Találati lista:
31. cikk / 47 Önköltség-számítási szabályzat
Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk. Intézményünk saját konyhát üzemeltet, és az étkeztetésre normákat állapítunk meg. Kérdésem az lenne, hogy e feltételek mellett kell-e intézményünknek önköltség-számítási szabályzatot készítenie, és amennyiben nem, akkor mely szabályzatban kell rögzítenünk a szellemi és anyagi infrastruktúra igénybevételének, költségei megtérítésének módját?
32. cikk / 47 Jegyzői feladatkör
Kérdés: Kérdésünk a jegyzői feladatkörrel kapcsolatos. A jegyző mely feladatköröket nem láthatja el személyesen? Gondolunk itt elsősorban a gazdálkodással kapcsolatos feladatkörökre: a pénztárt, valamint az adóügyi feladatokat elláthatja-e személyesen a jegyző, vagy erre kötelező külön ügyintézőt megbízni?
33. cikk / 47 Külföldi kiküldetési előleg
Kérdés: Van-e valamilyen jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy megbízásos jogviszonyban álló magánszemélynek – annak külföldi kiküldetésének elrendelése esetén – nem folyósítható külföldi kiküldetési előleg? Illetve ezt kell-e az intézményeknek szabályozniuk?
34. cikk / 47 Pénztárellenőri és leltárellenőri feladatok ellátása
Kérdés: Egy polgármesteri hivatalban a jegyző vagy egy önállóan gazdálkodó költségvetési intézménynél a gazdasági vezető elláthatja-e a pénztárellenőri, illetve leltárellenőri feladatokat, vagy e tevékenységek ellátása esetén összeférhetetlenség áll fenn a vezetői, irányítói tevékenység vonatkozásában?
35. cikk / 47 Pénzforgalmi gazdasági műveletek bizonylatainak késedelem nélküli rögzítése
Kérdés: A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint a pénzforgalmat érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell. A könyvekben történő rögzítés alatt a kiadási, bevételi pénztárbizonylatokat, pénztárjelentést kell-e érteni, vagy a főkönyvi könyvelést?
36. cikk / 47 Pénzkezelés I.
Kérdés: Pénztárból kifizetett és utólagos elszámolásra kiadott összegek pontos bizonylatolásával kapcsolatosan várjuk állásfoglalásukat. Tagintézményeknek és karbantartásokat irányító dolgozónak is rendszeresen adunk ki elszámolásra előlegeket a pénztárból. Ez a 30 napot nem haladja meg, és amikor elszámolnak, visszavesszük a pénztárba bevételi pénztárbizonylaton. Egyúttal kiadásba is helyezzük a számlák összegét, mint vásárolt karbantartási anyag, szolgáltatás stb., de nem számlánként külön-külön pénztárbizonylaton, hanem egy bizonylatra vezetjük fel, amit aláírnak, akik elszámoltak az összeggel. Helyes-e ez a gyakorlat?
37. cikk / 47 Pénzkezelés II.
Kérdés: Bankkártyával történő készpénzfelvétel esetén kötelező-e a felvett pénzt a házipénztárba bevételezni, illetve onnan elszámolási előlegként kiadni, vagy közvetlenül elszámolási előleg felvételeként is lehet könyvelni a bankkivonat alapján? A felvett készpénzzel többnyire csak napokkal később, a beszerzéseket követően számolnak el.
38. cikk / 47 Valutapénztár létesítése polgármesteri hivatalnál
Kérdés: Polgármesteri hivatal valutapénztár létesítését tervezi. Kérdésem, hogy milyen személyi és tárgyi feltételekkel működtethető?
39. cikk / 47 Részben önálló intézmények pénzkezelése és bizonylatolása
Kérdés: Önálló gazdálkodású szerv vagyunk. Részben önálló intézmények tartoznak hozzánk. A részben önálló intézmények a nyugtaadás napján kötelesek-e a beszedett pénzt a pénzintézetbe befizetni, avagy összegyűjthetik és befizethetik hetente, vagy akár havonta is?
40. cikk / 47 Pénzkezelés személyi feltételei
Kérdés: A hivatalunkban működő belső ellenőrzés megkifogásolta, hogy a pénztáros a napi kifizetéseihez szükséges készpénzt maga veszi fel az OTP-ből, és fizeti be tulajdonképpen saját magának a pénztárba. A létszámleépítések miatt lettünk rákényszerítve erre a megoldásra, ami az ellenőr szerint összeférhetetlen. Ha valóban az, milyen jogszabályban van ez rögzítve?
