradó rész elveszik-e, vagy a jogosultsági hónapok száma szorozva 10 ezer forinttal összeget éves szinten göngyölítve lehet-e érteni (hasonlóan az étkezési utalványhoz)? Hogyan kell értelmezni a fel nem használt étkezési hozzájárulást? Van-e lehetőség a göngyölítésre havonta vagy éves szinten, vagy teljesen elveszik az igénybe nem vett rész?

Kérdés: Helyettesítés (GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) céljából létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartama meghatározható-e naptárilag, amelyet ismételt határozott idejű kinevezéssel hosszabbítunk meg, amíg a helyettesítés indokolt?

Kérdés: Bölcsődei gondozók váltott műszakban dolgoznak. Munkarendjük a következők szerint alakul: délelőtt 6.00 órától 14.00 óráig, illetve délután 10.00 órától 18.00 óráig. A 14.00 óra és 18.00 óra közötti időszakra jár-e műszakpótlék, és ha igen, fizethető-e az esetleg valamiféle átalány formájában?