Találati lista:
1. cikk / 1236 Nemzeti parki belépők
Kérdés: Intézményünk az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. pontja alapján tervezi belépőjegyek beszerzését egy nemzeti parktól különböző kiállításokra és szervezett túrákra, amelyeken dolgozóink részt vehetnek. A nemzeti park által nyújtott ilyen jellegű szolgáltatások kulturális szolgáltatásnak minősülnek? Az egyes meghatározott juttatások körében biztosítható-e a dolgozók részére eseti belépő sportlétesítménybe való látogatásra? Ha igen, vonatkozik-e erre értekbeli korlátozás? Illetve mindkét eset kapcsán kérdezzük, hogy mivel az intézmény vásárolná meg a belépőjegyeket, így előzetes kötelezettségvállalás elkészítése szükséges? Mely rovat lenne az Önök szempontjából legmegfelelőbben alkalmazandó?
2. cikk / 1236 Helyettes szülői megállapodás
Kérdés: Szociális intézményünk (önkormányzati fenntartású) helyettes szülői megállapodást kötött az erre a feladatra meghatározott személlyel. Több fórumon próbáltunk tájékozódni a helyettes szülői díj kifizetésének jogcíme, illetve módja iránt, valamint a helyettes szülőt közvetve megillető nevelési ellátmány kifizetésének lehetőségeiről.
3. cikk / 1236 Kisebb javítási, karbantartási feladatok ellátása
Kérdés: Kistelepülési önkormányzat vagyunk, és egyre nagyobb a szakemberhiány arra vonatkozóan, hogy kisebb javítási, karbantartási feladatokat elvégeztessünk. A vállalkozások általában ilyen kis volumenű munkát nem vállalnak, de előfordul, hogy a környéken vállalkozás sincs, aki kisebb javításokat elvégez (pl. ajtózárcsere, a buszmegálló törött deszkáinak kijavítása, a mosdóhelyiség kimeszelése, kiesett csavarok pótlása, szekrényzár cseréje, polc javítása stb.). A településen még él egy-két idősebb nyugdíjas, aki el tudja végezni, de nem számlaképes, illetve van olyan vállalkozás, aki elvállalná, de katás vállalkozó, így az önkormányzatnak számlát kiállítani nem tud. Köthet-e az önkormányzat megbízási szerződést egy nyugdíjassal vagy egy katás vállalkozóval a fentiekben felsorolt kisebb javítási feladatok elvégzésére?
4. cikk / 1236 Dolgozóknak juttatott ajándékutalvány
Kérdés: Az önkormányzatunk adna 20.000 Ft értékben ajándékutalványt a dolgozóinak, melyet egy meghatározott üzletben vásárolhatnának le. Az ajándékutalványokat megvásárolja az önkormányzat. Adózási szempontból milyen költségekkel járna ez?
5. cikk / 1236 Önkormányzat által a társulásnak adott támogatás
Kérdés: Települési önkormányzat támogatást kíván nyújtani annak a többcélú kistérségi társulásnak, amelynek maga a település is tagja. A település arra ad támogatást, hogy a társulás azt valamilyen kulturális szolgáltatás igénybevételére fordítsa a kistérség részére. A társulás összesen 300.000 Ft összegben 1000 db belépőjegyet kíván ebből vásárolni egy, a településen működő történeti-kulturális emlékparkba. A társulásnak általa fenntartott intézménye nincs. Ezeket a belépőket terv szerint átadná a többi önkormányzat részére, az önkormányzatok pedig adott esetben az intézményeik dolgozói részére. A fentiek szerint adott juttatás adómentes-e mind a társulás részéről, mind az önkormányzat részéről? Amennyiben adómentes, akkor kell-e számfejteni a KIRA-rendszerben az adott dolgozó részére mint adómentes juttatást, vagy elegendő átvételi jegyzéken átadni?
6. cikk / 1236 Kifizető érdekében használt járművek költségelszámolása
Kérdés:
Vezető beosztású munkatársaink magántulajdonú gépjárművüket használják, munkakörükből adódóan beszerzéshez, telephelyekre utazáshoz, különböző egyéb helyszínekre jutáshoz. Nem készítünk részükre elszámolást, hanem belső szabályzat alapján egy meghatározott összeget fizetünk ki részükre a teljesítésigazolás kiállítását követő hónapokban. Ez a vezetői utasítás régi (2016), szeretnénk frissíteni a mostani szabályozások szerint. Új tagintézmény-vezetőt neveztünk ki, és szeretnénk részére költségtérítést fizetni kiküldetésirendelvény-nyomtatvány kitöltése nélkül, belső vezetői utasítás alapján. Van-e kötelező eleme a vezetői utasításnak (pl.: a gépjármű adatai)? A gépjárműnek a tulajdonában kell lennie?
7. cikk / 1236 Lakhatási támogatás
Kérdés: Költségvetési szervünk 35 év alatti dolgozójának lakhatási támogatást szeretne nyújtani. A magánszemély kettő darab, egy hitelügylethez kapcsolódó ingatlan-jelzáloghitelben szerepel adósként. Az ingatlanban a férjével 50-50%-ban tulajdonosok. Azonban a jelzáloghitelben a férje édesanyja is szerepel adóstársként egyéb technikai okok miatt. A hitelt a magánszemély a férjével közösen törleszti, de a törlesztőrészlet egy részét az egészségpénztári számláikról fizetik, a fennmaradó részt pedig a magánszemély bankszámlájáról. A teljes havi törlesztőrészlet összege nagyságrendileg 117.000 Ft. Igénybe veheti ezt a juttatási formát a magánszemély attól függetlenül, hogy nem kizárólagosan csak ő az ingatlan tulajdonosa, és nem egyedül fizeti a hitel törlesztőrészletét? A férje nem vesz igénybe ilyen juttatási formát a saját munkahelyén. Továbbá amennyiben igénybe veheti a támogatást, akkor annak a kifizetését a munkáltató teljesítheti a magánszemély bankszámlájára is, nem szükséges közvetlenül a banknak utalni?
8. cikk / 1236 Ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapítása
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója ingatlant vásárolt 2021-ben, ekkor jegyezték be a tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóságnál, de 2019-ben írta alá az adásvételi szerződést, akkor nyújtották be azt az ingatlanügyi hatósághoz. 2024-ben eladta drágábban, mint amennyiért vásárolta. Azonban a bevételt egy új ingatlan vásárlására fordította szintén 2024-ben. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség? A két lakás közötti érték után keletkezik illetékfizetési kötelezettség, de a magánszemélynek többletjövedelme a gyakorlatban nem keletkezett a másik ingatlan vásárlása miatt.
9. cikk / 1236 Három gyermeket nevelő anyák kedvezménye II.
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója már év közben szeretné érvényesíteni a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét, mivel jelenleg három kiskorú gyermeke van. Mit kell beadnia ahhoz, hogy megkapja a kedvezményt?
10. cikk / 1236 Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem adózása
Kérdés:
Költségvetési szervünk dolgozója bitcoint vásárolt és adott is el az adóéven belül. Milyen adókötelezettsége keletkezik, ha nyereséggel adta el a kriptoeszközt, valamint alkalmazhatóak-e az ügylet kapcsán az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó adózási szabályok?
