1268 talált cikk a szja kifejezésre

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.

Kérdés: 1. A bejáró köztisztviselők távolsági bérletét az adómentes határig térítjük (busz 80%, vonat 86%), kifizetés a bérletszelvény leadása ellenében történik. Kell-e a munkavállalónak a munkáltató nevére szóló számlát is leadni, vagy elégséges a saját felhasználás igazolása a bérletszelvénnyel? 2. Helyi bérletet térítünk megbízással foglalkoztatottak részére, köztük nyugdíjasok is vannak. Mi az elszámolás helyes módja? Teljes árú bérletről szóló számla a megbízó nevére bérletszelvény leadása mellett, vagy elégséges bérlet, illetve számla? Nyugdíjasbérletről csak magánszemély nevére adnak számlát. Az önálló tevékenység költségtérítésekor minden esetben nyilatkoztatni kell a megbízottat a költségtérítés mértékéről? Ez esetben a megbízott a bérlet teljes árát felmerült költségként a bevételből levonásba helyezheti? Kifizetőként terhel-e járulék- és adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Intézményünk olyan csekély értékű ajándékot szeretne adni a dolgozóknak, amely az Szja-tv. szerint adómentes. Azonban nem egyértelmű számunkra, hogy az új szabályozás szerint adhatunk-e ilyen csekély értékű ajándékot több termékcsoporton belül felhasználható, úgynevezett multikategóriás vásárlási utalvány formájában.

Kérdés: Intézményünk a lehetőségeihez mérten támogatást nyújt a munkavállalók internet-előfizetéséhez. Már több munkavállalónk jelezte, hogy mobilinternetre szeretné a szerződését átváltani. Ebben az esetben is lehet adómentes támogatást adni?

Kérdés: Munkatársunk egy másik városban lévő lakóhelyéről vonattal jár be naponta az intézetbe. A nagy távolság miatt gyorsvonattal utazik oda-vissza. Az elmúlt hónapban első osztályra szóló bérletet vásárolt. Kérdésünk, hogy az intézmény köteles-e megtéríteni a drágább (első osztályú vasúti kocsira szóló) bérletet, illetve ha megtéríti, akkor lesz-e munkatársunknak vagy az intézetnek adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: Kérem, segítsenek az Áfa-tv. 58. §-ának értelmezésében! Önkormányzatunk iskolabuszjáratot üzemeltet. A szolgáltatást nyújtó céggel 2006. május 1-jétől határozatlan tartamú időre szóló szerződésben állapodtunk meg. A szállítást a cég hétfőtől péntekig munkanapokon végzi. A számla kiegyenlítése a hónapot követő 20-a. Kérdésem a teljesítési időre vonatkozik. Az áfabevallásban a tényleges teljesítés hónapjában, vagy a pénzügyi teljesítés hónapjában kell szerepeltetni a fizetendő adót?

Kérdés: Költségvetési intézményként adhatunk-e a dolgozóinknak 9 Ft/km-es költségtérítést a munkába járásukhoz, vagy csak a bérletekhez, illetve jeggyel történő utazáshoz járulhatunk hozzá? Mely esetekben kötelező a költségtérítés juttatása, és mikor beszélünk adható juttatásról?

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?

Kérdés: Szakiskolai oktatásban vállalkozási szerződéssel foglalkoztatjuk óraadóként egy betéti társaság tagját, aki erről számlát ad. A nevezett személy nem intézményünk dolgozója. Heti hány órában foglalkoztathatjuk őt?

Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?