2460 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Egy városi diáksport-egyesület (egyesület) egy – a városban telephellyel rendelkező – felsőoktatási intézmény (egyetem) vagyonkezelésében (egyébként pedig az állam tulajdonában) lévő – jelenleg az egyetem egyik kollégiuma mögötti szabadtéri füves labdarúgópályát és salakos futópályát tartalmazó – ingatlanán műanyag borítású futó- és távugrópályát szeretne kialakítani. A tervezett atlétikai beruházás részben a Magyar Atlétikai Szövetség által az egyesület részére nyújtott, másrészt a város önkormányzata által biztosított támogatásból valósulna meg. A beruházás megvalósításának és a támogatások felhasználásának előfeltétele az egyetem atlétikai beruházáshoz történő hozzájárulása, valamint az ingatlanhasználat feltételeinek megállapodásban történő rögzítése (mely még folyamatban van). Az értéknövelő beruházásként megvalósuló atlétikai pálya a magyar állam tulajdonába és az egyetem vagyonkezelésébe kerülne? Miként kell nyilvántartásba venni az egyesület, illetve az egyetem részéről a beruházást? Az egyesület által kötendő támogatási szerződés – így a támogatás nyújtásának – egyik feltétele, hogy a műanyag burkolatú atlétikai pálya használatát az egyetem – az egyetemi oktatás keretében zajló órarendi oktatáson kívüli szabad időszakokban – az egyesület részére ("térítésmentesen") 15 éven át biztosítja (nyilván egyesületi sportcélra). A fenti ingatlanberuházás és az azt követő ingatlanhasználat az Áfa-tv. szempontjából hogyan kezelendő és miként bizonylatolandó? (Az egyesület alanyi adómentes adószámmal rendelkezik, az egyetem a bérbeadást áfaköteles tevékenységként végzi.)

Kérdés: Az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza a közterület tisztántartására vonatkozó szabályokat, melynek egyik pontja, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos nem végzi el a feladatot, akkor annak rendbetételéről a polgármester intézkedik. Ez azt jelenti, hogy a közterület-felügyelő először határidő kitűzésével felszólítja a tulajdonost, hogy tegyen eleget e kötelezettségének. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a polgármester megkeresi az önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-t, hogy végezze el a munkákat a közterületen. Ezt a kft. leszámlázza az önkormányzatnak, mi pedig beállítjuk követelésként. Az ügyletet továbbszámlázott tételként kellene kezelni, és nekünk tovább kellene számlázni ezt az összeget a tulajdonosnak? A számlát termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során bocsátjuk ki, melyet (szóbeli, de legtöbbször írásbeli) megrendelő előz meg. Ebben az esetben nem történik megrendelés vagy szerződés a szolgáltatás elvégzésére a tulajdonos által. Milyen ügyletnek minősül ez a tevékenység, és az önkormányzatnak kell-e számlát kiállítani a tulajdonos részére?

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) 2009-ben építési telek vásárlására vonatkozó előszerződést kötött egy kft.-vel (a továbbiakban: kft.). A kft. nem rendelkezik speciális áfastátusszal (nem alanyi adómentes adóalany). Az előszerződés alapján a társaság előleget fizetett a kft. részére. Az előlegről a kft. az akkor hatályos adómértéknek megfelelő 25 százalékos általános forgalmi adót tartalmazó számlát állított ki, az általános forgalmi adót a kft. bevallotta és megfizette, azt a társaság előzetesen levonható adóként levonásba helyezte (a levonási jog és a levonási jog gyakorlásának feltételei is teljesültek). Az adásvételi szerződés azonban – a felektől független okok miatt – sosem került megkötésre. Ezért 2016-ban a felek közös megegyezéssel megszüntették a szerződést. A 2009-ben fizetett előleget a kft. a társaság részére vissza kívánja fizetni. A 2009-es adóév a kft.-nél és a társaságnál is – az elévülési szabályok értelmében – elévült időszaknak számít. A vázolt tényállással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. Szükséges-e a kft.-nél és a társaságnál a korábban bevallott és befizetett, illetve levont előzetesen felszámított adót helyesbíteni, tekintve, hogy az előleggel kapcsolatos adómegállapítás elévült időszakot érint?
2. Amennyiben igen, milyen módon, milyen dokumentumok alapján és milyen időszakra vonatkozóan kell az egyik, illetve a másik félnek megtennie?

Kérdés: Értesüléseink szerint 2018. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatásokra vonatkozó adómérték 18 százalékról 5 százalékra csökken. Önkormányzatunk munkahelyi étkeztetés keretében biztosítja az étkezést az önkormányzatnál dolgozóknak. Erre is az 5 százalékos adómérték vonatkozik 2018. január 1-jétől?

Kérdés: A megyei önkormányzat mint intézményfenntartó 2009. október 1. napjával megszüntette a fenntartásában levő kórházakat mint intézményeket, és helyettük a feladat ellátására nonprofit vállalkozásokat alapított. Az intézmények megszüntetése során a fenntartó az intézményeknél fennálló nettó kötelezettségeket – vevői és egyéb követelés, szállítói és egyéb kötelezettség egyenlegét – átadta a nonprofit vállalkozások részére pénzügyi rendezésre. A nonprofit vállalkozások által teljesített kötelezettségeket a részükre nem térítette meg, így azoknak követelése keletkezett a megyei önkormányzat felé. A jogszabályi változások következtében a nonprofit vállalkozásokat 2013. év március hó 31. napjával az önkormányzat mint tulajdonos végelszámolással megszüntette, és a korábbi nonprofit vállalkozások összevonásával egy költségvetési intézmény jött létre a feladat ellátására. Így egyetlen intézmény könyveiben szerepel a megyei önkormányzattal szembeni követelés, és annak összegében 2013 óta lényeges változás nem következett be. Ennek legfőbb indoka az, hogy a megyei önkormányzat könyveiben ezen követelés nincs nyilvántartva, és az önkormányzat ezen követelést nem ismeri el. Az intézmény a vonatkozó jogszabályok alapján a követelésre értékvesztést számol el. Figyelemmel a vonatkozó jogszabályi előírásokra (Szt., Ptk. és Áht.), leírható-e a megyei önkormányzattal szembeni követelés?

Kérdés: Városunkban egy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló vállalkozás jelent meg, új telephelyet épít a településünkön. A vállalkozás az általános forgalmi adó alanya, adólevonási jogával él. A vállalkozás – a vállalkozása érdekében – a telephelyére vezető utat saját költségén felújítaná. A beruházás építésiengedély-köteles. Az út az önkormányzatunk tulajdonában van, a forgalomképtelen törzsvagyonban szerepel. Önkormányzatunk az áfa alanya, de adólevonási jogát ebben az esetben nem gyakorolhatja. Az önkormányzatnak jelenleg nem áll rendelkezésére forrás arra, hogy az utat felújítsa, de hozzájárulna ahhoz, hogy saját költségén a beruházást/felújítást a vállalkozás megvalósítsa. Szeretnénk, ha az utat a vállalkozás felújítaná, hiszen nekünk is érdekünk, hogy a munkahely jól megközelíthető, biztonságos legyen. Az utat átadnánk a vállalkozásnak, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházást elvégezze, majd térítésmentesen visszaadja a felújított utat. A vállalkozás a térítésmentes átadásról milyen számlát állít ki? Élhet-e a vállalkozás az adólevonási jogával? A vállalkozás ivóvíz-, szennyvíz-gerincvezetéket és burkolt árkot épít az új telephely kialakítása miatt. Az építkezés befejezését követően ezeket is térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába kívánja adni. Ebben az esetben mi a helyes eljárás, milyen számlát állít ki a vállalkozó a térítésmentes átadásról, élhet-e áfalevonási jogával?

Kérdés: Önkormányzati finanszírozásból működő, városi és kistérségi feladatokat is ellátó művelődési intézmény vagyunk. A városban működő nyugdíjasklubokat az önkormányzat és a képviselők rajtunk keresztül támogatják, oly módon, hogy a kluboknak szánt összeggel megemelik a finanszírozási előirányzatunkat. Tájékoztatást kapunk, mely klub milyen összegű támogatást kap ebből az összegből. A nyugdíjasklubok a nevünkre kiállított számlával számolnak el, melyet mi kifizetünk nekik. A számlák legtöbbször közös rendezvényen elfogyasztott étel, ital, illetve a nyugdíjasklub kirándulásainak busz-, étkezés-, szállásköltségeiről szólnak. Terheli-e intézményünket valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a fentiek alapján (reprezentáció)? Illetve helyesen járunk-e el, ha ezeket a számlákat egyéb szolgáltatásként vagy szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásként számoljuk el?

Kérdés: Kötelezhető-e a falugondnok hétvégi munkavégzésre? Jár-e ezért részére külön díjazás?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlanonként egy-egy naptárat ajándékozott a község lakosainak, továbbá a községben élő, valamint bejáró gyerekeknek (iskolába/óvodába) 3500 Ft értékű ajándékcsomagot adott (szociális rászorultságtól függetlenül mindenkinek), melyet a bölcsődések a bölcsődei ünnepségen, az óvodások az óvodai ünnepségen, az iskolások az iskolai ünnepségen kaptak meg. A fenti gazdasági események reprezentációnak, üzleti ajándéknak, csekély összegű ajándéknak vagy adómentes juttatásnak minősülnek-e? A KIRA-ban rögzíteni kell-e őket?

Kérdés: Az önkormányzat házi segítségnyújtás kötelező feladatát 1 fő közalkalmazott látja el. Ha a közalkalmazott szabadságra megy, akkor lehetséges lenne, hogy megbízási díj keretében látná el a feladatot egy olyan személy, akinek az iskolai végzettsége megfelelő a feladat ellátásához?