1516 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban "kivett ipartelep" megjelöléssel nyilvántartott ingatlan értékesítésére vonatkozó forgalmiadó-fizetési kötelezettség hogyan alakul?

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő társaság nevében tennénk föl a kérdést. A társaság egy német társaság megrendelésére elkészített több terméket. A szerződés teljesülése után a német megrendelő azt akarta, hogy a már kész termékeken különböző átalakításokat hajtsunk végre. Az ismertetett ügylet tekintetében az uniós szabályok hogyan alkalmazandók, áfával vagy áfa nélkül számlázzon a társaság?

Kérdés: Társadalmi megbízatású polgármester költségtérítésénél az elszámolható költségszázalék mekkora lehet, akár 100% is? Milyen költségek számolhatók el? Mik az útiköltség-elszámoláshoz az útnyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályok? Havonként változhat az elszámolni kívánt költség százaléka?

Kérdés: A módosult szabályozás szerint mi a további kötelezettség abban az esetben, ha valaki a Közgazdasági Egyetemen 1986-ban szerzett közgazdászdiplomával együtt biztosított mérlegképes képesítést szerzett ipari szakon, regisztrált, és így a könyvviteli szolgáltatásra engedélye van, majd államháztartási szakirányon évenként továbbképzésen vett részt, önkormányzatnál dolgozik? Kell-e újra regisztrálnia, kell-e ehhez valami újabb valamit elvégeznie?

Kérdés: Iskolánkban az igazgató kérésére április hónaptól a kiadási pénztárbizonylatot nem a pénztárban kell kiállítani, hanem a titkárságon az egyik kolléganő végezné. Úgy tervezik, hogy számla alapján (vagy bemondásra, hogy valakinek adjunk pénzt valamire) kiállítja a bizonylatot, letépi az első példányt, azt hozzák át a pénztárba. Mellé rakjuk a kötelezettségvállalási belső nyomtatványunkat. Ekkor a pénztárban aláírja a pénzt felvevő a kiadási pénztárbizonylat első példányát (mert ugye csak az van a pénztárban). Így a kiadási pénztárbizonylaton a pénzt átvevő csak az eredeti példányon ír alá, ami számomra nem egyértelmű, mert ezzel eleve a másodpéldány nem lesz bizonyító erejű, hogy ki is vette fel a pénzt valójában? Ugyanis maga a tömb őrzése sem a pénztárban lenne. Tudomásom szerint a pénztár bizonylatait a pénztáros állíthatja ki, mind a bevételi, mind a kiadási pénztárbizonylatot. Úgy érzem, hogy ezzel megsértünk több törvényt, és zártkörű rendszer sem biztosítható. Szeretnék választ kapni arra, a fentiekben vázolt folyamat megfelel-e a szabályoknak Önök szerint?

Kérdés: 2010. január 1-jétől a polgármester a részére kifizetett költségtérítés (költségátalány) felhasználását milyen bizonylatokkal igazolhatja? Lehet-e a bizonylatok között például ruházatról szóló számla? Elszámolható-e útnyilvántartás mellett utazási költség? Ezenkívül mi számolható el még? Amennyiben költségátalányt kap, kiküldetési rendelvény alapján lehet-e külön költségtérítést is fizetni részére?

Kérdés: Lapjukban már többször válaszoltak a gazdasági vezetők, könyvelők előírt végzettségéről, én mégis személyre szabottan szeretném megkérdezni az én helyzetemet. 2001-2004. évben közgazdászdiplomát szereztem államháztartási szakon a Nyíregyházi Főiskolán. Pénzügy, számvitel tárgyakból összevont szigorlatot is tettem. Az Ámr. 18. §-a szerint a gazdasági vezető kinevezésekor elég a szakirányú felsőfokú végzettség. Könyvvizsgálónk szerint kellene rendelkeznem államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel, más könyvvizsgáló véleménye szerint ez a végzettség megfelelő.

Kérdés: Iskolai végzettségem gimnáziumi érettségi, OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés államháztartási szakon, és OKJ-s pénzügyi és számviteli szakellenőr szakképesítés államháztartási szakon. 2002. március 1-jén neveztek ki határozatlan időre gazdasági vezetőnek egy önállóan működő és gazdálkodó városi szociális intézményben, mely másik két önállóan működő intézmény operatív gazdálkodását is elvégzi. Az intézmények könyvviteli szolgáltatását államháztartási szakon regisztrált mérlegképes könyvelőként látom el. (41 éves vagyok.) Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése vonatkozik-e rám, vagy csak az új kinevezésekre értendő? Ha vonatkozik rám, meddig kell megkezdenem a felsőfokú iskolai végzettség megszerzését? Ha a munkakör betöltésekor a képesítés megfelel a képesítési előírásnak, és közben változik a képesítési előírás, akkor a munkáltatónak kell-e kötelezni? Ha a munkáltató kötelez, köteles-e a képzési költség teljes költségét fizetni? Ha a munkakör betöltéséhez szükséges a felsőfokú iskolai végzettség és nem kötelez, jogszerűen jár-e el? Ha nem kötelez a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére, és nem iratkozom be, akkor elláthatom-e a munkakört, a munkáltató felmondhat-e?

Kérdés: Mérlegképes könyvelői végzettséget szereztem vállalkozói szakon. 1992 óta dolgozom egy általános iskolában gazdasági vezetőként. Minden évben részt veszek a kötelező mérlegképes továbbképzésen, államháztartási szakon, melyről tanúsítványt kapok. Meg kell-e szereznem államháztartási szakon a mérlegképes könyvelői végzettséget, vagy dolgozhatok így is 2011. január 1. után is?

Kérdés: A polgármesteri költségátalány elszámolásával kapcsolatban az Szja-tv. 73. §-ában foglalt 2009-es előírás 2010. január 1-jétől hatályát vesztette. A 2010. évi Szja-tv. 3. sz. mell. 25. pontja említést tesz a polgármesterek által elszámolható költségekről. Kell-e bizonylattal igazolni a költségeket, és terheli-e valamilyen levonás? Mennyi a költségátalány összeghatára?