1216 cikk rendezése:
1. cikk / 1216 Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek
Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
2. cikk / 1216 Dolgozóknak nyújtott BKK-bérlet-térítés elszámolása
Kérdés: Ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó költségvetési szerv vagyunk. Dolgozóink részére BKK-bérlet-térítést adunk szabályzat alapján a különböző ingatlanok közötti munkavégzés céljából. A BKK-bérlet költségét milyen rovatra kell könyvelni? A bérlet áfája visszaigényelhető?
3. cikk / 1216 Háromgyermekes anyák szja-mentessége
Kérdés: 2025. október 1-jétől életbe lép a 3 gyerekes anyák kedvezménye. Ha a 3 gyerekből 2 az anyával él egy háztartásban, de 1 az apával, akkor is igénybe veheti az anya a kedvezményt?
4. cikk / 1216 Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
Kérdés: Van egy nyugdíjas munkavállalónk, aki már csak különmegállapodás alapján dolgozik az idősek otthonában fodrászként, és ezért kap havonta 25 000 Ft szociális gondozói díjat. A szociális gondozói díj évente 180 000 Ft összegig szja-mentes. Mivel a munkavállaló havonta 25 000 Ft-ot kap, így augusztusra már átlépte az szja-mentesség határát, viszont NÉTAK-kedvezményre jogosult, mert van 4 gyermeke. Érvényesíthető a NÉTAK-kedvezmény a szociális gondozói díjra?
5. cikk / 1216 Szerb testvérváros táncegyüttesének magyarországi fellépésével kapcsolatos adózási szabályok
Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázaton szeretne elindulni, melynek kapcsán szerbiai testvérvárosunkból egy táncegyüttest hívna meg községünkbe. A következő kérdések merülnek fel:
1. A táncegyüttes szerb (adózás szempontjából „harmadik ország”), és fellépne községünkben (Magyarországon). Tehát a teljesítés helye Magyarország. A fellépéséről (művelődési tevékenység) számlát állítana ki. Hogyan kell kiállítania a számlát? Mivel a teljesítés helye Magyarország, 27%-os áfával? Ha adómentes a táncegyüttes, akkor adómentesen kiállítható a számla? Mivel harmadik országbeli a számla kiállítója, felmerül valamilyen plusz bevallási kötelezettség? Az áfabevallás mely során kell szerepeltetni ezt a számlát? Mi a szabályos eljárás a számla befogadását követően önkormányzatunknak?
2. A táncegyüttes szállítása a következő módon valósulna meg. A táncegyüttes bérelne kisbuszt Szerbiában (harmadik országbeli vállalkozótól), a számlát az önkormányzatunkra (magyar) állítaná ki. Ezt a számlát hogyan fogadhatja be szabályos feltételek mellett az önkormányzatunk? Szerb áfával kell a számlát kiállítani? Bruttó módon (a számla teljes összege) történik a könyvelés (áfa könyvelése nélkül)? Erre kell még magyar áfát (27%) felszámítani? Ha igen, hogyan könyvelendő? A számla reprezentációs jellegű lesz, tehát a személyi jellegű kiadások között kell elszámolni, és az egyes meghatározott juttatások szerint adózik [×1,18×(0,15 + 0,13)]?
3. A táncegyüttes szállását és étkeztetését az önkormányzatunk vállalná. Ebben az esetben ezek a gazdasági események is személyi jellegű juttatásnak minősülnek, és egyes meghatározott juttatásként adóznának?
1. A táncegyüttes szerb (adózás szempontjából „harmadik ország”), és fellépne községünkben (Magyarországon). Tehát a teljesítés helye Magyarország. A fellépéséről (művelődési tevékenység) számlát állítana ki. Hogyan kell kiállítania a számlát? Mivel a teljesítés helye Magyarország, 27%-os áfával? Ha adómentes a táncegyüttes, akkor adómentesen kiállítható a számla? Mivel harmadik országbeli a számla kiállítója, felmerül valamilyen plusz bevallási kötelezettség? Az áfabevallás mely során kell szerepeltetni ezt a számlát? Mi a szabályos eljárás a számla befogadását követően önkormányzatunknak?
2. A táncegyüttes szállítása a következő módon valósulna meg. A táncegyüttes bérelne kisbuszt Szerbiában (harmadik országbeli vállalkozótól), a számlát az önkormányzatunkra (magyar) állítaná ki. Ezt a számlát hogyan fogadhatja be szabályos feltételek mellett az önkormányzatunk? Szerb áfával kell a számlát kiállítani? Bruttó módon (a számla teljes összege) történik a könyvelés (áfa könyvelése nélkül)? Erre kell még magyar áfát (27%) felszámítani? Ha igen, hogyan könyvelendő? A számla reprezentációs jellegű lesz, tehát a személyi jellegű kiadások között kell elszámolni, és az egyes meghatározott juttatások szerint adózik [×1,18×(0,15 + 0,13)]?
3. A táncegyüttes szállását és étkeztetését az önkormányzatunk vállalná. Ebben az esetben ezek a gazdasági események is személyi jellegű juttatásnak minősülnek, és egyes meghatározott juttatásként adóznának?
6. cikk / 1216 Védjegyhasználati díj
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja, aki egy védjegy jogosultja, megállapodást kötött egy kft.-vel a védjegy használatáról. A védjegy használója a használat fejében havi ötszázezer forint használati díjat fizet a magánszemélynek minden hónapban, határozatlan ideig. A kft.-nek kell-e szociális hozzájárulási adót levonnia a használati díjból, ha igen, akkor mi az alapja, és mekkora a mértéke? Továbbá keletkezik-e személyijövedelemadó-levonási kötelezettség?
7. cikk / 1216 Háromgyermekes anyák szja-mentessége
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának három gyermeke van. A háromgyermekes anyákra vonatkozó személyijövedelemadó-mentesség vonatkozik-e rá, ha a gyermekek már felnőttek, és életvitelszerűen nem élnek együtt?
8. cikk / 1216 Építési telek értékesítése
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója a lányának ajándékozott 3 építési telket 2025-ben. Az új tulajdonos szeretne egy telket értékesíteni. Mivel egyenes ági rokonok között történt az ajándékozás, ezért illeték kiszabása nem történt. Az építési telek eladása esetén mi minősül megszerzésre fordított összegnek?
9. cikk / 1216 Házassági életközösség ideje alatt megszerzett ingatlan
Kérdés: Önkormányzati dolgozónknak és férjének van egy közös vagyon körébe tartozó ingatlanjuk. Az ingatlant a felek az életközösségük alatt, több mint 5 éve együtt közösen szerezték, tehát közös tulajdonukat képezi. Ez az ingatlan azonban kizárólag a férj nevére került bejegyzésre, tehát az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint annak a férj az 1/1 arányú kizárólagos tulajdonosa. A felek szándéka, hogy házastársi közös vagyon feltüntetése jogcímén a feleség is bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba ½-ed tulajdoni hányad arányban. A feleség részéről a vagyonszerzés időpontja az Szja-tv. értelmezésében mi lesz? Ha a feleség ½-ed tulajdonjogának bejegyzését követően a felek az ingatlant mostantól számítva 5 éven belül kívánják értékesíteni, felmerülhet-e a feleség részéről szja-fizetési kötelezettség?
10. cikk / 1216 Szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatása
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozójának van egy négyszobás üdülője 10 százalékos tulajdonrésszel. A másik 90 százalék egy kft. tulajdonában van. A magánszemély nem tulajdonosa a cégnek, és szeretné az ingatlant fizetővendéglátó tevékenységet folytatóként, tételes átalányadózás alkalmazása mellett hasznosítani. A cég hozzájárult a magánszemély ingatlanhasznosításához. Ha a magánszemély tulajdonosa az ingatlannak, akkor a tételes átalányadózást jogszerűen alkalmazhatja?
