Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetés

Kérdés: Amennyiben dolgozóink részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, mint munkáltató befizetést teljesítünk, akkor a befizetés összegét figyelembe kell-e venni az adójóváírásra való jogosultság megállapításánál? Érvényesíthet-e a munkavállaló valamilyen adókedvezményt a befizetés után?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 7. § (1) bekezdés k) pont rendelkezése alapján a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár(ak)ba fizetett munkáltatói hozzájárulás összegéből azt a részt, amely nem haladja meg havonta a tárgyhónap első napján érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címkék:    

Felnőttképzési díj megfizetéséről kiállítandó igazolás

Kérdés: Intézményünk felnőttképzéssel is foglalkozik, és nem egyértelmű számunkra, hogy mikor járunk el helyesen: az Szja-tv.-ben biztosított felnőttképzés díjának megfizetése után járó új adókedvezményre jogosító igazoláson pontosan mit kell feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...felnőttképzést folytató intézmény szerepel az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) nyilvántartásában. Az Fk-tv. rendelkezésének megfelelően az igazolást kiállító intézménynek az igazoláson szerepeltetnie kell azt a tényt, hogy ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címkék:  

Szemétszállítási díj számlázása

Kérdés: A polgármesteri hivatal szedi be a lakosságtól a szemétszállítási díjat, amit csekken fizetnek be. Ki kell-e állítani minden befizetés mellé számlát, vagy esetleg lehetőség van bizonyos időszakonként összesítő számla vagy számlát helyettesítő okmány kiállítására?
Részlet a válaszából: […] ...edények a szolgáltató tulajdonában vannak, vagy ő bérli azokat harmadik személytől, úgy a hulladékkezelés minden külön szerződéses rendelkezés nélkül is az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 23. pontja szerint folyamatosan teljesített szolgáltatásnak minősül, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címkék:      

Pedagógusok rendkívüli munkájának díja és a helyettesítési díj

Kérdés: Rendkívüli munka (túlmunka) és helyettesítési túlmunka díjának kiszámításakor mi a meghatározó: az iskolai végzettség, vagy a hely, ahol a régi nevén "túlmunka" felmerül? Pl. felsőtagozatos tanár esetében az osztószám: 4,33 x 20 heti kötelező óra = 86,60; napközis nevelő esetében 4,33 x 23 heti kötelező óra = 99,59. Ha felsős tanár napköziben heti 23 órában napközis nevelő, és helyettesít a napközi otthonban, mennyi az osztószám: 86,60 vagy 99,59?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 24. §-ának előírása szerint ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg másnak a munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címke:

Közalkalmazott tanulmányi szabadsága

Kérdés: Hány nap tanulmányi szabadság illeti meg azt közalkalmazottat, aki munkája mellett esti tagozaton végzi gimnáziumi tanulmányait, vagy aki felsőfokú (nem főiskola) levelező tagozatra jár, illetve aki főiskola levelező tagozatának hallgatója?
Részlet a válaszából: […] ...vagy sem.Ha a két fél között nincs tanulmányi szerződés, akkor a közalkalmazottak esetében is az Mt. 115. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A három képzési formát – ezt követően – abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltató által tévesen megállapított személyi jövedelemadó helyesbítése

Kérdés: Meghatározott körülmények esetén a munkáltató állapítja meg a dolgozója jövedelemadóját. Hogyan korrigálható, ha esetleg tévedett?
Részlet a válaszából: […] ...a dolgozó vagy a munkáltató hibájára vezethető vissza. Az előbbi esetben, amikor a dolgozó csak részben bocsátotta a munkáltató rendelkezésére az adó megállapításához szükséges igazolásokat, akkor az ebből adódó tévedést a dolgozó rendezheti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Természetbeni étkezési hozzájárulás mértéke

Kérdés: Főzőkonyhával rendelkezünk, dolgozóink természetbeni étkezési hozzájárulásban részesülnek. A hozzájárulás mértéke 2003. január 1-jétől 2200 Ft-ról 4000 Ft-ra emelkedett, de a dolgozóknak nem kell kevesebbet fizetniük, a térítési díj változatlan maradt. Az élelmezésvezető szerint a nyersanyagnorma nem változott, ezért nem látszik a fizetendő térítési díjon a hozzájárulás mértékének változása. Jogos-e a dolgozók reklamációja? Hogyan érvényesíthető a hozzájárulás emelése, hogy a dolgozók ne érezzék magukat hátrányban?
Részlet a válaszából: […] ...fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékéből legfeljebb havi 2000 forint. E rendelkezés alapján azonban nem kötelezhető a munkáltató arra, hogy az adómentes értékhatárig ingyenes étkezésről gondoskodjon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címkék:    

Tiszteletdíj adózása

Kérdés: A különböző bizottságok, testületek tagjainak járó tiszteletdíj elszámolására vonatkoznak-e speciális szabályok, ha a tagok nem minősülnek jogszabály alapján választott tisztségviselőknek?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály alapján választott tisztségviselő tevékenysége az Szja-tv. 24. § rendelkezése alapján nem önálló tevékenységnek minősül, viszont azon választott tisztségviselők esetében, akiket nem jogszabály alapján választottak, a tiszteletdíj után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címkék:    

Az adótörvények évközi módosítása

Kérdés: Az adótörvények évközi módosítása érintette-e az Áfa-tv.-t, s ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...esetén, ha a felek közötti elszámolási időszak kezdőnapja 2003. január 1-je előtti, az Áfa-tv. 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.E visszamenőleges hatályú szabályozás azt jelenti, hogy azoknál a szolgáltatásoknál, értékesítéseknél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.
Kapcsolódó címke:

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Egyik dolgozónk nagyobb távolságról jár be dolgozni gépkocsival. Hivatalosan 3 Ft/km fizethető neki, de ez nagyon kevés a távolság alapján. A jegyző ezenfelüli összeg kifizetését (ami adóköteles lenne a dolgozónak) nem engedélyezi. A dolgozó számlát tudna "szerezni" bérlet nélkül, mivel mindenképpen kocsival jár be. Csak számla elfogadható-e a hivatalos bérlet értékéről a pénztári kifizetéshez?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bérlet leadása nélkül nem téríthető meg a munkába járás költsége, a kormányrendelet ilyen tiltó rendelkezést nem tartalmaz. Az adózás szempontjából sem kifogásolható, ha a munkavállaló a bérlet megvásárlását nem igazolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.
Kapcsolódó címke:
1
…
219
220
221
…
226