1516 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Bérlőnk vagyonkezelésünkben lévő ingatlanon beruházást végzett, a beruházás ellenértékét a bérleti díj 50 százaléka terhére érvényesíti, amelyről számlát állít ki számunkra. Hogyan kell könyvelni, illetve mely kiadásnemen kell nyilvántartani? A bérlő hogyan könyvelje le az erről kiállított számlát?

Kérdés: A befizetett vizitdíjakkal és kórházi napidíjakkal kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy azt melyik főkönyvi számlákon kell könyvelni bevételként? Van-e további teendő ezekkel a díjakkal kapcsolatban (pl. továbbutalás)?

Kérdés: Önkormányzatként helyi televíziót üzemeltető kht.-t alapítottunk 2005-ben. Önkormányzati támogatásból finanszíroztuk a működését. A kht. reklámszolgáltatást is nyújtott, amelyből jövedelme származott. Kizárólagosan a reklámtevékenységgel kapcsolatos beszerzések, költségek áfája levonható-e, ha az ebből származó bevétel magasabb, mint a felszámított áfa?

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a 30 napot meghaladó elszámolásra kiadott előleg kamatkedvezménye miatt a munkavállalót és a munkaadót terhelő adót? A magánszemély az előleget munkaviszonyra tekintettel kapta, 32 napig volt nála 20 000 Ft.

Kérdés: Ha szerződés alapján 3 évig évi kifizetéssel adott darabszámú szellemi termékre (szoftverre) vásárolok használati jogot, majd 3 év múlva ezeket szerződés szerint nem használhatom többé, valamint a szerződésben nem szerepel a bérlet, viszont szerepel a licenc szó, akkor az 1-es vagy 5-ös számlaosztályba könyvelendő? Ha 1-be, akkor mi különbözteti meg ezt a szoftverbérlettől?

Kérdés: Milyen nagyságrendű kerekítési eltérés fogadható el az ingatlanvagyon-kataszter és a számviteli analitika egyeztetésekor?

Kérdés: A helyi önkormányzat rendeletet alkotott az önkormányzat környezetvédelmi alapjának létrehozásáról. Az alap létrehozásának lehetőségét, továbbá a bevételeinek és kiadásainak jogcímeit az 1995. évi LIII. törvény szabályozza. Nagy segítség volna, ha az alap pénzügyi-gazdálkodási, illetve számviteli elszámolási előírásairól kapnánk egy összegezést, illetve abban kapnánk segítséget, hogy ezeket az előírásokat hol, milyen joganyagban, szakmai kiadványban találhatjuk meg.

Kérdés: Az önkormányzatunk használt személygépkocsit vásárolt Németországból, melyet a beszerzést követően behoztunk Magyarországra, és ennek érdekében kiváltottuk a közösségi adószámot. Ezt közöltük a német eladóval. A külföldi eladó a számláján feltüntette a saját uniós közösségi adószámát, de a miénket nem. A számlában felszámított 19 százalék áfát. Az önkormányzat a teljes számlaértéket kifizette (bankszámláról). Helyesen járunk el akkor, ha az áfabevallásban beállítjuk fizetendőként a gépkocsi nettó értékére számított 20 százalékot, és visszaigényelhetőként a német cégnek kifizetett 19 százalékot?

Kérdés: A korábban beszerzett nyomtatványaink (számlatömbök, nyugtatömbök) 2007. július 1-je után egyáltalán nem használhatók? Mit kell tennünk a még be nem telt tömbökkel? Minden egyes nyomtatványra (pl. vizitdíjnyomtatvány, belépőjegy) vonatkozik ez a tilalom?

Kérdés: A beruházási szállító euróban állítja ki a számláit önkormányzatunknak, és euróban is utaljuk a részteljesítések ellenértékét. Belső szabályzatainkban a számlán feltüntetett teljesítés napja szerinti MNB hivatalos devizaárfolyamával számított forintértéken vesszük nyilvántartásba a devizás kötelezettséget. (Ezzel megfelelünk mind a számviteli, mind az Áfa-tv.-nek is.) Devizaszámlával nem rendelkezünk, a választott pénzintézetünk az euró átutalásakor az adott napi eladási árfolyamával terheli meg a költségvetési elszámolási számlánkat, ezáltal folyamatosan árfolyam-különbözeteink keletkeznek a kötelezettség bekerülési értékéhez képest. Az ily módon (aktiválás előtt) keletkezett árfolyamnyereség vagy -veszteség a beruházás bekerülési értékét csökkenti, illetve növeli, vagy 9-esbe és 5-ösbe kell könyvelni az árfolyamnyereséget, illetve -veszteséget?