1807 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Egy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézménynél dolgozom. Hozzánk tartozik több önállóan működő költségvetési intézmény, melyeknél a gazdálkodási feladatokat végezzük. Több helyen bérleti díjat és közüzemi díjakat, egyes helyeken csak közüzemi díjakat számlázunk a bérlő felé. Néhány intézmény esetében a közművek eredeti kiépítése miatt külön kellett választani a bérleti díj és a közüzemi költségek továbbszámlázási rendjét, ezért ezeknél a bérleményeknél a bérleti díjat az önkormányzat, míg a közüzemi költségeket a közüzemi számlákat befogadó, adott intézmény nevében mi állítjuk ki. Kérdésem, hogy ebben az esetben felveheti-e a közüzemi díj a bérleti díj áfaszázalékát, azaz áfamentesen állítható-e ki a számla, vagy 27% áfatartalmat kell feltüntetnünk? További kérdésem, hogy okoz-e megítélésbeli különbséget, ha ingyenesen adta használatra az épületet az önkormányzat?

Kérdés: Önkormányzatunknál alkalmazásban álló dolgozónk (közalkalmazott) részére az alábbi kimutatáson feltüntetett jogviszonyok alapján mennyi idő után jár a jubileumi jutalom kifizetése?
A dolgozó munkaviszonya az alábbiak szerint alakult (munkahely megnevezése; jogviszony formája; munkaviszony kezdete; munkaviszony vége; eltöltött időtartam; megszűnés oka):
1. Pamutfonó-ipari Vállalat, Miskolc; munkaszerződés; 1969. 03. 11.-1971. 09. 23;. 2 év, 6 hónap, 12 nap; munkaviszony megszűnt
2. Élelmiszer- és Vegyiáru-nagyker., Miskolc; munkaszerződés; 1971. 11. 09.-1981. 11. 09.; 10 év, 0 hónap, 0 nap; felmondás a dolgozó részéről
3. Községi Közös Tanács, Ináncs; munkaszerződés, hivatalsegéd; 1985. 02. 01.-1985. 02. 08.; 0 év, 0 hónap, 7 nap; határozott idő lejárta
4. Községi Közös Tanács, Ináncs; munkaszerződés, hivatalsegéd; 1985. 02. 19.-1985. 07. 02.; 0 év, 4 hónap, 13 nap; határozott idő lejárta
5. Községi Közös Tanács, Ináncs; munkaszerződés, hivatalsegéd; 1985. 07. 17.-1985. 07. 26.; 0 év, 0 hónap, 9 nap; határozott idő lejárta
6. Községi Közös Tanács Ináncs; munkaszerződés, hivatalsegéd; 1985. 08. 16.-1985. 12. 31.; 0 év, 4 hónap, 15 nap; közös megegyezéssel
7. Községi Közös Tanács, Ináncs; közalkalmazott, hivatalsegéd; 1986. 01. 01.-1990. 11. 30.; 4 év, 10 hónap, 29 nap; átszervezés, áthelyezés
8. Polgármesteri Hivatal, Ináncs; közalkalmazott, hivatalsegéd; 1990. 12. 01.-1995. 08. 31.; 5 év, 8 hónap, 30 nap; közös megegyezéssel
9. IKVSZ, Ináncs; közalkalmazott, takarítónő; 1995. 09. 01.-1998. 12. 31.; 3 év, 3 hónap, 30 nap; átszervezés, áthelyezés
10. Családsegítő Szolgálat, Ináncs; közalkalmazott, szociális gondozó; 1999. 01. 01.-2008. 12. 31.; 9 év, 11 hónap, 30 nap; átszervezés, áthelyezés
11. Ináncs-Forró-Fancsal M. Szoc. A. Kp., Ináncs; közalkalmazott, szociális segítő; 2009. 01. 01.-2011. 11. 30.; 2 év, 10 hónap, 29 nap; folyamatos
Összesen: 40 év, 3 hónap, 6 nap

Kérdés: 2012. január 1-jével intézményünk (korábbi megyei önkormányzati, nem egészségügyi intézmény) központi költségvetési szervvé alakult át. Az intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyát, illetve vezetői megbízását ez hogyan érinti, újra meg kell pályáztatni a vezetői beosztást? A régi vezető vezetői megbízása mikortól szűnik meg?

Kérdés: A 2012. január 1-jén átvételre került egészségügyi intézmény főigazgatójának és gazdasági igazgatójának mikor, milyen feltételekkel szűnik meg a vezetői megbízása?

Kérdés: Önkormányzatunk meglévő piacépületet bontott le, a földterület felét értékesítette, ezzel összefüggésben az áfát megfizette. A földterület másik felén új piacot kívánunk létesíteni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül nyilvántartásba. A kivitelezői szerződéseket a polgármesteri hivatal kötötte, így a számlák annak nevére érkeznek. Az önkormányzat átszervezése folytán az eddig a polgármesteri hivatalhoz tartozó, azzal egy gazdálkodási egységet alkotó – önállóan működő költségvetési szerv – Városüzemeltetési Szolgálatot önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervvé alakították át 2011-ben. A Városüzemeltetési Szolgálat fogja a piacon a bérleti díjakat (adóköteles) és egyéb bevételeket beszedni saját nevében, a bevételek a saját költségvetésének bevételeit fogják képezni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül aktiválásra, de az intézmény részére térítésmentesen át kell adni, mert biztosítani kell a vagyont az önkormányzati feladatellátáshoz. A beruházás során felszámított áfa levonásba helyezhető-e, illetőleg az ingyenes átadás miatt felmerül-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Cégünk 100%-os állami tulajdonban van. Tevékenységünk ellátásához támogatást kapunk a tulajdonostól, mely bevételeink 95%-át jelenti. A szóban forgó támogatások az általunk teljesített ügyletek árát, díját közvetlenül nem befolyásolják csak és kizárólag a működés finanszírozását szolgálja, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik, adófizetési kötelezettség nem terheli. Bevételeink maradék 5%-a adóköteles ügyletből származik.
Cégünk tételes elkülönítést alkalmaz az adóköteles és nem adóköteles tevékenységek általános forgalmi adójának meghatározása céljára. Az elkülönítés aszerint történik, hogy mely kiadásunkat finanszíroztuk saját forrásból, illetve kapott támogatásból. A támogatási szerződésből eredő elszámolási kötelezettségünknek megfelelően elkülönített, tételes kimutatást vezetünk a támogatásból történt kiadások finanszírozásáról, és külön tételes nyilvántartás készül a bevételből fedezett kiadásokról. A szóban forgó támogatás miatt felmerül-e arányosítási kötelezettség, illetve az befolyásolja-e az adólevonási jogunkat?

Kérdés: Intézményünk egy banktól zárt végű pénzügyi lízing keretében ingatlant vásárolt. Az ingatlant terhelő adók összegét a tulajdonos lízingbe adó átterhelte a lízingbe vevőre, azaz ránk. Jogosan járt-e el a bank, ha az ingatlanhoz kapcsolódó építmény­adóra is felszámította az áfát?

Kérdés: A polgármesteri hivatal saját épületében liftcserét végzett. A kicserélt liftszerkezet számlázásával adódtak gondjaink. A számlát egyenes vagy fordított adózás szerint kell-e a cégnek kiállítania? A berendezés ára 3-40 millió forint között mozog. Az ár magában foglalja a felvonó beszerelésének díját is. A szolgáltatás a teljes díjnak 20-30%-át teszi ki. A társaság fő tevékenységként liftek értékesítésével foglalkozik.

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit gazdasági társaság feladata többek között a helyi lap szerkesztése és kiadása, a helyi televízió működtetése. A helyi lapot a társaság kéthetente jelenteti meg, és juttatja el ingyenesen szinte a város minden háztartásába. A háztartásokban a helyi televízió adásának sugárzása szintén ingyenesen történik (a lakosság nem fizet érte semmit). Az Áfa-tv. 14. §-a szerint szolgáltatásnyújtásnak minősülnek-e a fenti szolgáltatások? (Vagy­is ingyenesen nyújtott szolgáltatás, amely után adófizetési kötelezettség keletkezik, ha előzetesen levonható volt a szolgáltatással kapcsolatosan a nyújtóra terhelt adó.) Az önkormányzat az előző pontban említett nonprofit gazdasági társasága részére működésének finanszírozására támogatási szerződés keretében vissza nem térítendő támogatást nyújt az önkormányzat és a gazdasági társaság között létrejött szerződés 1. számú pontjának szövegezése szerint "lapszerkesztés és lapkiadás, valamint közszolgálati műsor készítése céljából". A szerződés további szövegezése szerint "a támogatott a támogatás összegét kizárólag a szerződés 1. pontjában meghatározott célra használhatja fel". A fent hivatkozott támogatás az Áfa-tv. 65. §-a szerinti adóalapnak minősül-e?

Kérdés: Hivatalunk egy társaságtól személygépkocsit bérelt. A bérbeadó úgy kötött szerződést, hogy egy üzemanyag-értékesítőtől előzőleg kért, a személygépkocsihoz rendelt üzemanyagkártyát is a rendelkezésünkre bocsátott. Az üzemanyagkártya nélkül a bérleti szerződést nem kötötte volna meg. A szerződés szerint nem kötelességünk használni a kártyát a bérleti jogviszony alatt, ez számunkra csak egy lehetőség. Külföldön (Olaszországban) igénybe vettük a kártyát, az üzemanyagra felszámították az olasz áfát, majd a bérbeadó erre az összegre a magyar áfát is felszámította, mint közvetített ügyletre. Szerintünk ez "kettős adóztatás". A szerződés szerint a bérleti díj nem tartalmazza a gépjármű üzemanyagköltségét, hanem a bérbeadó jogosult a bérbevevő részére biztosított üzemanyagkártyával lebonyolított üzemanyag-vásárlások felár nélküli továbbszámlázására. Véleményünk szerint a szerződés fentebb említett pontja alapján az alapügylet (bérleti jogviszony) ellenértéke nem tartalmazza az üzemanyagot, így a külföldi üzemanyag áthárítása nem belföldi teljesítési ügyletnek minősül.