2460 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Milyen jogcímen lehet kifizetni a kisebbségi önkormányzat elnökének hivatali utazásai költségtérítését, és hogyan kell azt dokumentálni? A hivatali utak hivatali jellegének bizonyítására milyen dokumentumokat kérhetünk (pl. szakmai beszámoló stb.)?

Kérdés: Önkormányzatunk működtetője a helyi általános iskolának, a fenntartói feladatokat a KLIK látja el. Az intézményben a takarítók és a karbantartó munkáját az iskola volt gazdasági vezetője szervezi és irányítja. Mindegyikük az önkormányzat alkalmazottja. Mivel a volt gazdasági vezető munka­idejét ez a munka nem fedi le, ezért felvetődött annak a lehetősége, hogy 4 órás kinevezéssel továbbra is az intézményüzemeltetési feladatokat látná el, és 4 órás kinevezéssel az önkormányzat belső ellenőre lenne, mivel a szakmai követelményeknek (szakmai gyakorlat és végzettség) megfelel. Ez az elképzelés nem sérti-e a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 19. §-ának (2) bekezdését?

Kérdés: A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 52. §-ának (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. Önkormányzatunknál a polgármester által írásban felhatalmazott személyek a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselők közül kerülnek ki. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e így el, adhat-e a polgármester felhatalmazást a hivatal állományába tartozó köztisztviselőnek?

Kérdés: Önkormányzatunknál megbízási jogviszonyban álló személy belföldi kiküldetési rendelvényt adott le, melyet a polgármester leigazolt. Adhat-e le megbízási jogviszonyban álló személy kiküldetési rendelvényt (belföldit és külföldit egy­aránt)? A bérszámfejtéssel foglalkozó kolléga ismeretei szerint befogadhatjuk a kiküldetési rendelvényt, viszont járulékvonzata van (a kolléga "felbruttósítja" az összeget, és elszámolja utána a járulékokat is). Helyes ez így, vagy pedig csak az alapösszeggel kell számolnunk?

Kérdés: 2012 decemberében GAMESZ alakult városunkban, mely az oktatás-nevelési intézmények működtetését látja el. A GAMESZ igazgatójának iskolai végzettsége: általános iskolai tanár, közoktatás-vezető. Áthelyezéssel került a GAMESZ-hez, előző munkahelyén egy általános iskolában igazgatóhelyettesként dolgozott. Az általános iskola, mint munkáltató, figyelembe vette a közoktatás-vezetői végzettségét, ezért a besorolásán a fizetési osztálya "G" volt. A GAMESZ-nél, mint igazgatónak, a munkáltatója – az önkormányzat – a kinevezésén "F" fizetési kategóriába sorolta, egyéb ügyintéző munkakörbe, és megbízták határozott időre az igazgatói feladatok ellátásával. Figyelembe vehető-e a besorolásnál a közoktatás-vezetői végzettség a GAMESZ igazgatójaként?

Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?

Kérdés: Az önkormányzat által alapított és 100%-os tulajdonban lévő nonprofit kft.-nek adta ki önkormányzatunk a gyermekétkeztetést. Milyen lehetőség van az étkeztetési térítési díj behajtására?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatunk közel 10 millió forintot nyert egészségmegőrző program megvalósítására. A program keretében kerékpártúrák, életmódtáborok, sportfoglalkozások, elő­adások szerepelnek. Ezeket a programokat ellátással, étkezéssel terveztük. A programok gyerme­keknek és felnőtteknek szólnak. A pályázatban szereplő juttatások adókötelesek-e? Például kerékpárt bérelünk 15 fő részére, mellette egész napos ellátását biztosítjuk. A pályázati támogatásokra vonatkozik-e valami más előírás?

Kérdés: A több millió forintos vis maior támogatásból megvalósuló helyreállítást (esőzések miatt bekövetkezett csuszamlás, közoktatási intézmény udvarát elmosta az eső stb.) felhalmozási kiadásként (vagyis aktiválni kell), vagy működési ki­adásként (karbantartás, javítás) kell lekönyvelni? Korábbi vis maior ellenőrzés alkalmával egy szakértő úgy tájékoztatott, hogy ez a támogatás se felújításra, se beruházásra nem fordítható, így aktiválni sem lehet, csupán helyreállításról van szó, azaz a káresemény előtti állapot visszaállításáról, ezért az a működési kiadások közé sorolandó karbantartás, javítás lehet. Mi a helyes könyvelés?

Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?