160 talált cikk a rezsi kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat intézménye vagyunk, áfakörbe tartozunk 2-es adószámmal, az ingatlanok bérbeadása tekintetében nem éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. Az érintett kórházzal együttműködési, használati és üzemeltetési szerződésünk van, mely alapján ingyenes az ingatlan és ingó dolgok használata, ugyanakkor az üzemeltetés költségeit (áram, gáz, víz, szemétszállítás) továbbszámlázzuk, illetve most a takarítás költségét is tovább kell számlázni, melyet megbízási jogviszonyban látunk el. Áfa szempontjából fő problémánk, hogy eldöntsük, a fentiek alapján ezzel a szerződéssel bérbeadás valósul-e meg. Eddig mi az energiaszámlákat továbbszámláztuk azzal az áfatartalommal, mellyel kaptuk. Ezt jól tettük? Mert ha megvalósul a bérleti jogviszony fogalma, akkor viszont a számlákat adómentesen kellett volna kiállítani, ha jól értelmezzük.

Kérdés: Önkormányzatunk több lakóingatlan tulajdonosa, amelyek közül nem mindegyiket bérlik tartósan. Ezek közül egyet alkalmanként bérbe ad az önkormányzat magánszemélyek részére, amely 1–3 éjszaka közötti időszakokat jelent évente 20-24 alkalommal (összesen évi 40-50 nap). A bérleti díj rendeletben meghatározott 5000 Ft/éjszaka/ingatlan. Ilyenkor más díjat nem fizetnek a bérlők. A bérlők többnyire helyi lakosok, de előfordulhat nem helyi illetőségű bérlő is. Az önkormányzat rendezvényein munkát végző vállalkozók vagy fellépők részére az önkormányzat alkalmanként ingyenesen rendelkezésre bocsátja az ingatlant az adott rendezvény éjszakájára.
1. Az ingatlan bérbeadása magánszemélyeknek ezzel a rendszertelen jelleggel turisztikai tevékenységnek számít-e?
2. Az önkormányzat részéről van-e valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a fizetős bérbeadások után?
3. Az ingatlanok ingyenes használatba adása keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?

Kérdés: Védőnő által használt ingatlannal kapcsolatban felmerült költségek számlázásában kérem szakmai állásfoglalásukat. Önkormányzatunk áfakörös, egyéb ingatlanok bérbeadása tekintetében éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. A kórház a megállapodás (nem bérleti szerződés) értelmében közüzemi és további dologi kiadások megtérítésére vállalt kötelezettséget. Továbbszámlázni kívánt kiadások: áram-, víz-, gázdíj, mobilinternet és telefondíj, veszélyeshulladék-szállítás, kémény- és tűzoltókészülék ellenőrzési díja, számítástechnikai szolgáltatás díja, biztosítások díja, takarítónő (önkormányzati dolgozó) időarányos munkadíja. Helyes-e, ha ezeket a tételeket a szolgáltatókkal kötött szerződések, illetve a kapott számlák áfatartalmának (27%, 5%, mentes) megfelelően számlázzuk tovább? A takarítónő bérköltségének időarányos részét is térítené a kórház. Milyen jogcímen, milyen rovaton szerepeltethető a megtérített bér mint bevétel? Ezt ki kell-e számlázni? Ha igen, milyen áfatartalommal? A törzskönyvi nyilvántartásban, ehhez kapcsolódóan szükséges-e az adóalanyisággal összefüggésben TEÁOR-kódot felvenni?

Kérdés: A helyi önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz (100%/50%). Tehát a hatályos éves költségvetési törvény természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést biztosít kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. Egy helyi önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján saját költségvetési forrása terhére további támogatást kíván biztosítani azon gyermekek, tanulók – illetve szüleik – részére, akik a fentieken felül térítési díj fizetésére kötelezettek, ugyanis az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja vagy a 8.1. pontja alapján egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak így nem merül fel. Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat intézményének konyhája biztosítja, és szedi be a térítési díjakat, az intézmény alapító okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem végez, valamint az önkormányzat és intézménye is alanya az áfának.
1. Amennyiben az önkormányzat a térítési díjat fizető szülők részére szociális rendeletben foglaltak nélkül közvetlen támogatást (pénzbeli, természetbeni) nyújt, az adó- és járulékköteles juttatásnak minősül-e?
2. Amennyiben az önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján biztosítja a támogatást a térítésidíj-fizetésre kötelezett gyermekek részére (szülői kérelem alapján, határozatban foglalt eljárásrenddel), helyes-e az az eljárás, hogy az intézmény havonta, a tárgyhót követően számlát (nettó térítési díj+27% áfa) állít ki a tényleges étkezésiadag-számokról a támogató önkormányzat részére (részletes gyermekenkénti étkezési nyilvántartással alátámasztva)?
3. Ebben az esetben az intézmény a teljes beszerzési áfát levonhatja-e, egyrészt azért, mert másik településen élő szülők részére áfásan számláz, másrészt azért, mert áfásan számlázza a támogatni kívánt szülők által meg nem fizetett részt az önkormányzatnak, azaz az élelmezés beszerzési kiadásainak áfája teljes egészében levonható-e az Áfa-tv. 120. §-a alapján?
4. Helyes-e, hogy az önkormányzat a kapott havi számla áfatartalmának levonására nem lesz jogosult (nincs e tekintetben adóköteles bevétele, és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat), azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben?
5. Helyes-e az, hogy az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások K332. Vásárolt élelmezés és K351 Működési célú áfa rovaton számolják el, adómentes természetbeni juttatásként?
6. Helyes-e az, hogy az intézménynél a bevételt 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción és B405. Ellátási díjak, B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatokon számolják el?
7. Felmerül a kérdés, hogy a felvázolt támogatási eljárásrend az intézmény alaptevékenysége keretében végzett tevékenységnek minősül-e, tehát amennyiben az önkormányzat szociális rendeletében jóváhagyott térítési díjat számlázza csak tovább a szülő helyett az önkormányzatnak?
8. A felvázolt önkormányzati támogatási eljárásrendnek van-e hatása a költségvetési törvény alapján az intézményi gyermekétkeztetéshez igényelt normatív támogatás elszámolására?

Kérdés: Az oktatókórházunk a védőnői feladatellátást átvette, ingyenes használatba adásról szóló megállapodást írtunk alá, az ezzel kapcsolatosan felmerült költségek (nem közüzemi díjak) továbbszámlázásra kerülnek. Az eredeti költségekről szóló számla fizetője az 1-es adószámmal rendelkező intézményünk, azonban a megállapodás az önkormányzattal (2-es adószámú) lett megkötve, így a partner csak az általunk kiállított számlát fogadja el. Ez esetben úgy lenne megoldva a számlázás, hogy a fenntartásunkban lévő intézményünk kifizeti az eredeti számlát, ezt részünkre továbbszámlázza adó alól mentes tartalommal (nyomtatási díjat, internethasználati díjat), amelyet mi szintén továbbszámlázunk a kórház számára. Az önkormányzat az adó alól mentes számlát a harmadik partner felé áfatartalommal számlázza ki az eredeti szolgáltatás áfakulcsával, vagy változatlan formában mentesen kell kiállítani a bizonylatot?

Kérdés: Önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a fogorvossal, a rendelő épülete az önkormányzat tulajdona, melyet a fogorvos szerződés alapján ingyen használhat, illetve az épület rezsiköltségét is az önkormányzat fizeti, megállapodás alapján. A rezsiköltségek között a szerződésben felsorolásra került a telefon- és az internetköltség, amelyről nem részletes számla érkezik. Az önkormányzat részére a fogorvosnak a telefon-, internetszámla 20%-át meg kell-e térítenie mint vélelmezett magánhasználatot?

Kérdés: Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján az önkormányzat védőnői feladatok ellátása érdekében a védőnő által használt ingatlant a kórház ingyenes használatába adja azzal, hogy a használatból eredő költségeket a kórház köteles viselni. Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a települési önkormányzat 2023. július 1. napjával biztosítja az állam számára a 2023. június 30. napján a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyonnak az ingyenes használatát. A (6) bekezdés szerint a települési önkormányzat a 2022. december 31-én a védőnői ellátásra szolgáló ingatlan és ingó vagyonát e feladattól nem vonhatja el. Használatból eredő költségek többek között a víz, a gáz, az áram, a távhő, a telefon, az internet és a hulladékszállítás. Az önkormányzat és a kórház között nem jön létre bérleti jogviszony. Nem kötnek szerződést. Tekinthető ez az eset az önkormányzat részéről ingatlan-bérbeadásnak? A megosztott költségeket ingatlan-bérbeadáshoz járulékosan kapcsolódó költségnek kell-e tekinteni, vagy továbbszámlázásnak? Véleményünk szerint a kórház a törvény erejénél fogva "saját jogán" jogosult a védőnők elhelyezését szolgáló ingatlanrész használatára, ezért a költség továbbszámlázásáról van szó, nem ingatlan-bérbeadásról.

Kérdés: Intézetünkben működő és bérleti díjat fizető vállalkozó orvosok felé továbbszámlázzuk a közműdíjakat vetítési alap szerint, nem az általuk használt – ténylegesen – fogyasztott energia alapján. A Költségvetési Levelek 2023. szeptember 5-én megjelent számában, a 6097. kérdésre adott válasz alapján, miszerint "amennyiben nem a ténylegesen mért mennyiség alapján történik a továbbszámlázás, akkor az nem felel meg a változatlan formában való továbbhárításnak, így az közvetített szolgáltatásként nem számolható el". Ennek figyelembevételével azon összegeket, amelyekről vevői számlát készítünk, szállítói oldalról a K331. rovaton könyveljük el, esetleg ezt a rovatot bontsuk tovább, hogy ki tudjuk mutatni a továbbszámlázás tényét? Ingatlan-bérbeadás szempontjából áfamentesek vagyunk. Továbbszámlázáskor levonható-e az áfa, mivel vevői számlát állítunk ki a szolgáltatásról, ami bruttó módon kerül kiállításra (szállítói számla nettó értéke és az áfája)?

Kérdés: Önkormányzatunk a védőnői feladat ellátását törvény szerint köteles volt átadni a megyei kórháznak. A védőnői épület ingyenesen került átadásra, mert az ingatlan teljes egészében szükséges a közfeladat ellátásához. Bérleti díj így nincs, azonban a rezsiköltségeket az önkormányzat fizeti, melyet továbbszámláz az átvevő intézménynek. Helyes-e, ha a gáz-, víz-, áramszámlát áfamentesen számlázzuk tovább? Illetve az internetszolgáltatás (5% áfás) számlákat és a védőnők által használt szoftverszolgáltatás díját (27% áfás) is tovább kell számlázni? Ezeket milyen áfával szükséges számlázni, és mi az áfa alapja ebben az esetben? Az önkormányzatunk áfás, de a bérleti díj tekintetében nincs bejelentkezve áfásnak a NAV rendszerébe. Amennyiben áfásan szükséges számláznunk az internetszolgáltatást és a szoftverszolgáltatást, ezek áfája levonásba helyezhető-e?

Kérdés: Önkormányzatunk üzemelteti az iskola épületéhez tartozó tornatermet. A KLIK és az önkormányzat között megállapodás jött létre, hogy a tornaterem gáz- és áramszámlájának 70%-át az önkormányzat továbbszámlázza a KLIK felé. Önkormányzatunk áfás, ezért a számlát is áfásan kell kiállítani. Ilyen esetben mi lesz az áfa alapja? Az eredeti számla fizetendő összege, vagy annak áfával csökkentett értéke? Illetve a számlán szereplő AHK-tételeket is áfásan kell továbbszámlázni?