2259 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Iskolánk a sportversenyeket vezető bíróknak – az általuk kiállított bizonylat alapján – díjazást fizet. Ezen a bizonylaton számolják el az útiköltséget is. Az adóelőleg levonásakor viszont az útiköltséget nem veszik figyelembe. Értelmezésem szerint az útiköltség is bevétel, amelyből adóelőleget kell levonni. Az útiköltséggel szemben felmerült költséget az adóbevallásban kell elszámolni. Jól értelmezem-e a rendelkezést?

Kérdés: Iskolánkban problémát jelent az érettségi elnökök útiköltségének elszámolása. A munkáért a törvényben előírt díjat fizetjük tanulónként. Ezenfelül még útiköltséget is kell fizetni. Nem saját dolgozónk, nem mi vagyunk a kiküldők. Ilyenkor az útiköltség összevonandó-e a kifizetett díjazással, és úgy kell az adóelőleget megállapítani, vagy csak költség és a dologi kiadások között kell elszámolni? (Kifizetéskor a visszautazási jegyet még nem tudja leadni.)

Kérdés: Ellentmondó véleményeket hallottunk a decemberről januárra áthúzódó telefonszámla áfájának visszaigényléséről. Mi az igazság?

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?

Kérdés: A Ktv. és a Kjt. hatálybalépése után általános iskolában vagy polgármesteri hivatalban közalkalmazottként vagy köztisztviselőként munkaviszonyt létesítőnek be lehet-e számítani a korábbi, nem költségvetési szervnél szerzett munkaviszonyát?

Kérdés: Kötelező járandóság-e a dolgozó részére a 2000, illetve a 4000 forint/hó étkezési hozzájárulás? (Szja-tv. 1. számú melléklet 8.17. pont.)

Kérdés: Kézi számlázást végzek. Pontatlanul tüntettem fel a számlán a vevő címét. Hogyan tudom ezt javítani? Számlát kell helyesbítenem?

Kérdés: A 249/2000. Korm. rendelet 51. § b) pontja a következő rendelkezést tartalmazza: "Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő feladás adatait a gazdasági művelet megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell rögzíteni." Az összesítő bizonylat (feladás) azt jelenti, hogy hónap végén az analitikából egy összegben feladják pl. az adósok (térítésidíj-hátralék) összegét, majd ezt a következő hónap végén szintén egy összegben történő feladás alapján korrigálva kell lekönyvelnem (növekedés, illetve csökkenés), vagy tételesen, adósonként fel kell vinni a főkönyvi könyvelésbe a tőkeváltozással szemben az összes, hó végén fennálló tartozást? Hasonlóan kell eljárni a vevők esetén is, vagy elegendő-e a hónap végén fennálló vevőállományt rögzíteni?

Kérdés: Mint költségvetési szerv, többféle támogatást kapunk a központi költségvetésből. Szeretnénk tisztán látni: mitől függ az, hogy kell-e utána áfát fizetni, és az abból finanszírozott beszerzések utáni mikor illet meg az áfalevonási jog?

Kérdés: Az éves beszámolóban elszámol az önkormányzat a normatívákkal, és az annak alapján, a központi költségvetéssel való elszámolás eredményeként a fizetendő vagy megkapható normatív támogatás összegét be kell-e állítani követelésként vagy kötelezettségként a mérlegbe?