1516 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk járda és parkoló építését tervezi. A beruházás érint országos közterületet is. A konzorciumi megállapodásban a következő pont is szerepel: A vállalkozói szerződésben az országos közutat érintő munkarészek tekintetében a Magyar Közút, az egyéb munkarészek tekintetében az önkormányzat a megrendelő. A vállalkozói díjról szóló számlán ennek megfelelően az önkormányzatot érintő munkarész tekintetében az önkormányzatot, az országos közutat érintő munkarész tekintetében a Magyar Közutat kell vevőként megjelölni. Az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy az országos közutat érintő munkarészekre vonatkozó, Magyar Közút nevére szóló számlán feltüntetett vállalkozói díj összegét tartozásátvállalással a kivitelező részére megfizeti. Szabályos-e, hogy az önkormányzat kifizet olyan számlát, amelyen nem ő a vevő? Milyen módon tudjuk a tartozásátvállalást helyesen lekönyvelni?

Kérdés: A vízi közművek vagyonértékelése 2015. 06. 30. fordulónappal készült el. A vagyonértékelés egy konkrét vagyontárgyra a következő adatokat tartalmazza:
Megnevezés: vízvezeték
Üzembe helyezés: 1980
Várható élettartam: 50 év
Állagmutató: 30%
Pótlási év: 2030
Pótlási költség: 3 090 990 Ft
Vagyonérték: 927 297 Ft
Mennyi lesz konkrétan a vízvezeték bruttó értéke, az elszámolt értékcsökkenés összege 2016. június 30-ig, valamint a tárgyi eszköz leírási kulcsa?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatunk megkapta a község általános iskolájának fenntartói jogát. Ehhez a Magyar Államkincstár megyei igazgatósága "Nem állami köznevelési tevékenységhez kapcsolódó 2016. évi támogatást" állapított meg. A könyvelésben ez a B16 "Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről" költségvetési tételként jelenik meg, viszont a havi időközi költségvetési jelentés 2-es űrlapján a 32-es összesen sorból ki kell mutatni, hogy milyen szervtől kapott támogatás ez. Kérdésem arra vonatkozna, hogy a 33-42-ig szereplő sorok közül melyiken kell ezt a támogatási összeget szerepeltetni?

Kérdés: Önkormányzatunk 2016-ban úgy döntött, hogy a költségvetés forráshiányát folyószámlahitellel kívánja biztosítani. Hogyan kell lekönyvelnünk a hitelfelvétel, hitel-visszafizetés előirányzatát, teljesítését?

Kérdés: Amennyiben – eddig csak alaptevékenységet végzett – áfaalany, önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet "kíván" folytatni, milyen teendői vannak? Például: önköltségszámítás, elkülönített könyvelés, vállalkozási eredmény megállapítása, vállalkozási maradvány adott százalékának (tao %) befizetése az irányító önkormányzat költségvetésébe. Ezeken felül van-e bármilyen fontos teendő a vállalkozási tevékenység megkezdése előtt, mint például NAV-nál bejelentési kötelezettség, egyéb adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Településünkön a nemzetiségi önkormányzat az általános iskola fenntartója. Az épület, amelyben az iskola működik, a helyi önkormányzat tulajdona, és megállapodás alapján ingyenes használatra biztosítja a feladat elvégzéséhez a nemzetiségi önkormányzat részére. A nemzetiségi önkormányzat pályázat útján 2,5 millió forintot nyert az iskolaépület padlózatának felújítására, mellyel el kell majd számolnunk. A pályázat szerint a számlák a nemzetiségi önkormányzat nevére szólnak. Mi a helyes könyvelése a felújításnak, ha az épület, amelyen végzik, nincs a nemzetiségi önkormányzat tulajdonában?

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a 2014. január 1-jét követően a könyvtárba beszerzésre kerülő könyveket – feltételezve, hogy éven túli az elhasználódás és a bekerülési érték 200 ezer Ft alatt van – a kis értékű tárgyi eszközök között, a 13. számlacsoportban és a K6. Beruházások rovaton számoljuk el, majd ezzel egyidejűleg történik a 100%-os terv szerinti értékcsökkenési leírás? Amennyiben az elhasználódás éven belüli, akkor a dologi kiadások (K3. rovat) között történik az elszámolás? Az általunk leírtak helytállóak? Szeretnénk kérni a könyvtári könyvek beszerzésének mint gazdasági esemény számviteli elszámolásának levezetését.

Kérdés: Egy 2014 előtt beszerzett eszközön beruházást végeztünk. Az eszközt a régi szabályok szerint az 5-ös számlaosztályon belül költségként számoltuk el, valamint a kis értékű eszközök között mennyiség és érték szerint analitikus nyilvántartásba vettük. 2016. évi beruházást miként aktiválhatjuk arra a 2014 előtt beszerzett eszközre, ami nem az 1-es számlaosztályban van nyilvántartva?

Kérdés: A Gyvt. 21. §-a és a 146-151. §-ai szabályozzák az önkormányzat gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatait. Amennyiben térítésidíj-hátralék keletkezik, van-e lehetősége az önkormányzatnak (vagy a szolgáltatást nyújtó intézménynek) a gyermek étkezésből való kizárására? A díjtartozás behajtására milyen jogi eszközök vehetők igénybe?

Kérdés: A kormányrendelet előírásai szerint a mérlegkészítés időpontja február 25. A pénzügyi számvitelben a december havi vevők és szállítók rögzítésénél problémát jelent, hogy nem érkezik be a számla a mérlegkészítés időpontjáig, nem állítják ki, különösen ha a fenntartó korábbi mérlegkészítési időpontot határoz meg. Még érdekesebb a helyzet a készletek könyvelésénél, itt ugyanis könnyen előfordulhat az év végi beszerzéseknél, hogy a bevételezése az anyagnak megtörténik, a számla viszont nem érkezik meg, vagy nem kerül feldolgozásra a mérlegkészítés határidejére, emiatt a technikai számlának egyenlege marad. Ha jól tudom, a pénzügyi számvitelben nem értelmezhető a nem számlázott szállító szállítóként történő könyvelése. Amennyiben így van, hova kell könyvelni év végén a technikai számlán maradt egyenleget? Az egyéb, nem készletet érintő, de le nem könyvelt szállítókkal van-e teendő? Hibának minősül-e a költségvetési beszámoló szempontjából, ha nincs lekönyvelve az összes december havi számla a be nem érkezés/feldolgozás miatt? Ha igen, és ez jelentős, akkor a következő évben 3 oszlopos mérleget kell készítenie a költségvetési szervnek?