689 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: A köztisztviselő 2005 májusában igényelheti a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjat, mert 57 éves lesz, és van 38 év munkaviszonya. Munkaviszonya nem szűnne meg, még két évig szeretne dolgozni. Dolgozhat-e tovább, vagy valamilyen törvény ezt tiltja? Mikor kaphatja meg a felmentési időre járó bérét? A 40 éves jubileumi jutalom meg fogja illetni a munkaviszony megszűnésekor, annak ellenére, hogy már nyugdíjban is részesül?

Kérdés: A pályázatokat önkormányzatunk számára a polgármesteri hivatal köztisztviselői írják, általában munkaidőn kívül. A nyertes pályázatok után milyen módon tudnánk a köztisztviselőinket díjazni, hogy az önkormányzat költségvetésére nézve az ne jelentsen indokolatlan terhet. Megbízási szerződést köztisztviselővel köthetünk-e pályázatírásra?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. melléklete az adómentes bevételekről szól. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó 4.10 alpontban a következő előírás olvasható: Adómentes "az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom". Kérem értelmezzék a "munkaterápiás jutalom" fogalmát, és vessék össze a személyi gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól szóló 1/2000. SzCsM rendelet 56. §-ában említett "munkajutalom-kifizetéssel"! Értelmezésük alapján arra kérünk választ, hogy: A munkajutalom – mint munkavégzési célú foglalkoztatásért járó kifizetés – ugyanúgy adómentes-e, mint a munkaterápiás jutalom? Másképpen feltéve a kérdést, mi a magyarázata annak, hogy a munkajutalom nem számít adómentes bevételnek, ugyanakkor a munkaterápiás jutalom igen, hiszen mindkettő a bentlakásos szociális intézmény szervezésében történik és mindkét esetben a gondozottak érdekeit szolgálják? A fentiek alapján vélelmezhető-e, hogy az Szja-tv. és az 1/2000. SzCsM rendelet nincs egymással összhangban?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?

Kérdés: 1988. december 1. óta mint gazdasági vezető dolgozom. Fúzió miatt 2004. augusztus 31-ével munkaköröm megszűnt, de mert 2004. július 28-a óta táppénzes állományban vagyok, ezért 2004. szeptember 1-jei hatállyal, áthelyezéssel az iskola állományba vett, és ezzel vezetői pótlékomat megszüntették. a) Jogos-e a pótlék elvonása táppénzes állomány esetén? b) Mikortól és mennyi időtartamra jár a felmentés és végkielégítés? c) A felmentési időből mennyit kötelező ledolgozni? d) A ki nem vett időarányos szabadságot melyik bérrel kell kifizetni? e) A táppénz időtartamára jár-e szabadság?

Kérdés: Nem találtuk meg a 2005. évre érvényes Szja-tv.-ben azt a rendelkezést, amely kimondja, hogy az intézmény dolgozóinak biztosított mobiltelefonok, illetve azok használati díjának megtérítése miatt ebben az évben már nem kell adót fizetni. Az új törvény elfogadása után sokat lehetett erről hallani.

Kérdés: Intézményünk módszertani feladataiból kifolyólag jogszabály által előírt – pontszerző – akkreditált továbbképzést szervez gondozónők részére. A képzéshez saját dolgozót és külső óraadókat alkalmaz, megbízási szerződéssel. Az intézetet az OKÉV nyilvántartásba vette, a képzést a FAT akkreditálta. Az óraadó benyújtott számlájában érvényesíthet-e áfát? Az intézet saját dolgozóját megbízási szerződéssel foglalkoztathatja-e óraadóként?

Kérdés: A munkavállaló állandó munkavégzés céljából ideiglenes lakóhellyel rendelkezik. Hétvégi hazautazásnak minősül-e hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazás? Amenynyiben igen, elszámolható-e az autóbusz-menetjegy árának 80%-a jegy leadása nélkül?

Kérdés: A munkába járáshoz szükséges bérlet -kormányrendeletben meghatározott mértéke – bérlet leadása nélkül költségtérítésként kifizethető. A magánszemély a bevétellel szemben igazolás nélkül költségként elszámolhatja a bérlet árának 86%-át. Igaz-e ez munkavégzési kötelezettséggel nem járó néhány napos, vagy egész havi távollét (pl. szabadság, táppénz) esetében is?

Kérdés: 2004. február 2-án töltöttem be az 57. életévemet. 2003. november 26-án már 38 év munkaviszonnyal rendelkezem. 1991. szeptember 1-jétől dolgozom köztisztviselőként, áthelyezéssel jöttem át az önkormányzathoz, állami vállalattól. 2004. február 2-ig visszamenőleg kérem a nyugdíj megállapítását, de szeretnék tovább dolgozni. Milyen juttatásokat kaphatok, ha megállapítják részemre az előrehozott öregségi nyugdíjat? Milyen juttatásokat kaphatok akkor, ha kezdeményezem nyugdíjazásomat?