2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: 1. Az önkormányzat intézménye – mely 2016. december 31-éig ellátta az általános iskola működtetési feladatait is – 2017. január 1-jétől megállapodást kötött a KLIK-kel a fűtési, karbantartási feladatok ellátására. A feladatellátásról szóló megállapodást a képviselő-testület is jóváhagyta. A megállapodás szerint az intézmény foglalkoztatja a munkavállalót, fizeti a foglalkoztatással kapcsolatban felmerült költségeket (munkabér és annak terhei, illetve egyéb foglalkoztatással kapcsolatos költségek), amelyet arányosan megosztja az intézmény és a KLIK egymás között úgy, hogy mindkét fél a foglalkoztatással kapcsolatosan felmerülő költségek rá eső részét viseli (a fűtő és a karbantartó nemcsak az iskolának dolgozik, hanem a munkaidejük másik részét az intézmény által üzemeltetett egyéb helyeken látják el, pl. óvoda, orvosi rendelő stb.). Ez annyit jelent, hogy a karbantartó munkaidejéből napi két órára, a fűtő munkaidejéből (október 15-től április 15-ig) napi 6 órára jutó munkabért és közterheket a KLIK havonta megtéríti. Az intézmény költségvetésében kiadási előirányzatként megtervezésre került a dolgozók teljes munkaidejének bér- és egyéb költsége, valamint bevételi előirányzatként a KLIK-által megtérített arányos összeg bevétele is. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos személyi juttatásokat és egyéb munkáltatót terhelő kiadásokat, illetve a KLIK által havonta megállapodás alapján elszámolási kötelezettséggel átvett pénzeszközt, amely a rá eső arányos rész? A?"közös" foglalkoztatást az áfa szempontjából úgy minősítettük, hogy nem tartozik bele az adó alapjába, tehát nem számlázzuk, nem számítunk fel áfát, figyelemmel az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezésre. Helyes az áfamegítélésünk?
2. A fűtési és karbantartási feladatok ellátásához kapcsolódóan dologi kiadások is felmerülnek az intézménynél (fűtőanyag, karbantartási anyag stb.). Ezek beszerzésével kapcsolatos részletes szabályokat szintén a megállapodás tartalmazza (pl. beszerzésre vonatkozó keretösszegek, KLIK részéről engedélyezési, jóváhagyási eljárások stb.). Az intézmény kifizeti a számlákat, és tovább-számlázza a KLIK részére. A beszerzés során felszámított áfát az intézmény levonja, a továbbszámlázáskor pedig felszámítja. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a kiadásokat és bevételeket? Helyes-e az áfamegítélésünk?
3. Az önkormányzat "saját" költségvetésén belül ez bizonyos keretet biztosít arra, hogy az általános iskolások uszodabelépőjéhez, egyes tanulmányi versenyek díjaihoz stb. hozzájáruljon. Az elszámolás úgy történik, hogy vásárlási előleget biztosít az önkormányzat az iskola megbízott dolgozójának, amelyből fedezik a kiadásokat. Az önkormányzat nevére szóló számla alapján számolnak el az előleggel. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a kiadást?

Kérdés: Önkormányzatunk költségvetési rendelete a költségvetést érintő módosítások, átcsoportosítások átvezetésének határidejére vonatkozóan az alábbi rendelkezést tartalmazza:
"A képviselő-testület a rendeletet a központi költségvetésből kapott, a feladatellátás alapján az adott önkormányzat által irányított költségvetési szervet megillető pótelőirányzatok, az átruházott hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások, átcsoportosítások, valamint az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörű előirányzat-módosításai, átcsoportosításai miatt legalább negyedévenként, de legkésőbb 2019. február 25-ig – december 31-i hatállyal – módosítja. Egyébként a képviselő-testület minden költségvetést érintő döntésekor a rendeletet módosítani kell."
A gyakorlatban legalább minden rendes testületi ülésre – havi rendszerességű, egyes esetekben a rendkívüli ülésre is – elkészítésre kerül az eredeti költségvetési rendeletet módosító rendelettervezet, mely a fentiek szerinti saját és átruházott hatáskörű döntések átvezetését tartalmazza, illetve a képviselő-testületi üléseken előzőekben elfogadott határozatok pénzügyi átvezetését, amennyiben az egy esetleges rendkívüli ülés miatt nem került átvezetésre. Az adott rendes ülésen megszületnek a költségvetési rendeletet érintő további pénzügyi döntések, és az ülés végén ezen döntések átvezetésével együtt tesszük fel szavazásra a kiküldött költségvetést módosító rendelettervezetet. (Ezt követően azonnal megtörténnek az átvezetések, és az alaprendeletet módosító rendelet kihirdetésre kerül.) Előfordul olyan eset, hogy az így szavazásra feltett módosító rendelettervezet nem kapja meg az elfogadásához szükséges minősített többséget. Mi a teendő abban az esetben, ha a képviselő-testület nem fogadja el a módosító költségvetési rendelettervezetet a fentiekben említett szabályozás alapján?

Kérdés: Rendezvény miatt előre tervezett szombati munkavégzést rendelne el a munkáltató, milyen feltételek mellett teheti ezt meg, illetve milyen esetben tagadhatja meg a munkavégzést a közalkalmazott? Mit kell fizetni, ha a munkavállaló bejött dolgozni, de mégsem volt szükség a munkájára, mert a munkáltató nem tudott neki munkát adni?

Kérdés: Milyen teendői vannak egy költségvetési szervnek az új uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban?

Kérdés: Milyen tájékoztatást kell adni munkaügyi, HR-területen a GDPR-nak történő megfelelés érdekében? Úgy hallottam, hogy az adatkezelésről egy írásbeli tájékoztatót kell kiadni minden munkavállaló részére. Mit kell ennek tartalmaznia?

Kérdés: Önkormányzatunk a tankerületnek – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adta az iskola épületét. (Természetesen ingó vagyon is átadásra került, de a kérdés szempontjából ez most irreleváns.) Az átadáskor a tárgyieszköz-analitikából kivezettük az ingatlan bruttó értékét és az átadásig elszámolt értékcsökkenését, a főkönyvi könyvelésben is ezt a megfelelő módon (nemzeti vagyon változásával szemben) elszámoltuk. A továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az ingatlanvagyon-kataszterben ezt hogyan kell kezelni? Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből is? (A tulajdonjog továbbra is az önkormányzaté marad, csupán vagyon-kezelésbe adta.) Az ingatlanvagyon-kataszter összértékének, a tárgyieszköz-analitikában nyilvántartott ingatlan vagyon bruttó értékének és a főkönyvi könyvelésben a 12-es állományi számlák értékének egyeznie kell, ezért úgy gondolom, hogy a vagyonkataszterből is ki kell vezetni.

Kérdés: Az önkormányzat térfigyelő kamerarendszert üzemeltet. A kamerák beszerzése pályázati úton történt. A pályázati kiírás tartalmazta, hogy sikeres pályázat esetén a kamera-rendszer üzemeltetéséhez az önkormányzat közterület-felügyelőt köteles alkalmazni. Önkormányzatunk a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó társtelepüléssel közösen intézményfenntartó társulást hozott létre 2013-ban. A társulás alapfeladatait bővítenénk a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges kormányzati funkcióval, és itt kerülne sor – részmunkaidőben – köztisztviselő alkalmazására, aki a két településen látná el ezt a feladatot. A társulás alkalmazhat-e köztisztviselőt részmunkaidőben? Más önkormányzatok (nem tagjai a társulásnak) részére – szolgáltatás vásárlásával – biztosítható-e ennek a feladatnak az ellátása?

Kérdés: Egy nonprofit kft. sportcsarnokot üzemeltet. A nem lakóingatlanok bérbeadására áfakötelezettséget választott. Az alábbi hasznosítási esetek fordulnak elő:
1. Magánemberek részére sportolás céljára sportpályát, termet adnak ki (például baráti társaság kibérli futballozni a sportcsarnok nagytermét). Ez bérbeadás és/vagy sportolási szolgáltatás?
2. Jóga-, torna- vagy táncoktató kibérli a sportcsarnok egyik kistermét, ahol magánembereknek tart foglalkozásokat, akik ezért díjat fizetnek az oktatónak.
3. Az iskolák és/vagy az óvodák fenntartói kibérlik a sportcsarnok egyik termét az iskolák, óvodák számára, tornaórák tartása érdekében.
4. Helyi sportegyesület egyik szakosztálya (például kosárlabda) számára kibérli a sportcsarnok egyik termét edzések megtartására.
5. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a szervezőknek fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik a bérlő, használó részéről.
6. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a sportcsarnok üzemeltetőjének fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik sportcsarnok üzemeltetője részéről.
7. A sportcsarnokot kibérlik koncert, táncverseny, szalagavató megtartása, előadás, egyéb, például vállalati rendezvény céljára.
Az 1-6. pont alá tartozó eseteknél a sportolók részére jellemzően öltözőhasználatot, zuhanyozási lehetőséget és sporteszközöket is biztosít a sportcsarnok. A használat szólhat néhány órára, vagy heti több alkalomra, illetve 1-2 hétre is, például edzőtábort tart a sportegyesület, illetve kiterjedhet a teljes sportcsarnokra vagy annak egy pályájára, termére. A sportcsarnok üzemeltetését a nonprofit kft. saját alkalmazottaival látja el (karbantartás, takarítás stb.).
A vázolt tényállással kapcsolatban felmerült kérdések:
– Hogyan kell értelmezni Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontjában foglalt szabályokat?
– A fenti esetek közül melyik szolgáltatás minősül bérbeadásnak és melyik sportolási szolgáltatásnyújtásnak?
– Milyen tartalmú szerződést kell kötni az egyes jogcímen használókkal annak érdekében, hogy az áfaminősítés egyértelmű legyen?

Kérdés: Hogyan kell elkészíteni az adatkezelési nyilvántartást, hogy az megfeleljen a GDPR követelményeinek?

Kérdés: Iskolánk egy beruházás kapcsán több olyan számlát kapott, amiben jólteljesítési biztosíték szerepel. Ezeket a számla teljes összegével aktiváltuk, a jólteljesítési biztosítékokat mint szállítói tartozást tartottuk nyilván. Év végén az a döntés született, hogy ezeknek a tartozásoknak egy részét elengedik, így kivezetésre kerültek a 9244 számlával szemben. Az idén viszont az iskola úgy döntött, hogy mégis kifizetnék ezeket a számlákat. A kérdésem az, hogy hogyan tudom szabályosan visszavezetni tartozásnak?