2265 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Egyik köztisztviselő dolgozónk jogviszonyai az alábbiak szerint alakultak:
– 1980. 08. 06.-2000. 04. 27. munkaviszony, ÁFÉSZ
– 2000. 04. 28.-2000. 09. 10. passzív táppénz
– 2000. 09. 11.-2000. 09. 24. munkanélküli-járadék
– 2000. 09. 25.-2008. 07. 15. munkaviszony
– 2008. 07. 16-tól jelenleg is köztisztviselő.
Kérdésünk, hogy a passzív táppénzes idő és a munkanélküli-járadék ideje figyelembe vehető-e az átsorolás időpontjának a megállapítása, illetve a jogviszony számítása során? E két esetben a dolgozó munkavégzési kötelezettséggel nem járó jogviszonyban állt, mely idő alatt biztosított volt és pénzbeli ellátásban részesült. Amennyiben az érintett a jövőben közalkalmazottként helyezkedne el, ott mely időszakokat számítanák be a besorolásánál?

Kérdés: Amennyiben a köztisztviselők nem költötték el a SZÉP kártyára utalt összeget, ezért azt 3 év elteltével visszautalták a munkáltatónak, kifizethető-e ez a köztisztviselőnek? Miként kell ezt a visszautalt összeget lekönyvelni?

Kérdés: A közalkalmazott óvodapedagógust 2012. augusztus 15-én nevezték ki. Rá még a régi törvények szerinti 3 éves gyakornoki idő vonatkozott. Amennyiben 2014. augusztus 31-ével közös megegyezéssel megszűnik a jogviszonya, és szeptember 1-jével új közalkalmazotti jogviszonyt létesít óvodapedagógusként egy másik óvodában, hogyan kell eljárni a gyakornoki idő kapcsán? A régi helyen még nem minősítették, mert még nem telt le a 3 év, viszont szeptember 1-jén már meglenne az új szabályok szerint a 2 év gyakorlata. Besorolható Pedagógus I. kategóriába?

Kérdés: Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 2014. január 1-jétől jelentősen szűkítette a befektetett eszközök bekerülési értékében figyelembe vehető tételek körét. A helyes nyilvántartás, könyvelés érdekében a bekerülési érték gyakorlati meghatározásához, alkalmazásához szeretnénk szakmai iránymutatást, megerősítést kérni az alábbiakban felsoroltakat is figyelembe véve.
1. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke a beszerzés, a létesítés áfát nem tartalmazó vételára (továbbiakban: vételár), kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.
Jól értelmezzük, hogy:
– Az eszköz vételárát tartalmazó számlában szereplő egyéb (szállítási, kezelési stb.) járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek?
– Ingatlanvásárlás esetén nem része az ingatlan bekerülési értékének a megvásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolható, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárás díj, értékbecslés, szakértői díj?
2. Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerint az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák együttes vételára.
Számos támogatással megvalósuló ingatlanberuházás költségvetése tartalmazza az alábbi projektelemeket:
– előkészítési költségek (megvalósíthatósági tanulmány, tervezés, tervellenőri feladatok, közbeszerzés lebonyolítása, hatósági díjak, projektmenedzsment-díj);
– kivitelezési költségek (építési, szerelési költségek, eszközbeszerzés);
– szakmai szolgáltatások költségei (műszaki ellen­őrzés, könyvvizsgálat, nyilvánosság, régészeti tevékenység).
A kormányrendelet tükrében jól értelmezzük, hogy a fentiekben felsorolt, beruházást érintő tételek közül kizárólag a kivitelezési munkák és a tervezés lehet a bekerülési érték része?
Az Áhsz. 16. §-ának (3b) pontjában felsorolt, az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák a vételárat is tartalmazó bizonylat alapján, vagy a vételártól elkülönülten, szerződéssel és számlával igazoltan is figyelembe vehetők a bekerülési értéknél?
3. Az Áhsz. 16. §-ának (3d) bekezdése szerint a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azok vételára. Jól értelmezzük, hogy a felújítási munkák bekerülési értéke az idegen vállalkozó által végzett építési, szerelési munkák értéke, és nem tartalmaz az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült tervezési, szállítási, egyéb munkákat, díjakat?
4. 2014. január 1-jét megelőzően megkötött – ingatlanberuházásra, -felújításra vonatkozó, esetleg már megkezdett pályázathoz kapcsolódó –, de 2014. évre áthúzódó adásvételi szerződések, vállalkozási szerződések esetében mi a rendező elv, a bekerülési értéket a régi vagy az új szabályozás szerint kell meghatározni?

Kérdés: Egy közalkalmazott az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1969. VII. 17.-1971. IV. 15. Termelőszövetkezet (munkaviszonya megszűnt)
1971. VI. 25.-1980. VI. 25. Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Szöv. (munkavállalói felmondás)
1980. VI. 25.-1989. 01. 02. Termelőszövetkezet (áthelyezés)
1989. I. 03.-2011. XII. 31. Általános Iskola (felmentéssel megszüntetés)
A dolgozó igénybe vette a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjazását, felmentését 2011. V. 01.-2011. XII. 31-ig megkapta, amiből 4 hónapot kellett ledolgoznia. Jogosult lett volna a 40 éves jubileumi jutalomra? Ha igen, meddig kérheti visszamenőleg?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál (gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv) hamarosan a gazdasági csoportvezető helyébe fiatalabb dolgozó lép, aki felsőfokú banki szakügyintéző végzettséggel rendelkezik. E mellé szeretne elvégezni egy mérlegképes könyvelői tanfolyamot is. Elegendő-e a vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettség a pozíció betöltéséhez, illetve ezek ismeretében valóban betöltheti-e a pozíciót?

Kérdés: Nemzetiségi Önkormányzatunk rendelkezik egy olyan gépjárművel, amelynek a bekerülési értéke 6,5 millió forint, de már 2013-ban 0-ra le­íródott. Szeretnénk ezt a gépjárművet maradványértéken nyilvántartani. Hogyan lehet ezt megállapítani, és milyen lehetősége van erre nemzetiségi önkormányzatunknak?

Kérdés: Milyen főkönyvi számon történik a vagyonkezelésbe adott, 0-ra leíródott eszközök számviteli elszámolása, mik lesznek azok helyes főkönyvi számai?

Kérdés: 11 év munkaviszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű személyt (kieső idő nincs), aki köztisztviselőként helyezkedik el, melyik fizetési osztályba kell sorolni a kinevezésekor, illetőleg az előmenetelének milyen feltételei vannak?

Kérdés: Amennyiben a dolgozó fizetés nélküli szabadságot kér egyéb célból, nem a törvényben nevesített okokból, akkor valóban köteles megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az időszakra, amíg szünetel a biztosítása?