Cafeterián kívüli egyéb juttatások köztisztviselők és a polgármester részére

Kérdés: Főállású polgármesternek év végén (a bruttó 200 000 Ft-os cafeterián kívül) lehet-e adni ajándékutalványt, illetve meg lehet állapítani részére magasabb cafeteriakeretet, mint a hivatal köztisztviselőinek? Nekik is adható így ajándék­utalvány, illetve meg lehet-e határozni ennek mértékét eltérően is az egyes köztisztviselőkre?
Részlet a válaszából: […] ...a polgármester részére a cafeteriajuttatásokon kívüli egyéb juttatásokat. Ezek adózására a főállású polgármester esetében, aki munkaviszonyban állónak minősül, a fentebb, a köztisztviselőkre vonatkozóan leírtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló egyéni járulékai

Kérdés: Milyen egyéni járulékokat kell vonni a rehabilitációs járadékban részesülő, munkavállalóként foglalkoztatott személy munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.A rehabilitációs járadékban részesülő, munkaviszony keretében keresőtevékenységet folytató személy munkabéréből tehát egyéni járulékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Jubileumi jutalomra jogosító idő – 1992. július 1-je előtti munkaviszony beszámíthatósága

Kérdés: Közalkalmazott jubileumi jutalmának számításánál figyelembe vehető-e az 1983. évben az Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásánál eltöltött munkaviszony időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...Szakszolgálati Állomása feltételezhetően nem került 1992. július 1-je után a Kjt., Ktv. hatálya alá, így az ott eltöltött idő csak a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint vehető figyelembe a jubileumi jutalomra jogosító idő számításánál. A jubileumi jutalomnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Közigazgatási bírság behajtása – a végrehajtásban történő közreműködési kötelezettséget megsértő munkáltató felelőssége

Kérdés: Rendőrség által kiszabott közigazgatási bírság hogyan hajtható be egy kft.-től? Mi a teendő, ha egy magánszeméllyel szemben végzéssel elrendelt letiltásnak egy kft. mint munkáltató nem tesz eleget? Hogyan érvényesíthető a kft.-vel szemben a készfizető kezesi felelősség, ugyanis a közigazgatási bírsággal sújtott személynek évek óta fennáll a munkaviszonya a kft.-nél? A kft. ellen milyen eljárás kezdeményezhető ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a letiltás foganatosításának akadályáról vagy a Vht. szerinti felfüggesztéséről a behajtót, illetve hogy az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást állítson ki, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Nevelőszülő fizetés nélküli szabadságra jogosultsága

Kérdés: Óvodai dajka (határozatlan időre kinevezett közalkalmazott) és egyben nevelőszülő fizetés nélküli szabadságot kért – a gyermek hároméves koráig – a nála kihelyezett 8 hónapos nevelt gyermek után, akinek ő volt a gyámja is. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a gyámi tisztsége és a részére folyósított gyermekgondozási, illetve gyermeknevelési segély megszüntetésre került, de a munkavállaló erről nem tájékoztatta a munkáltatót. A gyámi tisztség megszüntetését követően a közalkalmazott jogosult-e a fizetés nélküli szabadságra? A fizetés nélküli szabadság ideje hamarosan lejár, időközben újabb 16 hónapos gyermek került kihelyezésre, akinek szintén a gyámja a nevelőszülő. Erről a közalkalmazott ismételten nem tájékoztatta a munkáltatót. Mi a munkáltató további teendője? Kérelem esetén köteles-e a második gyermek 3 éves koráig ismételten fizetés nélküli szabadságot biztosítani? Amennyiben a munkáltató erre nem köteles, megszüntethető-e a munkaviszonya, és milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályok csak a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kapcsán rendezik a fizetés nélküli szabadságra, illetve szabadságra jogosultság feltételeit, az ilyen jogviszony mellett folytatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Éles látást biztosító szemüveg

Kérdés: Védőszemüveg biztosítása kapcsán a munkáltató által biztosítandó kétféle szemüvegről beszélhetünk: a monitor emberi szemet rongáló hatása miatti szemüveg és az éles látást biztosító szemüveg. Kell-e szakorvosi vizsgálat mindegyik szemüveg biztosításakor? Ha a szabályzatunkban a monitor emberi szemet rongáló hatása miatt szükséges szemüveget biztosítjuk csupán, az éles látást biztosító szemüveget nem, akkor a szakorvosi vizsgálat szükséges-e? Az 50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet az éles látást biztosító szemüveg fogalmát használja csak.
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzéshez szükséges éles látást biztosító szemüvegről van szó. Ezzel szemben a "közönséges szemüveg" árának megtérítése munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül vagy – belső szabályozás alapján – egyes meghatározott juttatásnak minősülhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Képzéshez kapcsolódó juttatások nyújtása munkavállalónak EU-s pályázati forrásból

Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?
Részlet a válaszából: […] ...folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn ­- de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. Amennyiben a munkavállaló a kikötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Erzsébet-utalványra jogosultság

Kérdés: Szeretném megkérdezni, ha egy munkavállaló a főállásában megkapja a havi 8000 forint értékű Erzsébet-utalványt és további munka­viszonyt létesít, vajon a második munkaviszonyában a munkavállalónak nyilatkoznia kell-e, hogy más cégnél is kap-e béren kívüli juttatásként Erzsébet-utalványt? Illetve csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja az Erzsébet-utalvány-juttatást kedvezményes adózással, vagy a második munkahelyen is kaphat Erzsébet-utalványt kedvezményes adózással?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény kizárólag a munkáltató oldaláról korlátozza a juttatás értékét, amikor úgy rendelkezik, hogy a munkáltató egy adott munkaviszonyra tekintettel havonta legfeljebb 8 ezer forint értékű utalványt juttathat kedvezményes adózással a munkavállalójának. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Költségvetési szervnél, önkormányzatnál és hivatalánál két munkavégzésre irányuló jogviszony egyidejű fennállásának feltételei

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...a Kttv. 3. §-ának (7) bekezdésére és 258. §-ára, köztisztviselőnek, ügykezelőnek nem minősül, az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban állhat.A 2164/2010. számú munkaügyi elvi határozat szerint az önkormányzat polgármesteri hivatalához integrált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Munkavállalók közép- és felsőfokú oktatásban részt vevő gyermekeinek támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk támogatni kívánja a dolgozók közép- és felsőfokú képzésben részt vevő, iskoláskorú gyerekeit szeptemberben. Milyen lejelentési, fizetési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...és módon nyújtja, feltéve hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
1
32
33
34
93