563 talált cikk a támogatások kifejezésre

Kérdés: A községi önkormányzat gazdasági vezetőjének jár-e vezetői pótlék és vezetői többletszabadság?

Kérdés: A helyi önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok bankszámlanyitásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 55. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a Magyar Államkincstár hivatalból bejegyezte a helyi önkormányzatokat a törzskönyvi nyilvántartásba, melynek következtében saját törzskönyvi azonosító számot (PIR) kaptak. Ezt követően, aki kért adószámot az önkormányzatnak is, az kapott. A mi településünkön mindazokat az önkormányzati feladatokat, amelyek ellátására a képviselő-testület nem hozott létre külön intézményt, a polgármesteri hivatal látja el, az alapító okiratban foglaltak szerint. Tehát e feladatellátáshoz kapcsolódó minden gazdasági tevékenység/esemény a polgármesteri hivatal költségvetésén belül, a hivatal adószámán történik. Ezért a teljes pénzforgalomra vonatkozóan a NAV felé a bevallásokat a hivatal adószámán teljesítjük. (Természetesen az önállóan működő intézmények, akiknek külön adószámuk van, ők maguk a saját adószámukon teszik ezt.) Pénzforgalmi bankszámla/költségvetési elszámolási számla tulajdonosa az önkormányzat, amelyen a polgármesteri hivatal bonyolítja a gazdálkodását (ehhez a számlához kapcsolódóan kerültek megnyitásra a különböző alszámlák is, például az állami hozzájárulások alszámla). A probléma a közös bankszámlából adódik.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kérte, hogy minden pályázati támogatást nyert önkormányzatnak, akinek még nincs regisztrációs száma, kérnie kell (a mi esetünkben évekkel ezelőtt a polgármesteri hivatal kapott regisztrációs számot, a hivatal törzsszámára, adószámára és az önkormányzat tulajdonában lévő bankszámlaszámra). Most, hogy külön törzsszámot és adószámot kapott az önkormányzat is, ezt bejelentettük az MVH-hoz. Természetesen újabb bankszámlát nem nyithattunk, ugyanazt jelöltük meg, amit a polgármesteri hivatal regisztrációja során annak idején. A regisztrációs számot megkapta az önkormányzat, azonban önkormányzatunkat adategyeztetésre szólította fel az MVH. Megállapította, hogy a polgármesteri hivatal regisztrációs számon és az önkormányzat regisztrációs számon azonos bankszámlaszám szerepel, amely nem felel meg a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28-30. §-aiban foglalt előírásoknak.
Kérem szíves szakmai állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy hogyan oldható meg a fenti probléma! Lehet-e külön bankszámlája az önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalnak? Ha igen, hogyan kellene különválasztani azokat az önkormányzati feladatokat, amelyek nem a polgármesteri hivatal gazdálkodási körébe/tevékenységébe, és ezáltal az adószáma alá tartozna? Milyen feladatok lehetnének ezek? Ha külön adószámon bonyolódnának egyes pénzforgalmak – véleményem szerint –, akkor külön gazdálkodó szervezetként kellene működnie az önkormányzatnak is, ami ellentmondana a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (2) bekezdés, valamint a 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

Kérdés: Kell-e érvényesíteni a bevételeket, és ha igen, akkor a bevétel beszedése előtt, vagy a pénzforgalmilag már teljesült bevételt?

Kérdés: A 2011. évi költségvetési törvény (2010. évi CLXIX. tv.) 8. számú melléklet kiegészítő szabályok 2.6. pontja szerint a közoktatási intézményi feladatellátáshoz kapcsolódó támogatások igénybevétele és az elszámolás a nevelési feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül. Nem szól arról a jogszabály, hogy a statisztikában nem szereplő létszámoktól függetlenül további feltételek esetén is lehet figyelembe venni létszámot.
Jól értelmezzük-e, hogy a két melléklet alapján az intézményvezető különböző létszámot adhat meg, attól függően, hogy a 3. számú vagy a 8. számú melléklet szerint vizsgálunk?

Kérdés: 1. Önkormányzati tulajdonú épület mellett álló járműre lezuhant a tetőről a hó. A biztosítási önrészt az önkormányzatnak kell megfizetnie a magánszemély felé? 2. Önkormányzati területen személyi sérülés történt (elesett a járdán). A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság társadalombiztosítási ellátás megtérítésére kötelezte az önkormányzatot. Hogyan történik ezek könyvelése?

Kérdés: Önkormányzat által alapított és 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit kft.-vel – melynek alapító okiratban rögzített fő tevékenysége: egyéb sporttevékenység (közhasznú) – az önkormányzat támogatási szerződést köt az alapító okiratban rögzített közhasznú feladat ellátására. A kft. pályázatot ír ki, és ennek alapján támogatást kíván nyújtani (az önkormányzattól kapott támogatás terhére) önkormányzati fenntartású oktatási, nevelési intézmények (iskolák, óvodák) és más nem önkormányzati fenntartású sporttevékenységet ellátó szervezetek részére. Kérdéseink: – a kft. a működtetése és tevékenysége ellátására kapott támogatásból nyújthat-e további támogatásokat, – a fenti esetben hogyan biztosított az Áht. 13/A. § (2) bekezdése szerint a támogatott ellenőrzése a felhasználás és számadás tekintetében, tekintettel arra, hogy a továbbtámogatott szervezettel az önkormányzat nem áll semmilyen jogviszonyban sem?

Kérdés: A falu sportolási igényeit is kiszolgáló sportegyesület utólagos finanszírozású pályázaton elnyerte az öltözőinek felújítását. Az önkormányzat a pályázat megvalósításához "visszatérítendő támogatás"-t nyújt a sportegyesületnek, melyet az egyesület a pályázat elszámolása után a következő évben tud visszafizetni az önkormányzatnak.

Kérdés: A gyermektartás megelőlegezéssel kapcsolatos elszámolást szeretnénk megnyugtatóan tisztázni. Ehhez kérnénk segítséget. Hogyan kell elszámolni az önkormányzatok által megelőlegezett gyermektartásdíj-kifizetéseket? Az eddigi gyakorlat szerint a gyámhivatal határozata alapján az önkormányzat a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére biztosította. Ennek alapján az önkormányzat által kifizetett gyermektartásdíjat a központi költségvetés megtérítette. Tehát e tétel az önkormányzatoknál lebonyolítás jellegű kiadás, ezért a kiadást a költségvetési átfutó kiadások számlán kellett elszámolni. A kiadások megtérítését ugyanezen a számlán számoltuk el. A 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztató az államháztartás szakfeladatait tartalmazza, melyben a 889936. gyermektartásdíj megelőlegezés elszámolására szolgál. Több helyen érdeklődtünk, hogy a szakfeladatot melyik költségvetési szervnek (központi költségvetés, vagy az önkormányzat) kell alkalmaznia, mert annak következménye az elszámolás. Amennyiben 2010-től az önkormányzat költségvetésében kell szerepeltetni a kiadást, kérem abban is a segítségét, mely főkönyvi számlákat alkalmazzuk!

Kérdés: Gyógytestnevelésre, a költségvetési törvényben biztosított normatíva felhasználására vonatkozóan a jogszabályok nem adnak egyértelmű meghatározást. Helyesnek tekinthető-e, hogy az órákon végzett gyakorlatokhoz szükséges eszközök megvásárlására és szinten tartására fordított összegen felül a még felhasználható keret összegét az épületen kívül, a gyerekek érdekét szolgáló életmódtáborra, kalandparki és gyógyfürdői belépődíjakra fordítjuk? A kalandparki és gyógyfürdői belépőjegyek ára tartalmazza a használható eszközök díját. Ezek az eszközök, medencék pótolhatják azoknak a készségfejlesztő szereknek a hiányát, amellyekkel az iskolán belül nem rendelkezhetünk.

Kérdés: Önkormányzatunk a szomszédos Béta községgel 2007. szeptember 1-jétől hozta létre az Alfa Nagyközség és Béta Község Önkormányzatainak Alapfokú Közoktatási Intézményfenntartó Társulását, így oldja meg a két településen a közoktatási feladatokat, fenntartja, üzemelteti az intézményeit. A Társulás székhelye Alfa településen van. A Társulás létrejöttével vagyonátadás nem történt, az óvoda épülete továbbra is a Béta Önkormányzat tulajdonában maradt, az ő vagyonában szerepel. A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése pályázaton az Önkormányzati Minisztériumtól a Béta községben található Óvoda tagintézmény felújítására nyert pályázati támogatást a Társulás, a Támogatási Szerződést a minisztérium, mint Támogató és Alfa Nagyközség Önkormányzata kötötte, mint Támogatott. A Támogatási Szerződés a támogatás felhasználásáról az alábbiak szerint rendelkezik: "10. A támogatással létrehozott vagyon – az aktiválást követően – tíz évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a Támogatott a támogatási szerződésben meghatározott feladatokra fordítja." Helyesen járunk-e el, ha a felújítást aktiválás után térítésmentesen átadjuk Béta Község Önkormányzata részére, vagy a felújítással létrejött vagyoni rész Alfa Önkormányzatának vagyonába kerüljön aktiválás után kimutatásra?