1260 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Általános iskolai pedagógust a közalkalmazotti jogviszonya létesítésekor a megszerzett gépész-, műszaki tanári oklevél alapján "F" fizetési kategóriába soroltuk. Időközben a pedagógus szakvizsga előírt követelményeinek keretén belül az Esterházy Károly Főiskola GTK intézményben megszerezte a tanügy igazgatási szakértői szakképzettséget. Kérdésünk, hogy a képesítés megszerzése kötelezővé teszi-e a munkáltató részére a pedagógus "F" fizetési kategóriából "G" fizetési kategóriába történő átsorolását?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!

Kérdés: A helyi Volán-társaság a hagyományos bérletek helyett használható chipkártyát vezetett be. Intézményünk néhány munkatársa nem a városban lakik, így ők jogosultak arra, hogy az intézmény a munkába járáshoz használt bérlet árát megtérítse nekik. Kérdésünk, hogy a chipkártyát használó munkatársainknak megtéríthető-e adómentesen a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás költsége, ami esetükben a chipkártya feltöltéséért fizetett összeget jelenti?

Kérdés: Külföldi oktatási intézmény Magyarországra küldte az alkalmazottját azért, hogy a magyarországi "testvér" intézményben szakmai segítséget nyújtson a belföldi munkatársak munkavégzéséhez. A külföldi munkavállalónak a magyar intézmény lakást bérel, és viseli annak minden költségét. Milyen adókötelezettség terheli ezt a juttatást? Ez a kérdés a magyar munkavállalók külföldi kiküldetése esetén is felmerül.

Kérdés: A polgármesteri hivatal telefonjait az alkalmazottak magáncélra is használhatják úgy, hogy a magánbeszélgetéseket egy előhívó szám alkalmazásával lehet kezdeményezni. Ezzel a módszerrel elkülönítjük a hivatali és a magánbeszélgetések költségeit. A magánbeszélgetések költségét azonban nem teljes egészében téríttetjük meg a dolgozóval, a magáncélú beszélgetések havi költségéből az 5000 forintot meghaladó részt kell megfizetniük. Adóköteles-e ez a juttatás, vagy alkalmazható a csekély értékű ajándékoknál érvényesülő adómentesség?

Kérdés: A munkavállaló a munkáltató székhelyén kívül végzi a tevékenységét, ezért a nagy távolságra tekintettel a munkáltatója lakást bérel a részére, ahol viseli a lakás teljes rezsiköltségét is. A lakásban csak a munkavállaló lakik, a családja nem költözött oda. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség az ilyen munkásszállás biztosítása alapján?

Kérdés: Intézetünk dolgozói részére 7000 Ft önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást ad. Most kerül intézetünkben bevezetésre a cafeteria-rendszer, amelyben további önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást is választhatnak a munkavállalók. Kérdésünk, hogy erre lehetőséget biztosít-e a személyijövedelemadó-törvény, és ha igen, akkor milyen adókötelezettség terheli a juttatást?

Kérdés: Cégünk Budapest közigazgatási határán kívül található. A dolgozók térítés nélkül kapnak bérletet olyan buszjáratra, amely a munkáltató telephelye és Budapest között közlekedik. Ezt a szerződéses járatot egy vállalkozó üzemelteti, és cégünk a vállalkozótól "buszbérlés továbbszámlázása" megnevezéssel kap számlát a szolgáltatásról. Erre a buszra kizárólag a buszt üzemeltető vállalkozóval szerződést kötő munkáltatók vehetnek bérletet. Kérdésünk, hogy a juttatást milyen adókötelezettség terheli, és beletartozik-e az adóköteles béren kívüli juttatások körébe?

Kérdés: Sajnos az 1420-as számú kérdésemre (Költségvetési Levelek, 64. szám) – talán félreértés miatt – nem kaptam kielégítő választ. Újra megkérdezem: A munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a munkáltató térítési kötelezettsége a közigazgatási határig szól-e vagy a munkahely kapujáig? Pl. Ceglédről jövet Szemeretelepig vagy a végállomásig (Bp.-Nyugati) köteles a munkaadó helytállni?

Kérdés: Az üdülő a költségvetési szerv felügyeleti szerve vagyonkezelésében van. Az üdülő üzemeltetését a területileg illetékes költségvetési szerv végzi. Az üdültetést a felügyeleti szerv hatálya alá tartozó, az ország különböző részéből származó dolgozók veszik igénybe. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.33. pontja alapján adómentes üdülési szolgáltatásnál hogyan kell értelmezni a munkáltató fogalmát? Munkáltató csak az üzemeltetést végző költségvetési szerv saját dolgozója esetén, vagy az összes, üdülésben részt vevő, az üzemeltetővel jogviszonyban nem álló üdülő vendég esetén is? Miként kell eljárni a munkavállalóval együtt üdülő közeli hozzátartozó esetén?