303 cikk rendezése:
71. cikk / 303 Beszerzésre jutó áfa arányosítása
Kérdés: Központi költségvetési szervként adóköteles és adómentes tevékenységet is folytatunk, ezért a beszerzéseink azon részére, amely mindkét fajta tevékenységet szolgálja, bevételarányos képletet alkalmazunk. Ez évtől új programot használunk, és most vettük észre, hogy a program nem számolt a nevezőben a támogatással, emiatt magasabb arányszámmal vontuk le év közben az áfát. Megtehetjük-e, hogy a decemberi áfabevallásban a tényleges arányszám alapján elszámoljuk a különbözetet?
72. cikk / 303 Levonható áfa korrekciója
Kérdés: A múlt hónapban az egyik fordított adós számla után befizettük az adót, de levonható lett volna, viszont ez kimaradt az adóbevallásból. A levonható fordított adós számlát utólagosan be lehet-e állítani a következő havi áfabevallásba, vagy csak önellenőrzéssel lehet ezt kivitelezni?
73. cikk / 303 Számla javítása és online számlaadat-szolgáltatás adószámváltozás esetén
Kérdés: Egy magyar székhelyű társaság folyamatosan értékesíti az általa gyártott termékeket német adóalany partnere (vevő) részére az Áfa-tv. 89. §-a alapján. Az eddig folytatott gyakorlat szerint a társaság a termékek gyártásához szükséges speciális gyártóeszközöket (tesztereket) áfa felszámítása mellett értékesítette a vevő részére, tekintettel arra, hogy ezen értékesítések vonatkozásában nem teljesültek maradéktalanul az Áfa-tv. 89. §-ának előírásai (a speciális gyártóeszközöket nem szállították el Magyarországról). Az áthárított áfát a vevő az Áfa-tv. XVIII. fejezete szerinti eljárásban visszaigényelte. A vevő azt kéri a társaságtól, hogy a 2019-ben teljesített értékesítésekről kiállított számlákat módosítsa akként, hogy a vevő adószámaként ne a német közösségi adószámot, hanem a vevő által 2018. év végén megigényelt magyar regisztrációs adószámát tüntesse fel. A vevő 2019. év vonatkozásában még nem igényelte vissza az általános forgalmi adót. A jó kapcsolat fenntartása érdekében a társaság szeretne a vevő kérésének eleget tenni. Figyelemmel az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére is, hogyan tudja a társaság elvégezni a korrekciót?
74. cikk / 303 Illetménye megállapítása polgármester újraválasztása esetén
Kérdés: Jelenleg a polgármesteri illetmény a hatályos Mötv. 71. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján van megállapítva. Településünkön az elmúlt 5 év során 1500 fő alá csökkent a lakosságszám (2019. januári statisztika alapján: 1467 fő). A polgármester jogviszonya sajátos közszolgálati jogviszony, mely során a Kttv. 225/D. §-ának (1) bekezdése alapján 3 havi (esetlegesen 6 havi) végkielégítés illeti meg, amennyiben nem választják újra. A fent idézett törvény értelmében a polgármestert újraválasztása esetén nem illeti meg végkielégítés. E rendelkezéssel úgy tűnik, mintha a polgármester jogviszonyát újraválasztása esetén folytonosnak tekintené a jogalkotó (hiszen ha nem így lenne, és határozott idejű jogviszonynak tekintené a polgármesteri jogviszonyt, akkor nem állapítana meg részére végkielégítést, illetve a végkielégítés újraválasztása esetén is megilletné). Kérdésünk, hogy a fenti következtetések alapján jól gondoljuk-e, hogy a polgármester újraválasztása esetén a csökkenő lakosságszám ellenére illetménye nem csökkenthető, számára továbbra is (2014-2019. évi ciklusban meghatározott illetménye) a Mötv. 71. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján kell megállapítani az illetményét?
75. cikk / 303 Adómentes belföldi termékbeszerzések
Kérdés: Az adómentes tevékenységről szóló és az alanyi adómentes cégektől beszerzett termékek és szolgáltatások adóalapját az áfabevallás 63. sorában szoktuk szerepeltetni. A belső ellenőrünk szerint nem kellene ebben a sorban adatot szerepeltetni. Kérdésünk, hogy kell-e javítani, és ha igen, hogyan az eddigi bevallásokat?
76. cikk / 303 Rendkívüli munkavégzés pótlékának bérszámfejtése közalkalmazottaknak
Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
77. cikk / 303 Közigazgatási hatósági eljárási illeték kezelése
Kérdés: Az illetéktörvény szabályai szerint a közigazgatási hatósági eljárásért a törvényben megállapított illetéket kell fizetni az eljárás kezdeményezésekor annak, aki az eljárás megindítását kéri. A közigazgatási hatósági eljárási illetékeket az elektronikus ügyintézés bevezetésével már nem illetékbélyeggel vagy egyéb módon kell megfizetni az ügyfélnek ilyen esetben, hanem átutalással. Önkormányzatunk létrehozott erre egy Közigazgatási hatósági eljárási illetékek számlát. Az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet nem tartalmazza, hogy az önkormányzatok közigazgatási hatósági eljárásai kapcsán befolyt illetékekkel a továbbiakban az önkormányzatoknak milyen teendőjük van. Ez véglegesen az önkormányzatok bevételét képezi, vagy tovább kell utalni a Magyar Államkincstár számlájára? Ha igen, kell-e valamilyen adatszolgáltatást teljesíteni ezzel kapcsolatban? Szabályozza-e ezt valamilyen jogszabály?
78. cikk / 303 Védőnők díjazásának megállapítása
Kérdés: Hogyan alakul az önkormányzatoknál a közalkalmazotti jogviszonyban álló védőnők illetménye? Alapilletményt az általános bértábla vagy az egészségügyi szakdolgozók bértáblája szerint kell megállapítani? A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet rendelkezik a szolgáltató díjazása 12%-ának védőnő díjazására fordításáról, területi pótlékról (fix díj 15%-a), és védőnői kiegészítő díjazásról (védőnői szolgálatonként 33 ezer forint). Ezen túlmenően a 76/A., 76/D., 76/L. §-ok is rendelkeztek védőnői illetményemelésről. Ezek alapján kell megállapítani a védőnő illetményét egy önkormányzatnál? Mindegyik fajta illetménykiegészítés jár a védőnőknek?
79. cikk / 303 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
80. cikk / 303 Közszolgálati tisztviselők képzettségi pótléka
Kérdés: Kaphat-e képzettségi pótlékot az a köztisztviselő, aki könyvelői munkakörben, vállalkozói mérlegképes bizonyítvánnyal látja el a munkáját? A besorolásához szakirányú érettségi bizonyítvány volt a követelmény.
